A franciák az ország újraiparosítását szorgalmazzák, ezért népszerű az autóipar - mondta a lapnak Claude Posternak felmérésvezető. A legnépszerűbb harminc francia márka 15 éve rendszeresen elkészített listáját az év eleje óta vezeti a Michelin, amely a Made in France jelzés egyik legjelentősebb zászlóvivője. A Peugeot autógyár pedig a második helyre ugrott az ötödikről, ahol egy másik nagy francia autógyár, a Citroen vette át a helyét. A harmadik helyen álló Yves Rocher, amelynek imázsát a természetes értékek határozzák meg, évek óta ott van a legkedveltebb öt márka között. A Magyarországon 25 márkabolttal rendelkező cég sikerét több dolognak is köszönheti. A franciák értékelik, hogy a márka Franciaországban gyártja a termékei jelentős részét és nemzetközileg is ismert. Leginkább azonban a mobilszolgáltatók népszerűsége csökkent. Az SFR és a Free 7, illetve 11 pontot veszített, amely a cégeknél történt leépítéseknek tudható be. A reprezentatív felmérés szeptember 8-án és 9-én 1003 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével készült. A felmérésben résztvevőknek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy az elmúlt hónapokban az egyes márkákról hallottak alapján nagyon jó, inkább jó, inkább rossz vagy pedig nagyon rossz imázsa van-e az adott cégnek.

Az 5508-as út 19-es kilométerszelvényénél, Bácsborsód külterületén egy személygépkocsi és egy elektromos kerékpár eddig tisztázatlan körülmények között összeütközött 2016. szeptember 28-án 6 óra 45 perckor. A baleset következtében a kerékpáros férfi a helyszínen életét vesztette.  A helyszínelés miatt a rendőrök teljesen lezárták az érintett útszakaszt 7 óra 5 perckor, a forgalmat az 5501-es, illetve az 5505-ös út felé terelik.

