Az orf.at beszámolója szerint a szörnyű eset szombaton történt, Mürztal településen. A kisfiú nagyszüleivel a parasztudvaron keresztül az istállóba ment. A nagyszülők tudta nélkül a gyermek elhagyta az istállót, s kiment játszani. Az anya egy SUV-val éppen útnak indult, de nem vette észre, hogy gyermeke az autó közelében játszik. Áthajtott rajta. Ezt azonban nem érzékelte. Csak két órával később értesítették, hogy gyermekét mentőhelikopter kórházba vitte, sérüléseibe azonban később belehalt. Az anya sokkot kapott, kórházba került. Idegösszeomlást kaptak a nagyszülők is, őket is a grazi kórházba kezelik – írja az orf.at

Legalább két legyet üthetünk egy csapásra, ha sikerül ipari körülmények között is hasznosítani azt az eljárást, amelyet szingapúri tudósok dolgoztak ki a közelmúltban. A nanyangi műszaki egyetem kutatói egyrészt energiahatékony módszert találtak a műanyag hulladékok lebontására, másrészt a folyamat melléktermékeként a jövő üzemanyagának tartott hidrogénhez jutottak. Az ázsiai tudományos szakemberek az acél- és alumíniumötvözetek komponenseként ismert vanádium felhasználásával készítettek fotokatalitikus (azaz a fény hatására végbemenő kémiai kölcsönhatásokat elősegítő) anyagot. Ezt az anyagot hétköznapi műanyaghulladékot tartalmazó oldathoz adagolták, majd mesterséges napfénnyel megvilágították. Az így beinduló folyamat hat nap alatt lebontotta a műanyagokon belüli szénatomok közötti kötéseket – ehhez normál esetben igen magas hőmérsékletre volna szükség, az új katalizátor és a mesterséges napfény azonban töredékére csökkenti a folyamat energiaigényét. A kutatóknak most először sikerült nehézfém-katalizátor nélkül, látható hullámhosszú fény segítségével teljes mértékben lebontaniuk a biológiailag egyébként nem lebomló polietilént. A forradalmi eljárás segíthet megszabadítani a földet a műanyag hulladéktól, ám ezzel még nincs vége az előnyöknek. A plasztik massza ugyanis a folyamat során hangyasavvá (metánsav) alakul át. Ez az anyag a hidrogén és a széndioxid legegyszerűbb ismert vegyülete (CH2O2), egyben az üzemanyagcella működtetéséhez szükséges hidrogén praktikus és biztonságos hordozója. Amióta a Toyota megépítette a világ első, szériában gyártott és szabadon forgalmazott hidrogén üzemanyagcellás szedánját, a Mirait, tudjuk, hogy a technológia (amely az üzemanyagcellában végbemenő vegyi reakció eredményeként elektromos áramot állít elő hidrogén és a légköri oxigén felhasználásával) nagyon is működőképes. Elterjedésének egyik fő akadálya, hogy a hidrogén nem kompatibilis a jelenleg rendelkezésre álló üzemanyag-ellátó infrastruktúrával. A hangyasav ezzel szemben jelentős nehézségek nélkül tárolható a meglévő tartályokban, illetve szállítható a csővezetékeken. Egy liter hangyasav 590 liter (azaz 4,8 dkg) hidrogént tartalmaz. Az eredeti Mirai egy kilogramm hidrogénnel mintegy 100 kilométert volt képes megtenni, azaz egy fejlett üzemanyagcellás autó 100 kilométerenként nem egészen 21 liter hangyasavat „fogyasztana”. Ez nem elmélet: svájci kutatók már 2018-ban bemutatták azt a ruténium alapú katalizátorral felszerelt hidrogén-reformáló berendezést, amely a hangyasavat visszabontja alkotóelemeire: CO2-re és H2-re. Az utóbbiból az üzemanyagcellában elektromos áram állítható elő (a folyamat mellékterméke a víz), míg a szén-dioxid felfogható és a rendszerbe visszavezethető, ahol részt vehet a további hangyasav-előállításban. Amennyiben pedig a hangyasav