Első körben vegyük át, mi is az az önvezetés. Az önvezetés nem egy technológia, hanem számos funkció együttes működése. Egyes szintű önvezetésre rengeteg autó alkalmas amiben van valamilyen asszisztens-rendszer. Nyilván ez a szint még csak a nevében önvezető, hiszen attól, hogy az autóban van holttér-figyelő rendszer, vagy sávtartó, még messze nem vezeti önmagát. A második szint az, amire ma sok új autó képes, azaz esetenként képes önmagát vezetni. Ilyenek azok az autók, amelyek például egy közlekedési dugóban képesek követni az előttük haladó autót, így megkönnyítve a sofőr dolgát és megkímélve őt a sok elindulástól és megállástól. A harmadik szint az aktuális csúcs. Nagyon kevés autó képes rá (ilyen például az aktuális Audi A8) és limitált önvezetésnek szokás nevezni. Itt a sofőr bizonyos esetekben már csak megfigyelő, de készen kell állnia, hogy bármikor közbeavatkozzon. Tehát ha a körülmények megfelelőek, a sofőrnek csak figyelnie kell. A négyes szintű önvezetéstől egyelőre igen távol vagyunk. A lényege, hogy az autó szinte minden körülmények között képes az önvezetésre, viszont a sofőrnek folyamatosan készenlétben kell állnia, hogy adott esetben közbeavatkozzon. Fölötte következik a teljes önvezetés, ezt nem kell magyarázni, a sofőr már nem is sofőr, csak utas, az autó minden körülmények között elboldogul, a tulajdonos vagy utas csak megadja a célállomást, az autó pedig odaviszi. A problémák a negyedik szintél kezdődnek. A nehézséget egyébként nem is a technológia, hanem az ember okozza. Ugyanis negyedik szintű önvezetésre képes autóban a sofőrnek folyamatosan készen kell állnia, hogy beavatkozzon, azonban ezt nagyon ritkán kell megtennie. A sajtóban már manapság is terjednek videók az autópályán az autójukban alvó sofőrökről, de ha valóban csak néhány száz kilométerenként kellene csak beavatkozni, minden bizonnyal még gyakrabban fordulna elő, hogy a sofőr alszik, miközben halad az autó. Az ember egyszerűen nem alkalmas erre, nem figyelne, ami baleseteket okozna, így pedig érthető a törvényhozók részéről, ha nem engedélyezik ezt a fajta önvezetést. Persze még számos egyéb akadály áll az önvezető autók előtt, amikről már sokszor írtunk. Ilyen a felelősség megállapítása, a morális problémák és persze rengeteg egyéb, marginálisnak tűnő, de szinte leküzdhetetlen akadályként tornyosuló megoldandó probléma. Az ICDP kutatói a témát bemutató prezentációjuk után azt mondták, szerintük legkorábban 2060-ban gördülhet ki az útra az első önvezető autó. Így bármennyire is szeretnénk munkába menet újságot olvasni a hátsó ülésen, ez legfeljebb az unokáink kiváltsága lesz.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a mikroelektronikai iparág egyik legnagyobb eseményén, a SEMICON West 2023-on jelentett be új, Catalyze nevű partnerségi programja elindítását. A kezdeményezéshez rögtön a rajtnál csatlakozott a világ egyik meghatározó chipgyártója, az Intel, illetve a félvezetőgyártásban és a kijelzőkhöz használt berendezések előállításában is meghatározó szerepet játszó Applied Materials Inc. A programot elindító vállalkozások arra ösztönzik a félvezetőgyártás teljes ellátási láncában érintett cégeket, hogy csatlakozzanak a Catalyze-hoz, és segítsenek felgyorsítani az iparág megújuló energiára és alacsony szén-dioxid-kibocsátásra történő átállását. Mivel folyamatosan bővül a chipek iránti globális kereslet, az ágazat karbonlábnyoma is fokozatosan nő, ezért a félvezetőipar meghatározó szereplői úgy látták, hogy szükségszerű az összefogás a megújuló energia nagyobb mértékű felhasználásának ösztönzése és a fenntarthatóbb növekedési pálya elérése érdekében. A Catalyze résztvevőinek közös célja az lesz, hogy