A Fővárosi Ítélőtábla a csalás és más bűncselekmények miatt az elsőrendű vádlott és a társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2015. június 29-én kihirdetett ítéletét megváltoztatta, az elsőrendű vádlott a terhére rótt csalás bűntettből 1591 rendbeli csalás vétségéből 13 rendbelit követett el társtettesként. A másodrendű vádlottat 49 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntette és 2 rendbeli társtettesként elkövetett csalás vétsége vád alól felmentette. Az első és másodrendű vádlott esetében a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma az első fokú bíróság vagyonelkobzással kapcsolatos rendelkezését hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot különleges eljárás lefolytatására utasította.   Az ügy előzménye, hogy az első fokú bíróság 2015. június 29-én az elsőrendű vádlottat, az Il Ferro Kft. ügyvezető igazgatóját hűtlen kezelésben, sikkasztásban, mintegy kétezer rendbeli csalásban és számviteli rend megsértésében találta bűnösnek, amiért 6 év börtönbüntetésre ítélte. A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma a társtettesekre korábban meghozott ítéleteket helyben hagyta, így a másodrendű vádlott esetében a négy év szabadságvesztést, az ötödrendű vádlott pedig 2 évet kapott, amit 3 évre felfüggesztettek. A hatodrendű vádlott 1 év 10 hónapot kapott, 2 évre felfüggesztve. A hetedrendű vádlottat - aki később megvásárolta az Il Ferro Kft.-t - jogerősen, felfüggesztve 1 év 6 hónap börtönre ítélték. Az ítélet ellen csak a másodrendű vádlott fellebbezhet, aki él is ezzel a lehetőséggel. A harmad- és negyedrendű vádlottakat sikkasztás és hűtlen kezelés vádja alól már az első fokú bíróság felmentette.   Az ítélet indoklásában a másodfokú bíróság kitért arra, hogy a csalásos cselekmények, az autómatricázások váltották ki a legnagyobb érdeklődést az ügyben, de ezeknek a büntetési tétele viszonylag alacsony volt. Az elsőfokú eljárás során az első és másodrendű vádlottak tagadták bűnösségüket, azt állították, hogy a cég az irányításuk alatt megőrizte fizető képességét, meglátásuk szerint az általuk kidolgozott reklámmodell működőképes volt. A Fővárosi Főügyészség 2010-ben emelt vádat az Il Ferro-ügyben. A büntetőper 2011 novemberében kezdődött, az akkori tárgyaláson a kft. egykori vezetője tagadta bűnösségét. Az ügyvezetőt gépkocsikon elhelyezett reklámokkal kapcsolatban sok száz millió forintos hűtlen kezeléssel, sikkasztással, csalással vádolták meg.   Az ügyészség vádja szerint a cég 2006-2007-ben több ezer autóssal kötött szerződést, amely arról szólt, hogy pénzt ad reklámok közzétételéért. Használt autó esetében egyszeri 180-333 ezer forintos díjat kért, új autónál pedig azt, hogy az általa kijelölt kereskedőnél vásároljanak és fizessenek 5-10 ezer forintos ügyintézési díjat. Cserébe azt ígérte a társaság, hogy új autó esetében fizeti a havi részletet 40 ezer forintig, a használt kocsik után pedig havi 50 ezret ad. A vád szerint az Il Ferro összesen milliárdos nagyságrendű bevételei és kiadásai mellett az elsőrendű vádlott, a volt ügyvezető százmilliókat utalt rokonai, barátai cégeihez fiktív számlákra, ügynöki jutalék címén, ellenszolgáltatás nélkül, és a pénzt később a vádlott-társak visszaadták neki.   Az ügyészség szerint az egyes vádlottak már 2006 nyarán tudták, hogy a cég tevékenysége hosszú távon nem biztosított, hiszen a bevételeket jelentősen meghaladták a vállalkozás kiadásai. A cég mégis folytatta szerződő partnerek gyűjtését egészen 2007 márciusáig, amikor felfüggesztették ügyfeleiknek a reklámdíjak folyósítását. Már az első fokú eljárás során kiderült, hogy a gazdasági társaságnak nem volt olyan induló vagyona, ami az elsőrendű vádlott által bevezetett reklámforma megvalósíthatóságát biztosította volna. Az Il Ferro Kft. havi fizetési kötelezettsége 2007 februárra elérte a minimálisan 300 millió forintot, maximum pedig az 500 millió forintot. Az ügyben felkért szakértők véleménye szerint a hirdetési bevételek nélkül a rendszer fenntarthatatlan volt. A szakértők úgy ítélték meg, hogy a cég által megkötött barter szerződésekből az Il Ferrónak valós bevétele nem származott. Az Il Ferro reklámmodellje közgazdaságilag életképtelen, fenntarthatatlan volt - hangzott el az ítélet kihirdetésekor.   A címlapkép forrása: MTI

A Scania filozófiája az, hogy a közúti áruszállításban a pontos időzítés a legfontosabb, ezért úgy döntött a cég, hogy megalkotja a világ legnagyobb mutatós óráját, amelyet egy teljes napon át működtetni fog. Összesen 14 kamion, 90 sofőr és 750 ezer négyzetméteres tér kellett ahhoz, hogy az az óra elkészülhessen. „A kamionok óriási, erős járművek, amelyek gondosan tervezett, kifinomult műszerek. Pont úgy, mint az órák. Minden egyes kamionnak, ami az órának egy alkotója, speciális feladata van, csak a hálózatba kapcsolt termékeink által lehetővé tett valós idejű megfigyelés és analízis tette lehetővé ezt a mutatványt” – nyilatkozta Staffan Arvas, a Scania marketing igazgatója.   Hogy az óra a pontos időt mutassa, a perc- és az óramutatót alkotó járművek tökéletes szinkronban kellett, hogy mozogjanak, minden elindulás és megállás pontosan meg volt tervezve.   A másodpercmutatónak pedig tökéletesen szabályos kör alakban kellett mennie, 60 másodpercenként tett meg egy kört 24 órán keresztül. A belső kamionoknak pontosan 13 km/h, a külsőknek 53 km/h-val kellett haladnia.