Ezt már csak az is indokolja, hogy a jelenlegi kitermelés mellett belátható időn belül annyira megcsappannak a fosszilis nyersolajkészletek, hogy az üzemanyagárak felszökése miatt versenyképtelenné válhat a benzinre és gázolajra alapuló közlekedés. Mindezek hatására világszerte erőteljesen fejlesztik a villanyautókat, és politikai elhatározásból Európában adminisztratív eszközökkel igyekeznek felgyorsítani elterjesztésüket, még azelőtt, hogy használhatóságban és gazdaságilag versenyképesek lennének a hagyományos hajtású gépkocsikkal. Mi lesz a közeljövőben az Európai Unióban futó közel háromszáz milliónyi Otto- és dízelmotoros járművel? Óriási ipari és szolgáltatási ágazat állt rá ezek gyártására, karbantartására, javítására, munkahelyek milliói függnek tőle. Ezen túlmenően kérdés még, hogy mekkora gazdasági és környezeti kárral járna ezt a kolosszális járműállományt erőltetett ütemben kiselejtezni, újra feldolgozni. Erről a nem jelentéktelen részletkérdésről szó sem esik még. Jó volna megmenteni a belsőégésű motort, de persze légszennyezés nélkül. Lehetséges ez? Igen – a dugattyús belsőégésű motor tüzelőanyagaként hidrogént használva. (Most nem a hidrogén-tüzelőanyagcellás autókról van szó, mint a Toyota Mirai, hanem kimondottan a hagyományos, dugattyús motorok túlélési esélyéről.) A hidrogén a világegyetem egyik fő összetevője, és földünkön is kimeríthetetlen mennyiségben fordul elő, például a víz egyik alkotóelemeként. Elfogyasztani évmilliárdok alatt sem tudnánk. A hidrogéngáz igen gyúlékony, levegővel keveredve nagyon széles tartományban, 4–75 térfogatszázalékos koncentrációhatárok között ég el, tehát nincs szükség a vegyi folyamatnak pontosan megfelelő (sztöchiometrikus) keverési arányra, mint a benzinnel. Az égéstermék pedig egyszerű vízgőz, ezzel felülmúl bármilyen villanyautót, amelynek töltőáramát nem tiszta, megújuló energiával fejlesztik. Egy benzinmotor minimális átalakítás után használható hidrogénnel, szinte ugyanúgy, mint autógázzal. De csak „szinte”, és éppen itt van a kutya elásva. Az 1990-es években a BMW intenzíven dolgozott hidrogénnel üzemeltetett belsőégésű motor fejlesztésén, a 7-es modellsorozathoz. Ez lett a BMW Hydrogen 7. Az autót át lehetett állítani hidrogénüzemről benzinre, alkalmas volt mindennapos használatra. E járműből több mint száz példányt gyártottak, amelyeket nem eladtak, hanem ismert személyiségek rendelkezésére bocsátották. Teljesítménye 192 kW volt, nulláról százra 9,5 másodperc alatt gyorsult, és 219 km/órás csúcssebességet ért el. Később magam is vezettem hazánkban hidrogénre átállított Toyota Priust, észre sem lehetett venni rajta kivételességét, ugyanúgy ment, mint szokásos típustársai. Miért haltak el e kezdeményezések? Több, egyenként is komoly okból. Mivel a hidrogén könnyen vegyül más elemekkel, tiszta formában nagyon ritka bolygónkon. Elektromos vízbontással (elektrolízis) előállítani nagyon sok energiába kerül, de ezt elfogadhatnánk azzal, hogy tengerre telepített szélerőmű-park rögtön hidrogént szolgáltathatna, az elektromos hálózatba nehezen betáplálható villanyáram helyett. Eddig rendben, de hogyan szállítsuk, osszuk el, és vigyük magunkkal az autókban a hidrogént? Itt jönnek be az igazi bökkenők. Gáz-halmazállapotban, még a gyakorlatilag megvalósítható legnagyobb nyomáson is, amelynek létrehozásához sok energiát kell felhasználni, óriási a hidrogéngáz energiatartalomra vetített térfogata. Autóban nyomásálló tartályba tölthető, de elég csekély hatótávot tesz lehetővé, máris kiesik egy remélt előny a villanyautóhoz képest. Szóba jön még a cseppfolyós hidrogén, de ehhez jól le kell hűteni, mínusz 250 fok környékére, ami szintén energiaigényes. Ráadásul, bármilyen hőszigetelt az autó tartálya, valamennyire felmelegszik és párolog a hidrogén, akár veszélyes durranógázt is képezhet a garázsban, és néhány hét alatt elillan, mint a