az iparág több ezer beszállítóját bátorítsák arra, hogy a szén-dioxid-mentesítés révén lépjenek fel az éghajlatváltozás ellen. A SEMICON West 2023 alkalmával bemutatott Catalyze a maga nemében egyedülálló együttműködési program a félvezetőgyártás területén, azonban a Schneider Electric iparági partnerekkel összefogva már más ágazatokban is indított hasonló kezdeményezéseket. Közéjük tartozik az Energize program, amely a gyógyszeripar zöldítését tűzte ki célul, illetve a Walmart Gigaton PPA program, ami a Walmart és az értéklánca szereplői számára teszi lehetővé a megújuló energiához való hozzáférést kedvező feltételek mellett. A Catalyze program elemei A félvezető értéklánc energiabeszerzési erejének egyesítése a megújuló energiával kapcsolatos projektek bevezetésének felgyorsítása érdekében. Lehetőséget nyújtani a beszállítóknak – akiknek saját erőből nem feltétlenül lenne erre lehetőségük -, hogy megjelenhessenek a zöldáram-vásárlási megállapodások (PPA-k) piacán. A szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére és/vagy a programhoz való csatlakozásra kötelezettséget vállaló beszállítók további támogatása. A félvezető-értéklánc vállalatainak oktatása az ellátási lánccal kapcsolatos programjaikban alkalmazható működési modellek kidolgozásának fontosságáról a nettó zéró törekvések felgyorsítása érdekében. Több ezer beszállító egyidejű elérése a digitális technológiai platformokon keresztül, hogy gyors és mérhető lépéseket tegyenek az ellátási láncuk szén-dioxid-mentesítésében. Útmutató az iparág számára a következő lépések megtételéhez. A kezdeményezést elindító vállalatok együttműködnek a program fejlesztésében – beleértve a fókuszterületek és beszállítók meghatározását -, valamint arra ösztönzik a többi félvezetőgyártó céget, hogy fontolják meg a program elindítását saját értékláncuk számára. „A Schneider Electric-nél az a célunk, hogy képessé tegyük a vállalatokat arra, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki rendelkezésre álló energiákból és erőforrásokból, és ezzel mindenki számára közelebb hozzuk a fejlődést és a fenntarthatóságot. Küldetésünk, hogy digitális partnerként segítsünk a fenntarthatóság és az energiahatékonyság elérésében, és a Catalyze partnerségi program kiváló példa arra, hogy a kulcsfontosságú globális iparágak vállalatai hogyan működhetnek együtt a dekarbonizáció felgyorsítása érdekében” – mondta el Peter Herweck, a Schneider Electric vezérigazgatója.

A Nürnbergben, Budapesten és Londonban székelő NZP NAGY Legal ügyvédi iroda egy érintett magánszemély képviseletében egyéni normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, valamint saját maguk nyújtottak be panaszt az Európai Bizottsághoz és az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF). Az iroda álláspontja szerint noha Somfalva önkormányzata saját útján korlátozta a forgalmat, ezzel viszont de facto határzárat hozott létre – immár hatáskör hiányában, tehát jogellenesen – ezzel érvelnek az Alkotmánybíróságnál. Az Európai Bizottságnál az Ausztria által is elfogadott uniós szerződések, alapelvek megsértésére, az OLAF-nál pedig a Somfalva-Ágfalva út korábbi felújítása során elköltött uniós pénzek szabálytalan felhasználására alapozzák a panaszukat. Érvelésük szerint az EU arra adott pénzt, hogy az utat autóval is lehessen használni. Ezt azonban azóta somfalvi részről különböző rendelkezésekkel korlátozzák, akadályozzák. „Kevésbé jogi célunk van, mint inkább az, hogy az európai normalitáshoz, azaz a határok szabad átjárhatóságához a helyiek minél hamarabb vissza tudjanak térni. Az Alkotmánybíróságtól épp ezért kértük ennek a rendeletnek a megsemmisítését. Szakmai körökben