fenntartható forrásból származott, a folyamat szénsemlegessé tehető. Egyelőre persze mindkét eljárás kutatási fázisban van, ám ha a hatásfokokat sikerül érdemben javítani, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hidrogén, mint tiszta energiahordozó már akár középtávon fontos szerepet játszhasson a zéró károsanyag-kibocsátású társadalom megteremtésében. Ugyanerre törekszik a Toyota is, amely hamarosan bevezeti az üzemanyagcellás Mirai második, megnövelt (500 helyett 650 km) hatótávolságú, jobb helykihasználású kivitelét. Az autógyártó emellett a mobilitás számos más területén is a hidrogén elterjesztését szorgalmazza, a rövid távú szállítmányozástól a közösségi közlekedésen át a hajózásig. A vállalat 2017-ben indította útjára azt a Project Portal névre hallgató programot, amelyben a Kenworth márkával közösen fejlesztettek, építettek és tökéletesítettek egy kifejezetten teherkikötői használatra, konténerek rövid távú szállítására szolgáló, hidrogén üzemanyagcellás nyerges vontatót. A projekt nemcsak a technológia moduláris és univerzális jellegét hangsúlyozza (a nyerges vontatóba megkettőzve szerelték be a Mirai szedán üzemanyagcelláját és akkumulátorcsomagját), de kézzel fogható eredményeket is elért a Los Angeles-i teherkikötő légminőségének javításában. A H2-üzemű nyergesvontató immár a kisszériás gyártás és a mindennapi használat küszöbén áll, ugyanúgy, ahogy azok a SORA városi buszok, amelyek Tokióban szolgálnak ki menetrendszerinti vonalakat. A vészhelyzetben hatalmas, mozgó áramfejlesztőként is hasznosítható buszok a nyári olimpiai játékokon is főszerephez jutnak majd. A Toyota eddigi talán leggrandiózusabb hidrogén üzemanyagcellás projektje azonban a szárazföld helyett a tengereken zajlik. Egy három évvel ezelőtt útjára indult, - és egy friss megállapodásnak köszönhetően - további három éven át tartó együttműködés keretében az autógyártó szereli fel hidrogén üzemanyagcellás rendszerrel az energia semleges földkerülő hajózásra készülő Energy Observer elektromos hajót. A főbb darabjaiban a Mirai szedánból átemelt rendszert a tengervízből kinyert hidrogén táplálja. Fotó: Toyota

,, A féktárcsákon lévő furatoknak és hornyoknak sokkal fontosabb szerepük van annál, mint, hogy az autó megjelenéséhez adjanak hozzá némi pluszt” -magyarázta Marco Moretti a Brembo Aftermarket Marketing igazgatója. ,, Tervezésük minden aspektusának külön célja van. Egy általános tárcsához képest jobb tapadást biztosítanak, nedves időben hozzájárulnak a víz hatékonyabb elvezetéséhez, és a fékek hűtését is biztosítják. A mart, illetve az átmenő furatos felület a leghatékonyabb megmunkálás eljárás, amit a Brembo kínál. A két megmunkálásnak a fékteljesítmény és biztonság szempontjából számos közös előnyük van, de néhány különbséggel is rendelkeznek. Nézzük ezek összesítőjét:     Teljesítménybeli előnyök: 1. Jobb tapadás Az átmenő furatok vagy hornyok biztosítják a nagyobb tapadást a betét és a tárcsa között. Azáltal, hogy az érintkező felületek nem teljesen összefüggők, növelve ezzel a súrlódási együtthatót. Az azonnali reakció gyors és hatékony fékezést biztosít, javítja a fékrendszer hatékonyságát.     2. Folyamatos tisztítás Egy másik fontos előnye ezeknek a tárcsáknak a furatok és a hornyok szempontjából, hogy fékezés közben lekoptatja a súrlódás során „öregedő”, majd leváló szemcséket, részecskéket. A régi súrlódó anyag eltávolításával csak az új betétanyag kerül érintkezésbe a tárcsával. 