Vasip Sahin ankarai kormányzó elmondta: az ütközések hatására a vonat három kocsija felborult, a gyalogos-felüljáró pedig ráomlott a szerelvényre. A gyorsvonat a Törökország középső részén fekvő Konya városba indult a nagysebességű vasúthálózat ankarai főpályaudvaráról. (kép: euronews) A baleset 7,5 kilométer megtétele után, a török főváros nyugati részén található Marsandiz állomásnál történt, ahol az érintett járat a menetrend szerint nem áll meg. A nagysebességű gyorsvonatok városon belül az előírásnak megfelelően viszonylag lassabban haladnak, városon kívül azonban az utazósebességük eléri az óránként 250 kilométert. (kép: CNN Türk) A török hírtelevíziók felvételein mentőalakulatokat lehet látni a helyszínen, ahol a kisiklott vagonok a leomlott felüljáró alá szorultak. A mentési munkálatok még tartanak. Az ankarai főügyészség nyomozást indított. A közlekedési minisztérium közleményében leszögezte: a szerencsétlenséget okozó pályaellenőrző mozdonynak nem szabadott volna azonos vágányon haladnia a gyorsvonattal. (mti)

„Vadgázolás miatt egy másik személygépkocsival ütközött.” „Vadat ütött el terepjárójával egy férfi, amikor pedig emiatt kiszállt járművéből, egy autó halálra gázolta.” „Elütött egy szarvast, az állat az ütközés következtében átrepült a szemközti sávba, ahol egy ott haladó személygépkocsira esett.” Csak néhány az utóbbi pár hét vadbalesetei közül, ám ennyi is éppen elég jól mutatja: továbbra sem szabad alábecsülni az utakra tévedő állatok miatti veszélyt. S bár friss statisztikák nincsenek, a rendőrségi híreket böngészve úgy tűnik: továbbra is majd minden harmadik napon történik egy súlyos, személyi sérüléssel járó vadbaleset. A Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint 2010-ben 114, 2011-ben 134, 2012-ben 166, 2013-ban 124, 2014-ben 112, 2015-ben pedig 119 olyan személyi sérüléssel is járó baleset történt, amit közvetve vagy közvetlenül útra tévedő – jobbára vadászható - állatok okoztak. Évente több mint száz személyi sérüléssel járó vadbaleset történik MTI/Mihádák Zoltán Legutóbb 2015-ről készült részletes elemzés, és akkor a 119 személyi sérüléssel járó balesetben senki nem vesztette életét, de 38-an súlyos, 81-en pedig könnyebben megsérültek. Mindemellett sok olyan baleset történt, amelyben emberek nem sérültek meg „csak” állatok és járművek. A személyi sérülés nélküli gázolások nagyságrendjéről sokat elárul, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint évente csak gímszarvasból 500-600 pusztul el – ahogy a statisztika készítői fogalmaznak – vad és gépjármű ütközése miatt. A nagyvadak gázolása súlyos következményekkel járhat Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára az Autószektor érdeklődésére elmondta, több tényező is szerepet játszik abban, hogy továbbra is gyakoriak vadbalesetek. Mindenekelőtt az: folyamatosan nő az úthálózat, így mind gyakoribb, hogy keresztezzük például az állatok vonulási, helyváltoztatási útvonalait. Gyakori, hogy az erdők békéjét agancsok után illegálisan kutatók zavarják meg, s emiatt megriad a vad. De hatással van az ütközések számára a folyamatosan bővülő járműpark, és persze az is: a hazai nagyvadállomány egyre gyarapszik. Bajdik Péter említett egy további érdekes tényezőt: az ütközések számát befolyásolja az is, hogy az autók egyre halkabbak, ami csökkenti a vad veszélyérzetét. Erdők mellett hajtva jobb visszavenni a tempóból Mindezek miatt a főtitkár – miként a rendőrség – arra hívta fel a figyelmet: vadveszélyes utakon az a legjobb, ha megpróbáljuk megelőzni a bajt, és lassan hajtunk, folyamatosan figyeljük az út két szélét. „Ha egy őzet vagy szarvast látott, számítson többre is! Általában ezek az állatok csoportokba verődnek. Dudáljon, ha vadállat van az úttesten! A fényszóróba nézve nem biztos, hogy látják a járművet, a hangjelzés segíthet nekik, hogy tudják, merről jön a veszély.” – tanácsolja az ORFK. A rendőrség figyelmeztet arra is: „Ha hirtelen nagytestű vad kerül a gépkocsi elé, vészfékezzen, adjon hangjelzést, de ne rántsa félre a kormányt, még ha így el is üti az állatot! Egy út menti fának vagy a szemben közlekedő gépkocsinak csapódva sokkal súlyosabb baleset következhet be.” Vadgázolás esetén érdemes értesíteni a hatóságokat De mi történik, ha mégis elütünk egy állatot? Ennek kapcsán Bajdik Péter főtitkár azt mondta: nagy általánosságban az a szabály, hogy a vad elpusztulásával jelentkező kárt a terület vadászatra jogosultja állja, a kocsiban keletkezett veszteséget pedig a jármű vezetője, tulajdonosa. Ezzel együtt érdemes bejelentést tenni a balesetről a vadászatra jogosultnak. Mivel azonban az autósok többsége nem tudja, hogy az adott területen ki a vadászatra jogosult, a rendőrségnek kell jelezni az ütközést. És – hangsúlyozta Bajdik Péter – külön kérni kell a rendőrséget, hogy értesítsék a vadászatra jogosultat. A szakember szerint ennek egy esetleges későbbi kárigény, kártérítési per esetén lehet az autós számára is nagy jelentősége. A nagyvad fajok egyes egyedeinek értéke akár milliós tétel is lehet, így egy esetleges perben a sofőr is sokat veszíthet. A főtitkár kérdésünkre elmondta: az elgázolt vadat nem szabad hazavinni, az ugyanis lopásnak számít.

