A gyár 2007-ben hozta nyilvánosságra először „Fenntartható Zoom-Zoom” elnevezésű stratégiát, melynek keretében vállalata, hogy a vezetési élmény mellett autói kiemelkedően biztonságosak lesznek és kevésbé fogják terhelni a környezetet. Az autóipar gyors változásaira adott válaszként a Mazda az alábbiakban határozta meg, hogyan fogja a vezetés örömét, mint az autózás legnagyobb vonzerejét használni úgy, hogy közben megoldásokat kínáljon az emberek, a Föld és a társadalmi problémák kérdéseire. A Mazda küldetésének tekinti, hogy megőrizze a Föld értékeit és működése az emberek és a társadalom javára váljon. A cég folytatja törekvését, hogy autóin keresztül inspirálja az embereket.  -          A SKYACTIV-X motor a világon az első kereskedelmi forgalomba kerülő benzines erőforrás, amely kompressziós gyújtást alkalmaz, tehát a benzin-levegő keveréke spontán gyullad meg, mikor a hengerben a dugattyú összenyomja -          A „szikra által szabályozott kompressziós gyújtás” néven szabadalmazott technika esetében két problémát is sikerült kiküszöbölni, amely idáig korlátozta e technika kereskedelembe hozatalát: a zóna maximalizálása, ahol ez a fajta gyújtás lehetséges, és az akadálytalan átállás a gyertyás gyújtásról a kompressziós gyújtásra. Előnyök -          A szabadalmazott új belső égésű motor kombinálja a benzinmotorok és a dízelmotorok előnyeit, így kiemelkedő teljesítményt, gyorsítást ígér amellett, hogy kevésbé terheli a környezetet. -          A kompressziós gyújtás és egy kompresszor, amely a fogyasztást hivatott javítani együtt példátlan motorreakciókat és 10-30%-kal nagyobb nyomatékot kínál, a mostani SKYACTIV-G benzinmotorhoz képest.  -          A kompressziós gyújtás szuper szegény keveréket4 hoz létre, amely az aktuális SKYACTIV-G benzinmotorhoz képest 20-30%-kal javítja a motor hatékonyságát, és 35-45%-kal jobb, mint az ugyanolyan hengerűrtartalmú 2008-as Mazda benzinmotor. A SKYACTIV-X megegyező, vagy még jobb fogyasztású, mint az aktuális SKYACTIV-D dízelmotor. -          A motor hatékonyabb széles nyomaték-tartományban és különböző motorterhelés mellett, sokkal szélesebb sebesség-fokozatokat tesz lehetővé, amely tovább javítja a fogyasztást és a teljesítményt. A Mazda reméli, hogy egy olyan jövőhöz járul hozzá, melyben a Föld, a társadalom és az ember egymás mellett tud létezni az autókkal, hogy autóin keresztül az autótulajdonosok boldogabbak lesznek, élvezik az autózás örömét, és erős érzelmekkel kötődnek a márkához.  

Az emeléssel a benzin átlagára 343 forintra nőtt, a gázolajé 343 forint maradt.  Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott, a gázolaj ára bruttó 2 forinttal 343 forintra drágult, a 95-ös benzin ára nem változott.   Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Tizenhatból tizenötöt nyert Mostanság nem éppen sikeres a Forma1-ben a McLaren, de a múltat azért nem lehet eltörölni, pláne az olyan személyiségeket, akiknek jelentős részük volt Nelson Piquet és Ayrton Senna sikereiben, meg jelentős újításokat vetettek be a versenyautók világában. Murray tervezte a McLaren MP4/4 versenyautót, mellyel 1988-ban 16 Forma 1-es futamból tizenötöt és világbajnokságot nyert Ayrton Senna, de az ő fejlesztése Brabham BT52 -es, mellyel Nelson Piquet még 1983-ban szerzett F1 VB-címet. Első versenyautója Gordon Murray 1946 június 18-án született a dél-afrikai Durban városában. Csinált mindent a műszaki egyetem elvégzése után: versenyzett saját tervezésű és építésű sportautójával, az ő nevéhez fűződik Dél-Afrika első versenygépe, az IGM-Ford, mellyel 1968-ban állt rajthoz. A felújított darabbal idén is száguldozott a Goodwood-i sebességfesztiválon. Professzor Gordon Murray 1969-ben a Brabham Formula One Team állásajánlatára az Egyesült Királyságba költözött. Tizenhét éven át volt technikai igazgató, ezalatt a Brabham két világbajnoki címet (1981 és 1983) nyert. Hasonló posztra szerződtette 1988-tól a McLaren három VB-címet szerzett és ötven futamgyőzelmet aratott. Megcsinálta az évszázad legjobb gépét Gordon Murray közben irányította a McLaren Cars Ltd-t, mely utcai autókat fejlesztett és gyártott. Emlékezetes darab volt a BMW motoros utcai F1. A nagy autóimádó és gyűjtő, Jay Leno a XX. század legjobb autójának aposztrofálta és a vetélytársak is minden idők legnagyobb mérnöki teljesítményeként értékelték a McLaren F1-et. A teljesen karbon karosszériás és fülkés háromüléses kocsiban középen ül a vezető és kuplung-, és féktárcsája is karbonból készült. A McLaren F1-ből 106-ot gyártottak 