kámfor: a kocsi álló helyében kiürül a tank. Nyilván nagy szerepet játszottak e hátulütők abban, hogy sehol, még Németországban sem nagyon forszírozták hidrogéntankoló állomások telepítését. Az infrastruktúra sokkal ritkább, mint a még mindig nem teljesen kiépült elektromos töltőpontok hálózata. Van adminisztratív bökkenő is. Az említett hidrogénes Toyota Prius típusbizonyítványt és forgalmi rendszámot kapott Magyarországon, legális volt megvásárolni és használni, de megtankolni csak Ausztriában, Grazban lehetett, ami eleve agyoncsapta a projektet. Ennek oka az volt, hogy minden motorhajtó anyag, így a hidrogén is jövedéki termék, tehát adóköteles, de a kormányzatok, politikai színezettől függetlenül, rendre elszabotálták az ár adótartalmának megállapítását. Így nem lehetett kereskedelmi forgalomba hozni, de ha valaki magának állította volna elő, például napelemes vízbontással, ugyanúgy adószabályt sértett volna, mint aki saját kertjében termeszti pipadohányát. Tehát van egy korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló, környezetkímélően előállítható és használható energiahordozónk, amely dugattyús motorban elégetve mégsem állja ki a gyakorlat próbáját, nem lehet igazi vetélytársa a villanyautónak. Marad tehát a hidrogén-tüzelőanyagcellás megoldás, amelyből majd meglátjuk, hogy mi fejlődik ki. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A Milano Monza Motorshow (MIMO) idén június 10. és 13. között kerül megrendezésre. A szervezők olyan feltételeket teremtenek, melyekkel garantálni tudják a látogatók és szakemberek biztonságát. A MIMO egyébként élőben követhető a www.milanomonza.com weboldalon – írja az alvolante.it olasz autós szakportál. A gépjárműveket Milánó központjának néhány kulcsfontosságú pontján állítják ki. Helyszín lesz például a Castello Sforzesco, a Piazza San Babila, a Largo Beltrami, a Via Dante, a Piazzale Cordusio, a Via Mercanti, a Piazza della Scala, a Duomo és a Corso Vittorio Emanuele. Az esemény a jövő mobilitására és az autó fejlődésére összpontosít. A 100% -ban elektromos járművek mellett jelen lesznek hibridek, városi kisautók és SUV-ok. A látogatók megismerkedhetnek néhány karosszéria-prototípussal és az autósportok uralkodó modelljeivel. Az egyes platformokon elhelyezett QR-kódok segítségével részletes információkat kaphatnak az egyes modellek műszaki adatairól, fotókat, videókkal megspékelve. A kapott linkeken keresztül kapcsolatba léphetnek az autógyártó cégekkel. Több mint 50 márka installációi lesznek jelen. Köztük az Alfa Romeo, Aprilia, Aston Martin, AUDI, Automobili Lamborghini, Bentley, BMW, BMW Motorrad, Bugatti, Cadillac, Citroën, Corvette, Cupra, Dallara, DR, DS, Ducati, Enel X, EVO, Ferrari, Fiat, Ford, Garage Italia, Harley Davidson, Helbiz, Hyundai, Honda, Jaguar, Jeep, Kawasaki, KIA, Lancia, Land Rover, Lexus, MAK Kerekek, Maserati, Mazda, McLaren, MG, Militem , MINI, Mitsubishi, Mole Automobiles, Moto Guzzi, MV Agusta, Opel, Pagani, Pambuffetti, Peugeot, Pirelli, Porsche, Renault, SEAT, SEAT MÓ, Škoda, Suzuki, Tazzari EV, Toyota, Volkswagen és a Zero Motorcycles. A Milánó központjában található statikus installációk mellett a MIMO dinamikus részt is kínál az Autodromo di Monza versenypályán. Június 11-én, pénteken délelőtt kezdődik a Journalist Parade, vagyis az autós szakújságírók felvonulása, akik az autógyártók újdonságainak fedélzetén gurulnak végig Monza központján, onnan pedig kihajtanak az Autodrome pályájára. Pénteken 19 órakor rendezik a Supercar Night Parade felvonulást, melynek során a szuperkocsik tulajdonosai együtt robognak a Forma-1-es pályán. Vasárnap, 13-án pedig a klasszikus autók gyűjtői és a rajongói klubok tagjai tartják immár hagyományos találkozójukat. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az országos kéktúra teljesítése után négykeréken is elindultam az északi régió felfedezésére, amelyhez társam egy vadonatúj Nissan Juke volt. A vezetési élményről ITT írtam, ebben a beszámolóban pedig három olyan kirándulóhelyet ajánlok, amelyek autóval és kis sétával bármely korosztály számára felhőtlen kikapcsolódást ígérnek. Lillafüred Akár Miskolc, akár Eger felől közelítjük meg a hegyek közé ékelt, apró települést, már az odavezető út is felér egy önálló kirándulással. A szerpentines és minden oldalról fákkal körülvett út egyike hazánk legszebb hegyi terepének, amelynek méltó megkoronázása lehet a lillafüredi megálló. A látképet a Hámori-tó partján álló 220 szobás Palotaszálló uralja, amely 1930 óta várja a pihenésre vágyókat.  Ám nemcsak a szálloda kinézete képeslapszerű, hanem annak környezete is igazán figyelemreméltó. A zöld színű Hámori-tó partján egy kiépített ösvényen egy rövid sétára indulhatunk, ám ha kedvünk tartja, valamelyik színes csónakban vízre is szállhatunk, ahonnan teljes valójában megmutatkozik a táj szépsége.   Fotó: Szombati Orsolya, traveladdict.hu A gyerekek számára kiváló program Lillafüreden az erdei kisvasutazás, vagy libegőzés a bükkfák sűrűjében, ami a fehérkőlápai turistaházhoz és egy erdei játszótérhez visz fel. Felfedezéseinket a föld alatt folytathatjuk a Szent István és Anna barlangban, míg záró programként csodáljuk meg a lillafüredi vízesést, ami 20 méteres magasságával hazánk legnagyobb, mesterséges kialakítású zuhataga. Fotó: Szombati Orsolya, traveladdict.hu   Aggtelek Az Aggteleki-hegység hazánk legnagyobb barlangrendszereit rejti, amelyek közül a leghíresebb, az UNESCO világörökség részét is képező Baradla-barlang. A barlang bejárására több útvonal és lehetőség is kínálkozik Aggtelek, illetve Jósvafő felől, amelyek közül kedvünk és erőnlétünk függvényében tetszőlegesen válogathatunk. A legteljesebb élményt nyújtó verzió egy 60 perces, vezetett túra lehet, amit sima utcai ruhában, kiépített járdán sétálva tudunk teljesíteni. Ez az Aggteleki-barlang legszebb részein vezet keresztül és enged betekintést a cseppkövek rejtett világába.  Fotó: Szombati Orsolya, traveladdict.hu Mivel a barlangban egész éven 10-12 fok van, ezért a nyári melegben is érdemes magunkkal vinni egy pulóvert a látogatás idejére. Ha időnk engedi, érdemes kitérőt tenni Jósvafő felé is, ahol a hucul lovak mellett egy elképesztő kék színű tengerszemet és egy hűs vizű zuhatagot is láthatunk. Fotó: Szombati Orsolya, traveladdict.hu Füzéri vár Magyarország egyik legszebb környezetben fekvő vára, és 7 természeti csodáinak egyika, a Zempléni-hegység legkeletibb részén, Füzéren található. A 170 méter magas vulkáni kúpon álló, hófehér vár látványa már messziről feltűnik a település felé közeledve.  A várat a tatárjárás után a 13. század elején építették, ezzel Magyarország legkorábbi kővárainak egyike. Az erődítmény jelentős felújításon esett át, amelynek során felépült az Alsó Vár, megújult a Felső Vár Várkápolnája és az egész komplexum új köntöst kapott. Fotó: Szombati Orsolya, traveladdict.hu A vár parkolójából egy 700 méteres út vezet a várig felfelé, ami emelkedőkkel teli, de közben hamisíthatatlan erdei környezetben szusszanhatunk egyet a pihenőpadokon. A várba érve interaktív kiálltás keretében megtapasztalhatjuk, hogyan éltek elődeink a középkorban. Sőt, a kicsik Reg-élő vártekergő térképpel feladatokat oldhatnak meg és pecséteket gyűjthetnek, amiért a végén ajándék lesz a jutalmuk. Fotó: Szombati Orsolya, traveladdict.hu A múltidéző séta végeztével pihentessük meg szemünket a körülöttünk lévő tájon, amelynek láttán nem lesz kétségünk afelől, hogy Füzér az egyik legszebb fekvésű várak egyike. A gyilokjárókról és az akár 2 méter vastag kőfalakról egyedálló panoráma nyílik a hegyke között megbújó településekre és a Nagy-Milic hegyvonulataira, amelyet ha erőnk tartja, az országos kék vonalán akár meg is mászhatunk. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!