Közleményükben azt írták: szakembereik az új eszközöket szalagkorlátlábakra, illetve szalagkorlátokra szerelik fel, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. támogatását élvező munkálatok során.      Az út kiépítettsége, vonalvezetése és a táj tökéletesen alkalmas a jó motorozásra, de néhányan a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekednek - jegyezték meg. Felhívták a figyelmet arra, hogy ezen a szakaszon az elmúlt 15 évben 9 személyi sérüléssel járó baleset történt motorosokkal, ebből 4 halálos kimenetelű volt. A Magyar Közút utalt arra, hogy a statisztikák szerint Magyarországon évente mintegy 1200-1300 motorosbaleset történik, ennek mintegy 5 százaléka halálos. A halálos motorosbalesetek döntő része nyáron következik be, elsődleges ok a gyorshajtás - tették hozzá. Kiemelték, a Magyar Közút és a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. korábban megállapodott, hogy közösen lép fel a motorkerékpárral közlekedők védelmében, és a vezetőkorlátokat a szükséges helyeken motoros-alácsúszásgátló elemekkel egészíti ki. Ilyen szalagkorlátok vannak Pest vármegyében a 3-as főúton a mogyoródi csomópontnál, Zalában a 76-os főút két szakaszán, a Komárom-Esztergom vármegyei Bajna és Héreg közötti mellékút egy ívében, a Pécs és Mánfa közötti úton, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a Trizs és Aggtelek közötti mellékúton - sorolták.

Mintegy 400 ezer autót gyártanak jelenleg évente Magyarországon, ez a volumen a következő években megduplázódik. Az Audinál tavaly 173 ezer autó készült, 2027–28-ra elérik az évi 200 ezret. A kecskeméti Mercedes a következő időszakba megduplázza kapacitását. Az épülő debreceni BMW és a szegedi BYD várhatóan évente 200–200 ezer autót gyárt majd. Már most korlátokba ütköznek a vasúti szállításnál A győri Audinál törekednek a vasúti szállításra, de korlátokba ütköznek a vasúti rendezésnél, valamint a szállítási menetrendeknél is, nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában és Németországban is. Medgyasszay Gábor, az Audi Hungária Zrt. inbound logisztikai vezetője jelezte: elértek a határra, hiába szeretnének, az infrastruktúra fejlesztése nélkül nem tudnak nagyobb forgalmat a vasútra terelni. A közúti szállításnál igyekeznek alternatív üzemanyagra átállni, de erre sincs megfelelő infrastruktúra, például LNG-töltőhálózat kamionoknak. A napi 400 kamionból egy irányban tudtak csak átállni LNG-re, azért, mert a magyar-szlovák határ szlovák oldalán van egy LNG-töltőállomás. „Az épülő debreceni BMW-gyár is a vasúti szállítást preferálja, azonban az épülő autóipari és akkumulátorgyárak forgalma megoldhatatlan feladat elé állítja a magyar logisztikai infrastruktúrát, és egyelőre nem látszik ennek a problémának a megoldása” – hangsúlyozta Gyűrűs Bence, a debreceni BMW logisztikai partnercége, a DP World Hungary Logistics Kft. ügyvezető igazgatója. Ezen a helyzeten szerinte csak a V0 vasútvonal megépítése segít. Az akkumulátorgyárak kapacitásigényéről csak sejtések vannak A Magyarországra települő akkumulátorgyárak is jelentős fuvarozási forgalmat generálnak. A következő években felépülő gyárak fogják kiszolgálni az európai akkumulátorigények kétharmadát. „A távol-keleti beruházók azonban egyelőre kevés információt adnak meg arról, milyen volumenű fuvarozási kapacitásra lesz igényük. Csak annyi biztos, hogy nekik is szükségük lesz alapanyagok beszállítására, valamint a kész akkumulátorok elszállítására belföldre és külföldre egyaránt” – mondta Homoki István, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. mérnöki csoportvezetője. Debrecennél a BMW és a CATL-akkumulátorgyár is tervez a vasúttal mind a munkatársak közlekedésénél, mind az árufuvarozásnál, de az nagy kérdés, hogy ezt mekkora arányban tudják megvalósítani. „Sürgősen fejleszteni kell a közlekedési infrastruktúrát ahhoz, hogy legyen kapacitás az új autó- és akkumulátorgyárak áruszállítási igényének kiszolgálására. A fő fejlesztési fókusz a vasúthálózat azonnali bővítése és korszerűsítése kell legyen. A Budapestet elkerülő V0 vasútvonal építésének haladéktalan megkezdése és a lassújelek felszámolása különösen fontos ahhoz, hogy a környezetbarát intermodális fuvarozás minél nagyobb teret nyerjen, és ne az amúgy is túlterhelt közútjaink teherforgalma növekedjen tovább” – hangsúlyozta Bíró Koppány Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkára. Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségéről A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a hazai logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, amely a magyar logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze. Magyarországon az MLSZKSZ az egyetlen olyan szövetség, amely a komplett szolgáltatási láncot lefedi, a közúti, vízi, vasúti, légi fuvarozást, valamint a logisztikai szolgáltatói tevékenységet is beleértve. A szövetséget 2002-ben azért alapították, hogy megvalósítsák a logisztikai szolgáltató központok hatékony együttműködését, elősegítsék a vonzáskörzetükben működő vállalkozások üzleti tevékenységét, növeljék versenyképességüket és új üzleti lehetőségeket teremtsenek. A szövetségnek jelenleg 89 tagja van, az általuk képviselt nemzetgazdasági volumen az árbevételek alapján meghaladja az 1200 milliárd forintot.