1992-tól 1998-ig, napjainkig többet összetörtek, így a megmaradta egyre értékesebbek a 634,5 ezer fontos darabonkénti árnál. Akkoriban ez volt a világ első milliódollárnál drágább autója. Az USA-ban két éve a Sotheby’s árverésén kilencmillió fontért ütöttek le egy 1998-as McLaren F1 LM modellt. Nem véletlenül, hiszen a McLaren F1 versenypályás változata kétszer nyert világbajnoki címet, 1995-ben pedig 24 órás Le Mans futamot JJ Lehto pilótával. Nem kevésbé volt attraktív a Mercedes-Benz SLR McLaren program, melynek keretében több utcai sportkocsi és safety car született. Távozás a McLarentől 2005-ben elhagyta a McLarent és megalapította saját cégét, a Gordon Murray Design Limited-et, Shalford, Surrey-ben. Az elmúlt évtizedben is zseniálisakat alkotott, az ő neve fémjelez több karakteres versenyautót, munkagépet és városi minit. Murray mindig is a könnyű építésre fektette a hangsúlyt, ezért is választotta a karbont, mely nagy szilárdsága mellett jóval kisebb tömegű mint az acél, vagy akár az alumínium. A kis tömeg komoly megtakarítást jelent tankoláskor, ezért is alkotta meg Gordon Murray 2010-ben a T.25-ös minit, majd ennek továbbfejlesztett változatát, a Project M-et, mely tulajdonképpen az autó újragondolása az energiahatékonyság és a környezetbarátság jegyében, amit életciklus-elemzése is igazolt. A teszteknél 34 százalékkal kevesebb elsődleges energiát használt, mint egy hasonló méretű hagyományos autó. Az üléselrendezése hasonló, mint a McLaren F1-é, vagyis középen ül a vezető, mindkét oldalán pedig egy-egy utas. Poject M A fejlesztésben részt vett Osamu Goto, aki korábban a Honda F–1 igazgatója, később a Scuderia Ferrari Forma–1 kutatás-fejlesztési menedzsereként, majd a Sauber vezetőjeként, majd a Geo Technology Design tervezőjeként működött. A motorfejlesztésben részt vett a Shell is, mely a motor és a sebességváltó mozgó alkatrészeinek súrlódását csökkentette, amivel nemcsak a fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkenthető, de növelhető az élettartam is. A Forma–1-es technológiával készült M-modell hossza 2,5 méter, szélessége 1,35 méter, magassága 1,6 méter, fordulási körének átmérője 6 méter, menetkész tömege 550 kg. Motorja 3 hengeres, 660 köbcentiméteres, 43 LE teljesítményű benzines. Maximális sebessége 156 km/óra. Fogyasztása 2,64 liter/100 km (70 km/órás tempónál). Közel Afrikához Tavaly ősszel mutatták be az Ox nevű kisteherautó: a lapra szerelt furgon egyszerű szerszámokkal bárhol összeszerelhető, ami jelzi, hogy a sík elemekből építkező jármű a fejlődő országoknak készült. Egyetlen konténerben hat részlegesen összerakott jármű fér el, három ember hat óra alatt képes egyet működőképessé tenni. A Global Vehicle Trust cég szegecselt karosszériás Ox járművének tervezésében természetesen Gordon Murray is részt vett. Az egyszerű szögvasakból, zártszelvényekből és vízhatlan rétegelt-lemez karosszériát 2,2 literes, 98 lóerős Ford dízelmotor mozgatja, hatfokozatú kézi váltón át. Az Ox platójának felhajtható padjain tízen utazhatnak. A négy méter hosszú jármű fülkéje három személyes, a vezető ebben is középen ül, ahogy a McLaren F1-ben és a Project M miniben, ami kedvező a stabilitás szempontjából, és az sem utolsó szempont, hogy a különböző piacok közlekedési rendjeitől függetlenül exportálható, mert nem kell bal,- és jobb-volános változatot gyártani... Gordon Murray nem csak a többszáz lóerős Formula autók, de a költségérzékeny fapadosok világában is eredményes mérnöknek bizonyult, igaz, az egyszerű és olcsó konstrukció még sorozatgyártásra és befektetőkre vár. Gordon Murray művei: 1974: az első kompozit hátsó szárny a Brabham BT44-en. 1976: az első karbonfék a Brabham BT45-en. 1978: az első karbonpanel versenyautón, Brabham BT49. 1982: az első kompozit bukókeret, Brabham BT52. 1992: az első teljesen karbonból épített utcai sportkocsi, a McLaren F.1. 1992: az első karbon kuplungtárcsás utcai sportkocsi, a McLaren F.1. 1999: nagy sorozatban, olcsóbban gyártott kompozit technológia a Forma1-ben 2003: az első sorozatgyártású karbonrendszer, melyet a Mercedes McLaren SLR-nél alkalmaztak. 2008: Gordon Murray Design Limited kifejleszti az iStream® gyáártási rendszert. 2010: az első iStream® autó, a GMD T.25. bemutatója 2011: az első iStream® villanyautó, a GMD T.27. premierje 2013: az első sorozatgyártású iStream®, a Yamaha MOTIV.e. premierje Tokióban 2015: iStream® TVR. 2015: Yamaha 'Sports Ride tanulmánymodell. 2016: a fejlődő piacokra szánt csomagban lapraszerelt Ox kisteherautó.