3.  Víz és gáz elvezetése A fékezés hatékonyságát a tárcsák nedvessége is befolyásolja, de a tárcsa súrlódó felületeinek megmunkálásával ezt a problémát is orvosolni tudják. A furatos és a mart kivitel is lehetővé teszi a tárcsa felületén kialakult vízréteg eloszlatását. Ez azt jelenti, hogy még nedves körülmények között is hatékonyan reagál a fékpedál lenyomására. Ezenkívül különleges kialakítása lehetővé teszi a nagy hőmérséklet miatt kialakult gázok gyors eltávozását, amik a betét és a tárcsa felületei közé hatolnak be. A nagyon magas hőmérséklet a fenolgyanták égéséhez vezet, amely folyamat gázklépződéssel jár. Ez csökkentheti a tárcsa és a betét közötti súrlódást, valamint a fékezés hatékonyságát is („fading”-jelenség). A különleges kialakítás lehetővé teszi a gázok gyorsabb elvezetését, helyreállítva az optimális fékezési körülményeket. A mart tárcsák jobb víz- és gázelvezetést biztosítanak ezért gyakran választják őket a motorsportban. 4.  Hőelvezetés Ezek a tárcsák jobban tudják szabályozni a hőmérsékletet fékezés közben. A tárcsa és a betét között keletkező hő elvezetésével javítják a teljes fékrendszer teljesítményét.     Pintér Dominika Őri Péter  

A győri Audi Hungaria Általános Művelődési Központban korábban általános, az óvodától a gimnáziumig terjedő oktatás folyt. A 2017-2018-as tanév kezdetével azonban az intézmény képzési kínálata szakképzési tagozattal bővült. Az Audi Hungaria ÁMK a kétnyelvű duális szakképzéssel a régióban működő vállalatok jövőbeni munkaerőigényének biztosításához kíván hozzájárulni. Az „Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző“ elnevezésű duális szakképzés keretében a szakmai oktatás két helyszínen, túlnyomórészt német nyelven zajlik. A diákok az elméleti alapismereteket heti két tanítási napon az Audi Hungaria ÁMK-ban sajátíthatják el, a gyakorlati képzés pedig heti három napon az egyes szakképző vállalatoknál – AUDI HUNGARIA, BOS, DUVENBECK, KACO, KNÜPPEL, MAN, MOL, REHAU – történik. Az iskolai oktatást a szakképzési követelményeknek, valamint a későbbi szakmai tevékenység igényeinek megfelelően végzik. Ez a Magyarországon teljesen új szakképzés 2016-ban az Audi Hungaria Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány kezdeményezésére kapott OKJ-akkreditációt. A képzésre érettségivel és kitűnő német nyelvtudással, valamint különös elhívatottsággal rendelkező fiatalok jelentkezhetnek. A képzés időtartama két év. Az itt szerzett képesítés németországi elismertetésére is lehetőség nyílik. A diákok ezen felül a németországi kultuszminiszteri konferencia szakmai angol nyelvvizsgáját is megszerezhetik. Ezen képesítés továbbá ideális felkészítést nyújt későbbi duális gazdasági tanulmányokra – akár németországi egyetemeken is. 2019 nyarán az első évfolyam végzős diákjai sikeres vizsgát tettek és megkezdhették szakmai pályafutásukat. Az Audi Hungaria ÁMK-ban negyedik alkalommal induló képzésre 2020. február 28-ig várják az érdeklődők jelentkezését. Pályázatok benyújtására az Audi Hungaria ÁMK honlapján található online jelentkezési felületen keresztül van lehetőség. A szakképzéssel, valamint a pályázati folyamattal kapcsolatos további információ az Audi Hungaria Általános Művelődési Központ honlapján (www.audischule.hu) a „Szakképzés/Kereskedelmi szakképzés–Áttekintés“ címszó alatt, valamint a szakképzési tagozat hivatalos Facebook-oldalán található (https://www.facebook.com/Industriekaufleute/).