Az Országgyűlés a felsőoktatási törvény tavaly decemberi módosításával úgy döntött, hogy az egyetemek előzetes hallgatói jogviszonyt létesíthetnek a technikumok 13. évfolyamos diákjaival. A Széchenyi István Egyetem ebben a félévben kísérleti jelleggel – az országban elsőként – két saját fenntartású középiskolája (a Veres és a Szent-Györgyi) mellett további hét győri (Jedlik, Pattantyús, Lukács, Hild, Pálffy, Bercsényi, Baross), két szombathelyi (Gépipari és Informatikai, Savaria), két zalaegerszegi (Csány, Ganz), két budapesti (Fáy, MAMI) egy kaposvári (Eötvös) és egy vépi (Mezőgazdasági) technikum 13. osztályos tanulóinak kínálja fel ezt a lehetőséget. Ha jól teljesítenek, az előzetes hallgatói jogviszonyt elnyerő technikumi diákok ténylegesen a Széchenyi István Egyetem hallgatóivá válhatnak. (Fotó: Májer Csaba József) A belépés feltétele, hogy a tanuló 12. tanév végén kapott osztályzatainak átlaga legalább 4,00 legyen. (A hildesek esetében további feltétel a középiskola, a Széchenyi-egyetem és a West Hungária Bau Kft. által létrehozott duális képzésben való részvétel.) Az érdeklődők a https://felveteli.sze.hu/elozetes-hallgatoi-jogviszony honlapon jelentkezhetnek március 15-ig, ahol meg kell adniuk azt a szakot, amire szeretnének bejutni, és választaniuk kell legalább egyet az egyetem „Út a felsőoktatásba” programjának felkészítő kurzusai közül. Azoknak, akik az utóbbit sikeresen teljesítik, illetve legalább négyes átlagú középszintű érettségivel vagy egy középfokú nyelvvizsgával vagy legalább 60 százalékos emelt szintű nyelvi érettségivel rendelkeznek, valamint szakmai vizsgájuk legalább 80 százalékos lesz, az egyetem állami ösztöndíjas, 70–80 százalék közötti eredménynél pedig önköltséges helyet kínál fel szeptembertől. Sőt, az intézmény a legjobban teljesítő 30 hallgatónak kollégiumi szállást is garantál (amennyiben az illető jogosult a kollégiumi elhelyezésre, azaz ha az állandó lakhelye 30 kilométernél távolabb esik Győrtől, illetve Mosonmagyaróvártól). „Ebben a félévben kísérleti jelleggel kezdtük el a programot, amit a tapasztalatokat felhasználva a következő tanévben – egyeztetve a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, illetve az Oktatási Hivatallal – folytatni kívánunk, szintén a 13. évfolyamosoknak meghirdetve. A megszabott követelményeket sikeresen teljesítőknek intézményünk a tanév lezárultával tényleges hallgatói jogviszony kínál fel” – hangsúlyozta dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese. Ez persze nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy valaki az általános felvételi eljárás során is beadja jelentkezését, sőt akár felvételt is nyerjen valahova, ebben az esetben azonban választania kell, melyik lehetőséget fogadja el. „Az előzetes hallgatói jogviszony előnye, hogy a diák magával versenyez: biztos lehet abban, hogy ha teljesíti a feltételeket, bejut az általa kiválasztott szakra. Az általános felvételi eljárás során ezzel szemben a sikeres felvételi nagyban függ a többi jelentkező eredményétől is” – jegyezte meg az elnökhelyettes. Hozzáfűzte: minél több olyan tanulót szeretnének a programmal elérni, aki tudja, milyen területen szeretne továbbtanulni, és ezért még a középiskola ideje alatt hajlandó olyan pluszképzéseket elvégezni, amelyek segítik, hogy később az egyetemi előrehaladása biztosabb legyen. Kifejtette azt is: a tervek között szerepel, hogy a jövőben a technikumban teljesített szakmai tárgyak egy részét az egyetem kredittel ismerje el. Emellett az intézmény bizonyos tárgyakat – például a műszaki szakokon kötelező matematika 1.