A Magyar Honvédség közlése szerint a pápai légi kutató-mentő szolgálat 12 óra 35 perckor találta meg a lezuhant Cessna 152 típusú kisgépet Ágostyán községtől 5 kilométerre. A kutató-mentő helikopter a roncs közelében leszállt és megkezdte a bajba jutottak mentését. Gányai Balázs, a Komárom-Esztergom megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense azt közölte az MTI-vel, hogy a balesetben egy ember meghalt, egy pedig megsérült.  Bóth Lajos, a gödöllői repülőtér vezetője az MTI érdeklődésére azt a tájékoztatást adta, hogy a gép kiképző repülésre szállt fel reggel. A reptérvezető a gépen utazó két emberről nem adott felvilágosítást, annyit tett csak hozzá, hogy a Cessna 152 típusú gép Magyarországon az egyik legelterjedtebb típus az oktatásra. A kisgép vasárnap reggel Gödöllőről szállt fel, majd Tatabánya térségében elveszítette a kapcsolatot a földi irányítással. Az egyik angol nyelvű, repüléssel foglalkozó portál adatai szerint az amerikai gyártású Cessna 152-est 1977-től 1985-ig gyártották. A kétüléses repülőgépet 108 lóerős motorral szerelték fel, végsebessége 200 kilométer óránként (108 csomó), tömege 513 kilogramm, szárnyfesztávolsága 10,2 méter, hatótávolsága 575 kilométer. A típust elsősorban pilótaképzésre használják, de magánképként is népszerű. Az Egyesület Államokban és Franciaországban is gyártott kisgépből típustársával, a 150-essel együtt több mint 31 ezer készült 27 év alatt.   (MTI)

Ahogy arról a héten beszámoltunk, a Forma–1 legbefolyásosabb alakjai a keddi genfi csúcstalálkozójukon megállapodtak egy új időmérős rendszer bevezetésében, amely ugyan továbbra is három szakaszra lenne osztva, mint eddig, ám az etapok vége helyett mostantól már a szakaszok közben elkezdenének kiesni a versenyzők. Az ellentmondásos elképzelést még nem is ratifikálta a Motorsport Világtanácsa (WMSC), ám máris új aggályok merültek fel vele kapcsolatban: alkalmazásához ugyanis jelentősen át kellene alakítani az időmérés eddig használt szoftverét, amellyel leghamarabb az európai szezon kezdetére végezhetnek a programozók. „Melbourne-ben még nem lesz új időmérő” – nyilatkozta Bernie Ecclestone azIndependent nevű angol napilapnak. „Nem fogunk tudni mindennel időben végezni. Eredetileg már az év elejétől fogva ezt szerettük volna használni, de addigra nem fogjuk tudni megírni az új szoftvert. Úgyhogy valószínűleg csak Spanyolországtól kezdve változik az időmérő. Ausztráliában még a régi időmérő lesz. Az egész szoftvert meg kell még írni, úgyhogy nem túl könnyű a dolog.” Az új lebonyolítás szerint a kvalifikáció első szakasza (Q1) 16 percig tartana és a huszonkettőből hét versenyzőt ejtene ki, mégpedig 7 perc után másfél percenként egyet-egyet, a második szakasza (Q2) 15 percig tartana és a maradék tizenöt pilótából újabb hét búcsúzna – 6 perc után másfél percenként egy –, míg a szétlövésben (Q3) 14 perc alatt a maradék nyolc versenyző vívna úgy, hogy 5 perc után másfél percenként eggyel kevesebben maradnak a pályán. Ecclestone egyébként nem ezt akarta – a találkozón állítólag előkerült egy másik ötlet, egy „időballasztos” ötlet is, és a Forma–1 első embere most bevallotta, hogy ez utóbbi az ő agyszüleménye volt. „Végül is én nem is azt akartam, amiben végül megállapodtunk” – jegyezte meg. „Én csak próbálom összekuszálni a rajtrácsot, hogy az a srác, aki a leggyorsabb a kvalifikáción, az ne a pole-ból induljon, és ne tűnjön el a többiek szeme elől az első kanyar után – mert egyébként ez van, elvégre miért lenne ő lassú a versenyen, ha egyszer gyors volt az időmérőn? Én nagyon egyszerű dolgot kértem. Azt kértem, hogy az időmérő maradjon úgy, ahogy most van, mert most jó, és aztán ha a srác, aki megszerezte a pole-t az meg is nyerte az előző futamot, akkor ennyi vagy annyi másodpercet hozzáadunk az idejéhez, hogy át kelljen vágnia magát azon az átkozott bolyon ahhoz, hogy átvegye a vezetést – ami egyébként végül úgyis sikerülne neki. És amíg ő ezzel szórakozik, addig legalább érdekes lenne a verseny.” Az időbüntetések gyakorlatilag egyfajta fordított rajtrácsot eredményeztek volna, amellyel kapcsolatban alig egy nappal a genfi csúcs előtt Ecclestone már előadott egy elképzelést – a részben fordított rajtrácsok ötletét – a Daily Mail nevű angol napilapnak adott egyik interjújában. Megszólalása akkor nagy port kavart, hiszen ez volt az az interjú, amelyben a brit üzletember kijelentette, hogy soha nem volt még olyan rossz a Forma–1, mint most, és hogy a nagycsapatok gyakorlatilag kartelleznek a sportban. Elmondása szerint a csúcstalálkozón is az utóbbi miatt nem ment át a víziója. „A csapatok nem akarnak fordított rajtrácsokat. Kismillió dolgot megtehetnének, de sajnos teljesen lököttek. Én egyedül nem tudom végigvinni ezt a tervet, mert ahhoz, hogy itt valamit megszavazzanak, ahhoz annak előbb át kell jutnia az F1 Bizottságon, ahol meg a csapatok döntenek” – mondta elkeseredetten. (Independent, telesport.hu)