ismert, hogy az Európai Bizottságnál beadott panaszeljárás egy elég lassú folyamat, hiszen ennek a kifutása adott esetben egy szerződésszegési eljárás lehet az Unión belül. Ebben az eljárásban tehát elég lassan tudjuk azt elérni, amit ezen beadványokkal szeretnénk“ – mondta el céljaikról Ruzicska Máté, az NZP NAGY Legal ügyvédje. Az iroda munkatársai a közelmúltban személyesen is ellátogattak a helyszínre. Somfalváról Ágfalvára azonban ők is csak gyalog mehettek volna át, autóval mintegy 40 percnyi időveszteséggel jutottak csak el. Emiatt most polgári peres úton követelnek kártérítést a település önkormányzatától. Zink: a somfalvi eljárás jogszerű Schattendorf/Somfalva községe március 1-jén zárta le a falu szélén álló osztrák-magyar határátkelőhöz vezető egyetlen közutat, hogy ott sétálózónát és süllyedő oszlopos beléptető rendszert alakítsanak ki. Az áthaladáshoz engedélyt lehet kérni az önkormányzatnál, amiről a községházán döntenek. Az engedélyért két évre 160 eurót kell fizetni, amelyből mintegy 140 eurót a faluban beváltható vásárlási utalvány formájában térítenek vissza. A rendelkezés célja az ingázó forgalom korlátozása volt. A község részéről Johannes Zink ügyvéd az APA hírügynökség megkeresésére szerdán úgy reagált: egyelőre nem ismeri a beadványok tartalmát. Általánosságban viszont hangsúlyozta, hogy a sétálózóna és az áthaladás rendszerét előzetesen jogilag megvizsgálták, az eljárás a jogszabályoknak megfelelően történt - írja a volksgruppen.orf.at

Beyonce 2023-as Reneissance világturnéja kétségtelenül az év popzenei eseménye; az énekesnő öt hónap alatt ötvenhat koncertet ad Európában és Észak-Amerikában. A lemezbemutató turnén a Lexust érte a megtiszteltetés, hogy exkluzív autóipari partnerként járuljon hozzá annak a programsorozatnak a megvalósulásához, amelyre 2016 óta várnak az énekesnő rajongói. Köztudomású, hogy Beyonce immár több mint húsz éve karol fel jótékony célokat az Egyesült Államokban és világszerte, olykor pénzadományokkal, máskor dalaival segítve nemes ügyeket, rászorulókat, bajbajutottakat. 2000 óta rendszeresen segíti a kisebbségi tulajdonú családi vállalkozásokat, és ezt a programot most a Reneissance turné állomásaira is kiterjesztette: minden városban, ahol fellép, támogatást biztosít arra rászoruló mikrovállalkozásoknak. Ebben a küldetésében a Lexus is az énekesnő mellé áll, és összesen közel félmillió dollár értékben támogatja az ügyet Beyonce 2013-ban létrehozott BeyGOOD Foundation alapítványán keresztül. Nem ez az egyetlen különleges kezdeményezés, amellyel a Lexus emlékezetessé teszi Beyonce turnéját: az autógyártó egy teljességgel egyedi kivitelű LC 500 túrakupét épített, amelynek pompázatos megjelenése felveszi a versenyt Beyonce színpadi jelmezeinek csillogásával. Az autó karosszériáját krómfólia borítja, a külső visszapillantó tükrökön pedig drágakövek ragyognak, éppúgy, mint a fényszóróházakban, a kerekek középrészén, valamint a rendszámtáblakereten. Az autó elkíséri Beyoncét az október elejéig tartó turné állomásain, arról viszont egyelőre nincs információ, hogy később mi lesz a sorsa – a legvalószínűbb, hogy jótékony célra elárverezik, további segítséget biztosítva Beyonce alapítványának. Ha így történik, nem ez lesz az első olyan Lexus LC, amelyet jótékony célra bocsátanak árverésre. Három évvel ezelőtt több mint kétmillió dollárt fizettek a vászontetős LC Convertible legelső példányáért. A befolyt összeget az autógyártó két alapítványnak ajánlotta fel, így egy-egymillió dollárral támogatva a veteránok társadalmi beilleszkedését, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának ügyét. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!