-et – az előzetes hallgatói jogviszonnyal rendelkezőknek is meghirdetne, akik le is vizsgázhatnának belőlük. „A program hozzájárul az egyetem és a technikumok oktatási tevékenységének még szorosabb összehangolásához, és lehetővé teszi, hogy a diákok megismerjék az általunk kínált szakmai minőséget, tanítási módszereket. Ezzel mindenki nyer: a technikumok vonzóbbá válhatnak, a pluszképzések révén felkészültebb fiatalok érkezhetnek az egyetemre, akik könnyebben veszik az akadályokat és motiváltabbá válnak, szüleik pedig már a középiskola választásakor láthatják a gyermekükre váró életpályamodellt. Nagyon fontos az is, hogy ennek révén ösztönözzük a tanulókat, hogy műszaki-informatikai, egészségügyi és agrárterületeken tanuljanak tovább, amelyek jó szakember-ellátottsága pedig a nemzetgazdaság érdeke” – mondta végül dr. Kovács Zsolt.

Napjainkban egyre több használati eszköz tartalmaz mikroelektronikai alkatrészeket, vagy valamilyen mikroszámítógépet. Ezeknek az eszközöknek a sebessége azonban az alkalmazott technológiából adódóan korlátozott. Így a kutatók olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel a jelenleg használt elektronikai áramkörök sebessége megnövelhető. Ígéretes iránynak tűnik, hogy a fényt használjuk információtovábbításra, hiszen a fény elektromágneses tere nagyságrendekkel gyorsabban változik, mint a leggyorsabb mikroelektronikai kapcsolók kapcsolási sebessége. Az olyan hagyományos fotonikai eszközök azonban, mint például az optikai szálak, a miniatürizálás szempontjából korlátozottak, hiszen a fényelhajlás miatt nem lehet tetszőlegesen kis méretű fotonikai alkatrészeket gyártani. A Grazi Műszaki Egyetem, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és az ELI Lézeres Kutatóintézet együttműködésében most egy olyan, nanooptikai elven működő hullámvezetőt fejlesztettek ki, amely egyesíti mind a gyorsaságot, mind a miniatürizálhatóságot. Az új nanooptikai eszköz működésének lényege, hogy egy nanométeres mérettartományba eső fémstruktúrában az ultrarövid lézerfelvillanásokkal történő megvilágítása esetében a fém elektronjai a fény elektromágneses terének megfelelő gyorsaságú rezgésre kényszeríthetőek. Ez a rezgés azután a fémfelület mentén hullámként tud tovább terjedni, éppen úgy, mint a vízhullámok egy tavon. Nagy kihívást jelent azonban, hogy az ultrarövid lézerfelvillanás időbeli hosszát a fémfelületi elektromágneses hullám is megőrizze. Az osztrák és magyar kutatóknak most egy olyan fémszerkezetet sikerült megtervezni és elkészíteni, ami megfelel ennek az elvárásnak. Egyúttal ezen a fémszerkezeten a valaha mért legrövidebb plazmonhullámot is sikerült kimutatniuk. A kutatás magyarországi vezetője, Dombi Péter elmondta: „Ez egy nagy előrelépés az ultragyors nanooptikai áramköri elemek fejlesztésében, ugyanis a fémfelületen terjedő jel megőrizte a 10 fs alatti időbeli hosszat, ami 0,1 Petahertz körüli kapcsolási gyorsaságot tesz lehetővé. A plazmonikai elvnek köszönhetően az átvitt optikai jel pedig akár nanométeres mérettartományokba is koncentrálható.” Az eredményt a nanotudomány vezető nemzetközi folyóirata, a Nano Letters közölte a https://doi.org/10.1021/acs.nanolett.3c04991 alatt elérhető tudományos folyóiratcikkben. További érdekesség a kutatás kapcsán, hogy mind Dombi Péternek, mind az együttműködő osztrák kutatócsoportot vezető Martin Schultzénak a friss Nobel-díjas Krausz Ferenc volt a témavezetője karrierjük kezdetén. Forrás: Wigner Fizikai Kutatóközpont