A detroiti gyáróriás bejelentette, hogy fizetett dolgozóinak mintegy 15%-ától szabadulna meg, amiből 25% a felsőbb vezetőket teszi majd ki. Ugyanakkor az elvárt költségcsökkentéshez ez nem elég, amerikai és kanadai gyárainak egy része is végleg lehúzhatja a rolót. Az érintett gyártósorok: Lordstown, Ohio, Detroit-Hamtramck, valamint Oshawa. Míg a bezárásra esélyes motorgyárak: White Marsh, Maryland és Warren. A gyárak és műhelyek végső bezárási időpontja még nem ismert, azt azonban már most megerősítette a GM, hogy 2019-ben még ugyanebben az ütemben üzemelnek majd a gyártósorok, sorsuk csak azután kérdéses. Mindez persze azt is jelenti, hogy az itt gyártott modellek jövője sem biztosított. A Fordhoz hasonlóan, a GM is megszabadulhat kevésbé kapós szedájnaitól, mint a Cadillac XTS, a Buick LaCrosse, a Chevrolet Cruze, a Cadillac CT6 vagy épp a Chevrolet Impala. Helyüket, a piaci igényekre reagálva, SUV-k, crossoverek, illetve pickupok tölthetik ki. Drasztikus lépésével 6 milliárd dolláros felszabadult büdzsével számolhatna az amerikai autógyár, 2020 végére.

Brian Pierce, a több mint kétszáz légitársaságot tömörítő kereskedelmi szervezet vezető közgazdásza Genfben azt mondta, az utasforgalom 5,7 százalékkal 4,59 milliárdra emelkedhet, a légitársaságok árbevétele 7,8 százalékkal 885 milliárd dollárra javulhat. Az előrejelzések szerint a kerozin ára az idei 80 dollár körüli csúcsról 60-65 dollár körüli értéken stabilizálódhat, ez viszont nem fog jelentősen segíteni a cégeknek, mert a jövő évi üzemanyagigényüket opciós ügyleteken keresztül nagyobb részt már lekötötték. Részben emiatt az ideihez képest 2019-ben kerozinra 11 százalékkal többet, 200 millió dollárt kell majd költeniük. Az összesített üzemi eredmény a kimutatás szerint 59,8 milliárd dollár lesz, 7,1 százalékkal több, mint amit 2018-ra várnak, az adózott eredmény pedig 9,9 százalékkal 35,5 milliárd dollárra javulhat 2019-ben. Az MTI kérdésére válaszolva Brian Pierce hangsúlyozta: 2019 is nagyon nehéz év lesz az európai légitársaságok számára a magas üzemelési költségek miatt, így jövőre is folytatódhat a konszolidáció az európai piacon, további légitársaságok csődölhetnek be. Alexandre de Juniac, az IATA elnök-vezérigazgatója óvatos optimizmusának adott hangot, elmondása szerint a légiközlekedési iparág pénzügyi alapjai minden eddiginél erősebbek. Megjegyezte még, hogy október végéig csak Európában 14 millió perc volt a járatok összesített késése, ez 26 évnek felel meg, és ezt elfogadhatatlannak tartja, ezért azonnali cselekvésre szólította fel az érintett légiforgalmi irányító szolgálatokat és repülőtereket. MTI