A honi sajtó nemrégiben tele volt azzal, hogy egy új közlekedési szabállyal találkozhatunk Budapest utcáin az útkereszteződésekben. Egy olyan új útburkolati jellel, amely a kerékpárosok közlekedését segítik, és ami miatt a többi jármű vezetőjének figyelmesebben kell közlekedni.

Összefoglaljuk a mozgásában korlátozott személyre, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjére vonatkozó külön szabályokat.

A képen látható helyen, ha a következő kereszteződésben jobbra akarunk kanyarodni, kell irányt jelezni vagy nem?

Útjainkon a napokban új közlekedési tábla jelent meg. Ami nincs is benne a KRESZ-ben, de igazából ki sem kellene tenni.

Még mindig sokan tévesztik a B kategóriával vezethető járműszerelvényekkel kapcsolatos szabályozást. Ebben sajnos az is nehezíti az értelmezést, hogy 2015-től egy új, B96-ra keresztelt kategória is a rendelkezésekbe került.

Sokan igazságtalannak találják az összeget, de a 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendeletben valóban ez áll: “A mozgáskorlátozott várakozóhelyen való jogosulatlan várakozás helyszíni bírság összege 50 000 forint, a pénzbírság összege 100 000 forint.”

Itt a nyár, nyeregre fel! De vajon mennyire ismerjük pontosan a robogós szabályokat?

Sok városi úton találkozhatunk olyan sebességkorlátozó táblával, amely nemhogy szigorítaná a megengedett sebességértéket, hanem egyenesen arra buzdítja a járművezetőket, hogy gyorsabban is közlekedhetnek.

Bár Magyarországon csak négy városban van villamos közlekedés, mégis fontos lenne tisztázni hogyan és mikor szabad közlekedés közben igénybe venni a villamospályákat.

Létezik a KRESZ-ben, illetve az életben is egy jelzés, amelynek szabályban történő megfogalmazása nem pontosan tükrözi a jogalkotó szándékát. Pedig jó lenne ezt egységesen értelmezni, mind a közlekedőknek, mind pedig a jogalkalmazó köztereseknek és rendőröknek.