A Toyota-csoport három vállalata – az autógyártó Toyota Motor Corporation, az autókereskedelemmel foglalkozó Toyota Tsusho Corporation kereskedőház, valamint az acélgyártó Aichi Steel Corporation – 1970-ben létrehozta a Toyota Metal vállalatot, és ezzel megalapozta a cég máig tartó újrahasznosítási programját. A Toyota Metal az elmúlt ötvenhárom év során a legmagasabb szintre emelte az autóipari hulladékok feldolgozásának hatékonyságát. A vállalat három fő területen tevékenykedik: a hulladékok aprítása, az aprításból visszamaradt pornemű anyagok (ASR) visszanyerése, valamint a kutatási és oktatási feladatokat ellátó autóipari újrahasznosítási műszaki központ. A Handa városában működő Toyota Metal az egyetlen olyan hulladékaprítással foglalkozó vállalkozás a világon, amely egy autógyártó irányítása alatt tevékenykedik. Az aprítást gondos előkészítő munka előzi meg. Leeresztik a folyadékokat, eltávolítják a nem acél alkatrészeket, ezeket porítják és szétválogatják. Leszerelik az újra felhasználható karosszériaelemeket (pl. lökhárítókat és ajtókat), majd a karosszériát összepréselik, és így kerül az aprítóba. A cég két nagy kapacitású, egyenként 2000 lóerős shreddert (aprítót) üzemeltet; ezek egyikét – egy 1990-ben üzembe állított, német gyártású berendezést – használják kifejezetten autók feldolgozására. A gép egy nyolcórás munkanap során mintegy 1000 gépkocsit képes törmelékké zúzni, és összesen 400 tonna autóipari vashulladékot nyer vissza. Az aprítás után visszamaradó finom por, az ASR (automotive shredder residue) évtizedeken keresztül hulladéklerakókba került világszerte. A Toyota Motor Company és a Toyota Metal azonban 1998-ban létrehozta ASR újrahasznosító központját, egyrészt, hogy véget vessen a környezetet terhelő gyakorlatnak, másrészt, mert a modern autók építésénél egyre nagyobb arányban alkalmaztak olyan könnyű anyagokat (alumínium, kompozit anyagok, réz stb.), amelyek visszanyerésével értékes nyersanyagokhoz jutott az autóipar. Az ASR port ma 100 százalékban szétválogatja és újrahasznosítja a Toyota Metal. Az ASR újrahasznosítását lehetővé tévő technológiákhoz hasonló innovációkkal folyamatosan lehet javítani a hulladék feldolgozásának, a nyersanyagok visszanyerésének a hatásfokát. Ezeknek az új megoldásoknak a kidolgozása az Automobile Recycle Technical Centre, azaz az autóipari újrahasznosítási műszaki központ egyik fő profilja. A Toyota Motor Corporation által 2001-ben létrehozott intézmény legújabb feladatai közé tartozik például a nagyfeszültségű hibrid akkumulátorok állapotának megállapítására alkalmas eljárások és berendezések megalkotása, de a hagyományos módszereket is folyamatosan tökéletesítik, így például új eszközöket fejlesztenek, amelyekkel hatékonyan, gyorsan és könnyen szerelhetők ki a hulladékká vált járművek egyes alkatrészei – például a pótkerekek. A központ másik fókuszterülete a tudásátadás, amellyel részben az általános környezeti tudatosságot erősítik világszerte, másrészt hozzájárulnak modern hulladékhasznosító állomások megépítéséhez. A Toyota Metal külön részlege foglalkozik a hibrid- és elektromos járművek hajtásláncainak újrahasznosításával, az ezekben felhasznált értékes nyersanyagok visszanyerésével. Ugyanez a helyzet a légzsákokat újrahasznosító egységgel, amelyek az ELV járművek mellett a gyártási hulladékok feldolgozását is elvégzi. A cég több mint fél évszázados tapasztalatát az autóiparon kívül is hasznosítja. A vállalat értékteremtő stúdiója (Value Create Studio, VCS) például háztartási gépek – klímaberendezések és mosógépek –, valamint egyéb réztartalmú hulladékok újrahasznosításával foglalkozik, de a kishajók, motorkerékpárok és last mile elektromos mikrojárművek feldolgozása is a cég kompetenciái közé tartozik. Ami a jövőt illeti, a Toyota Motor Corporation 2030-ra világszerte harminc ELV-jármű-feldolgozó és -újrahasznosító létesítmény megnyitását tervezi. A vállalat 2050-es környezetvédelmi kihívásának teljesítésében kulcsszerepet játszó újrahasznosítási tevékenységeket elősegíti, hogy a Toyota eleve úgy építi járműveit, hogy azok tömegük 99 százalékában újrahasznosíthatók legyenek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Azok, akik