Mit szólnál hozzá, ha a kerékpárút előtt meglátnál egy sebességkorlátozó táblát, amelyen 8-as vagy 16-os szám látható? Elsőre úgy tűnhet, valamilyen rossz tréfáról van szó, vagy téves számot festettek a táblára. Pedig a Fejér vármegyei Rácalmáson tényleg ilyen jelzőtáblák fogadják a bicikliseket a Kulcsi úton tekerve. 

Furcsa sebességkorlátozás a bringaúton

A különös kerékpáros sebességhatárok az elmúlt napokban ismét nagy figyelmet kaptak, miután a Telex megpróbált utánajárni, miért éppen 8 és 16 kilométer/órában határozták meg a maximális sebességet az ötezer fős Duna-parti város egyik útvonalán. A furcsa jelzőtáblák története egészen 2018-ig nyúlik vissza, akkor épült az érintett gyalog- és kerékpárút. 

Ám az máig nem derült ki, miért éppen ilyen sebességkorlátozásra volt szükség. A Telexszel az önkormányzat csak annyit közölt, hogy 2018-ban a Fejér Megyei Kormányhivatal útügyi osztálya „a most is fenntartott és látható műszaki tartalommal adta meg a forgalomba helyezési engedélyt”, amelytől a város nem térhet el. 

Érdekesség, hogy a 8 kilométer/órás korlátozó tábla rejtélyes módon már nincs a helyén, ráadásul ez a szigorúbb sebességkorlátozás nem gyalog- és kerékpárútra, hanem egy sima kerékpárútra vonatkozik. A Google Térkép 2024. júniusi felvételén még látszik: 

A 8 és 16 kilométer/órás jelzőtáblák szokatlanok, de nem számítanak szabálytalannak. Bár a közlekedők a kerek számokhoz, 30-as, 50-es, 90-es, esetleg 5-ös sebességkorlátozó táblákhoz szoktak, a KRESZ-ben csak példaként szerepelnek a jól ismert jelzések, a táblákra elvileg bármilyen érték rákerülhet. 

Kerékpáros sebességhatárok

A rácalmási rejtélynek van egy másik része is, ami nem a furcsa számokról szól: már az is rendkívül ritka, hogy tábla jelezze a kerékpárosokra vonatkozó maximális tempót. Az autósokkal ellentétben a bringásoknak az összes sebességkorlátozást fejből kell tudniuk. 

A bringásoknak az összes sebességkorlátozást fejből kell tudniuk

A kerékpárosok számára a megengedett legnagyobb sebesség attól függ, hol bicikliznek; 10, 20, 30, 40, 50 kilométer/óra is lehet a maximális tempó. 

• Úttesten, kerékpársávon, útpadkán és leállósávon (de nem autópályán és autóúton, mert ott nem közlekedhet kerékpár) általánosságban a legnagyobb megengedett sebesség 40 kilométer/óra lakott területen belül és kívül egyaránt. 
• Lakott területen kívül, ha a kerékpáros fejvédő sisakot visel, akkor 50 kilométer/óra a megengedett sebesség. Bár ez a tempó – ami az autók városi sebességhatárának felel meg – soknak tűnhet az átlagos kerékpáros számára, akár egy jó bringával rendelkező, edzett és tapasztalt amatőr is túlszárnyalhatja. Fejvédő nélkül azonban lakott területen kívül sem lehet 40-nél többel tekerni. 
• Kerékpárúton ennél lassabb a maximálisan megengedett sebesség, legfeljebb 30 kilométer/órával tekerhetünk. Nem számít, hogy van-e a fejünkön sisak, lakott területen belül vagy kívül vagyunk, kerékpárúton a sebességhatár nem változik.
• Gyalog- és kerékpárúton legfeljebb 20 kilométer/órával haladhatnak a biciklisek. Itt arra is figyelni kell, hogy ha a gyalogos és a kerékpáros forgalmat burkolati jel választja el – csík van felfestve –, akkor a járókelők és a bringások is csak a nekik fenntartott részen közlekedhetnek. 
• Járdán csak kivételes esetben közlekedhet a bringás, de van olyan helyzet, amikor ezt szabályosan megteheti: ha az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, vagy ha ott tilos kerékpározni. Ilyenkor a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 kilométer/óra sebességgel a járdán is szabad biciklizni.
• A gyalogos és kerékpáros zónában egyből két sebességhatárt kell megjegyezni. A bringások számára kijelölt részen legfeljebb 20 kilométer/óra sebességgel lehet tekerni. A zóna egyéb részein a biciklisek – a gyalogosok veszélyeztetése nélkül – legfeljebb 10 kilométer/órával haladhatnak. 

Sebességmérő nélkül mire jók a sebességhatárok? 

Ha ezt a rengeteg sebességhatárt valaki fejben tartja, akkor jön az igazi nehézség: honnan tudhatja a biciklis, hogy mennyivel teker? Hiszen nincs olyan előírás, amely alapján a kerékpárokra bármilyen sebességmérő eszközt kellene felszerelni. Vagyis a biciklis hiába van tisztában azzal, hogy az adott helyen mennyivel haladhat, kilométeróra híján csak érzésre tudja betartani a szabályt. 

Igaz, arról sem nagyon hallani, hogy a rendőrök megbírságoltak egy biciklist, mert például a megengedettnél 3 kilométer/órával gyorsabban tekert a kerékpárúton. A rácalmási 16 kilométer/órás tábla egyébként egy gyalog- és kerékpárútra vonatkozik, ahol az általános szabály szerint 20-szal lehetne tekerni – vagyis csupán 4 kilométer/óra az eltérés. 

A fentiekből jól látszik, hogy a sebességhatárokat másként kell kezelni a kerékpárosok esetében, mint az autósoknál. Nem a pontos tempó a lényeg, hanem az, hogy bizonyos helyzetekben, különösen gyalogosok közelében, lassíts és figyelj a többiekre. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!