sikeresen digitalizálják és folyamatosan nyomon követik ellátási láncaikat és logisztikai folyamataikat, beleértve járműveiket is, pontos áttekintést kapnak a felhasznált eszközökről és a tényleges történésekről. Ezzel nemcsak a túlkapacitást előzik meg és optimalizálják a folyamatokat, hanem rugalmassá teszik a vállalatot és az ellátási láncot ezekben a kihívásokkal teli időkben. A legtöbb vállalat számára azonban éppen a nem gépi meghajtású teherhordók és eszközök (pl. konténerek) jelentenek még mindig üres foltot az ellátási láncok és a logisztikai folyamatok térképén. Nagy szükség van integrált megoldásokra a többféle csomagolás, konténer, raklap és hasonlók nyomkövetésére, hálózatba kapcsolására és intelligens kezelésére. Trend #1: Az ellátási lánc digitalizálása az új normális állapot Az ellátási láncok és logisztikai folyamatok végponttól végpontig tartó digitalizálása költségmegtakarítást eredményez, növeli a napi termelékenységet és az átláthatóságot minden érintett számára. Rugalmasságot teremt a rugalmas piaci fellépéshez, és akár új üzleti ötletek alapját is képezheti. Ma már senki sem menekülhet meg ezektől a gazdasági előnyöktől egy globális kihívásokkal teli piacon. Általános a tudatosság, hogy az ellátási lánc digitalizálása mára az új normává vált, és egyre inkább elterjednek a nem gépi meghajtású rakományhordozók és eszközök nyomon követésére és hálózatba kapcsolására szolgáló IoT-alapú megoldások. A logisztikai folyamatok végponttól végpontig tartó digitalizálása szinte minden iparágban stratégiai előnnyé válik. Azok pedig, akik nem csatlakoznak, piaci részesedést és versenyképességet veszítenek. Trend #2: Az elkötelezettség és a megfelelés továbbra is a beruházások motorja A vezetők minden iparágban biztosítani akarják, hogy a jogi követelmények, valamint a szerződéses partnerekkel szemben vállalt kötelezettségeik teljesüljenek. Ez vonatkozik például a romlandó áruk, élelmiszerek és gyógyszeripari termékek hőmérséklet-ellenőrzésére vagy a veszélyes áruk szállítására vonatkozó multimodális logisztikai naplókra. Szerződéses előírások érvényesek például az áruk időben célállomásra történő szállítására, elegendő csomagolási pufferkészletre a kötbérek elkerülése érdekében, a digitális helynaplók biztosítási célú rendelkezésre bocsátására vagy a szállítás közbeni állapotfigyelésre a nemkívánatos sérülések elkerülése érdekében. Mindehhez végponttól végpontig tartó folyamatellenőrzésre és megfelelőségre van szükség, valamint megfelelő beruházásokra az összes nem gépi meghajtású rakományhordozó zökkenőmentes nyomon követése és átfogó hálózatba kapcsolása terén. Trend #3: A folyamatintelligencia az értékteremtés következő hullámának motorja 2015 óta az IoT-vállalatok skálázható, megbízható és hatékony megoldásokon dolgoznak a nem gépi meghajtású eszközök hálózatba kapcsolására és digitális rendszerekben való leképezésére "digitális ikerként". Ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy tisztán lássák ellátási láncaikat és logisztikai folyamataikat, és hatékonyan irányítsák azokat - az elavult, kézi nyilvántartásokhoz kapcsolódó vakfoltok és emberi hibák kockázata nélkül. Az elmúlt években a hangsúly egyre inkább arra helyeződött át, hogy a nem gépesített teherhordók folyamatait is hálózatba szervezve tekintsék át, és átláthatóvá tegyék azokat. Ezáltal például az ipari berendezések gyártói betekintést nyerhetnek csomagolóanyag-folyamaik minőségébe és teljesítményébe (KPI-k), a csomagolások tárolásába és forgásába, és értesítést kaphatnak, ha eltérések fordulnak elő. Minél több eszköz van hálózatba kötve, annál láthatóbbá válnak a folyamatok, és végre kibontakozhat a folyamatintelligencia. Az IoT-követési technológia így teremti meg az elemzőcsapatok és az AI-platformok alapját: az itt létrehozott és összegyűjtött adatok a folyamatok optimalizálásához és az értékes hatékonyságnöveléshez szükséges fontos felismeréseket támogatják. Trend #4: A piacképes IoT-technológia csökkenti a működési kockázatot Az IoT-követési technológiák folyamatosan fejlődnek, a menedzserek számára idővel gondot jelent, hogy az IoT-követési megoldások "dzsungelében" megtalálják a megfelelőt. Az IoT-követési technológiát és annak szolgáltatóit választó vállalatok döntési szempontjai ma elsősorban a hosszú távú megbízhatóságra összpontosítanak. Fontos a bizonyított OEM-felelősség, a folyamatos nyomon követési hardverellátás képessége, a garantált életciklus-menedzsment, a kiberbiztonság, a csatlakozási szolgáltatók függetlensége stb. A felelős felek így hosszú távon csökkentik működési kockázataikat. Trend #5: A hatékonyságnövelés a fenntarthatóságot is elősegíti A nem gépesített teherszállítók és egyéb eszközök IoT-alapú digitalizálása jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok sokkal fenntarthatóbb módon tudjanak működni. A saját ellátási láncaik végponttól végpontig tartó átláthatósága és a generált folyamatinformáció nemcsak azt mutatja meg, hogy hol lehet hatékonyságnövekedést elérni és megtakarítási lehetőségeket kihasználni, hanem azt is, hogy hol lehet fenntarthatóbb üzletet folytatni az éghajlat és a környezet védelme érdekében. Az IoT-követésnek köszönhetően például az eldobható csomagolások gyakran helyettesíthetők újrahasznosított műanyagból készült, újrafelhasználható változatokkal. A hatékonyság és a fenntarthatóság gyakran kéz a kézben jár - például amikor a feleslegessé vált, újrafelhasználható rakományhordozók felesleges készleteit meg lehet szüntetni és az eszközveszteséget csökkenteni lehet, vagy amikor a konténerek, raklapok és hasonlók közös használatával sokkal könnyebben kialakítható a körkörös gazdaság. Az erőforrás-megtakarítás itt nemcsak kevesebb anyag- és energiafelhasználást jelent, hanem kevesebb globális hulladékot is.    

Az újonnan létrehozott pozíciót Frankfurtban, a Kia regionális központjában látja el. Vezetőként Bos annak a szakembergárdának az irányítását veszi át, amelynek tagjai már 2021 óta a PBV üzletág európai alapjainak kiépítésén dolgoznak. A Kia B2B kapcsolatainak fejlődését támogatandó, az új vezető fő feladata az európai piac PBV-kre való felkészítése lesz. Ezt az új kategóriát olyan sorozatgyártású járművek alkotják majd, amelyeket kifejezetten speciális feladatok végrehajtására terveznek és gyártanak. A Kia 2025-ben tervezi bemutatni első, középkategóriás PBV-jét, amely a márka kifejezetten ilyen járművek gyártására épített üzemében készül Hwaseong városában, Koreában. Ezek a hálózatba kapcsolt, elektromos hajtású járművek fontos új távlatokat nyitnak, különösen a könnyű haszonjárművek és a személyszállítás piacán. A Kia újoncként érkezik az európai könnyű haszonjármű piacra. Pierre-Martin Bos egyik fontos feladata lesz a piac felkészítése, valamint a fenntartható működésű hálózat kialakítása, merőben új működési és gazdasági alapokon. Bos több mint húszéves autóipari tapasztalattal érkezik a Kiához. 1999 óta több nemzetközi pozíciót is betöltött a Stellantis-nál, illetve annak elődmárkáinál. Legutóbb a könnyű haszonjármű üzletágért és a B2B kapcsolatokért felelős vezetőként tevékenykedett a közel-keleti és az afrikai régióban. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A crossoverek hagyományos kék festést kaptak, piros csíkokkal, fehér tetővel, rádiólokációs berendezéssel, kéttónusú szirénával és LED-es villogó kékfényekkel. Azt autót részlegesen páncélzattal látták el a csendőrök védelmében.  A belsőt úgy alakították ki, hogy a golyóálló mellénybén, fegyverekkel és más közrendészeti kellékekkel is kényelmes legyen.  A hátsó üléssor egycellás fogdaként szolgál az előállított személyek számára. Az Alfa Romeo szerint a járműveket különleges berendezésekkel és fényérzékelőkkel látták el a biztonsági feladatok ellátásához.   Az Alfa Romeo és az olasz „karabélyosok” partnersége a II. világháború utáni időkig nyúlik vissza. Az első Alfák 1951-ben érkeztek a csendőrség kötelékébe, és 1900 M Matta modellek voltak. Egy évvel később kapták meg a carabinierik a gyorsaságuk és mozgékonyságuk, no meg a villámot és ugró gazellát ábrázoló csendőrségi címer miatt a Gazelláknak becézett Alfákat, a rá következő években érkeztek az első Giuiliák, majd Alfetták. C kategóriájú SUV-ok azonban még sosem szolgálták az olaszok biztonságát a csendőrség kötelékében.