Április 1-jén elindult a viharjelzés a nagyobb magyarországi tavakon, ami minden évben százezrek fürdőzését és sportolását teszi biztonságosabbá. De hogyan is működik ez a rendszer, és mit mutatnak a különböző jelzések? Lássuk a legfontosabb tudnivalókat. 

Miért fontos a viharjelző rendszer? 

A katasztrófavédelem a Balatonon, a Velencei-tavon és Tisza-tavon működtet viharjelző állomásokat 2025-ben. Van egy viharjelző a Fertő tó magyar oldalán is, de ez jelenleg nem üzemel, mert felújítják. A viharjelző rendszer a nap 24 órájában működik egészen október 31-ig. 

A fürdőzők és nyaralók szempontjából az a legfontosabb, hogy mielőtt strandolni kezdenek vagy vízre szállnak, előzetesen mindig tájékozódjanak az aktuális és várható időjárásról. Amikor pedig már a vízparton vagy a vízen vannak, ügyeljenek a viharjelző rendszer jelzésére. 

Strandolás vagy vízre szállás előtt tájékozódni kell a viharjelzésről és az időjárásról

A parton lévő jelzőpontok villogó fénnyel mutatják, ha erős szél vagy vihar várható, így előre tájékoztatják az embereket a közelgő veszélyről. A riasztásokat a a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban mért adatok alapján a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató adja ki, körülbelül a szél megerősödése előtt egy órával.

A katasztrófavédelem a Balatonon 36 part menti és 3, a tó közepén lévő viharjelző lámpát működtet. Ezek kiegészülnek 15 mobil viharjelző lámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet. Így a Balatonon összesen 54 viharjelző lámpa van, aminek köszönhetően egy adott pontról legalább hármat lehet látni. A Velencei-tónál 4, a Tisza-tónál 5, a Fertő tónál pedig 11 viharjelző lámpa üzemel, utóbbiból egy a magyar oldalon. 

Hogyan kell értelmezni a viharjelző rendszer jelzéseit? 

A viharjelző rendszer háromféle jelzést mutat az időjárás veszélyességi fokának megfelelően. Ebben benne van az alaphelyzet is, amikor nem villognak a lámpák, nem várható vihar.  

• Ha nincs viharjelzés, nem működnek a lámpák.
• Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 felvillanás jelzi a veszélyt. Ilyenkor csak a parttól számított 500 méteren belül szabad a vízben tartózkodni.
• Másodfokú viharjelzés esetén a lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni.

Amikor nincs viharjelzés, az azt jelenti, hogy a következő egy órában a szél erőssége várhatóan nem haladja meg a 40 kilométer/órát. Az elsőfokú viharjelzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a szélerősség elérheti a 40-60 kilométer/órás sebességet. Ilyenkor csak a parttól 500 méteren belül lehet fürdeni, csónakkal vagy más eszközzel – gumicsónakkal, kajakkal, kenuval, SUP-pal – a vízen lenni. Ugyanakkor a vízimentők azt tanácsolják, hogy ilyenkor a strandolók inkább maradjanak a kijelölt fürdőterületen belül. 

A viharjelzés fokozatai (Forrás: VMSZ)

A másodfokú viharjelzés már nagyon komoly figyelmeztetés, és azt mutatja, hogy a vihar hamarosan megérkezik, a széllökések erőssége pedig pedig várhatóan eléri vagy meghaladja a 60 kilométer/órás sebességet. Ilyenkor fürödni, valamint csónakkal és egyéb fürdőeszközzel a vízen tartózkodni szigorúan tilos!

A balesetek elkerülése érdekében nagyon fontos komolyan venni a viharjelzéseket. Az aktuális helyzetről nemcsak a tópartokon, hanem a TAVIHAR nevű ingyenes okostelefonos alkalmazással is lehet tájékozódni, az app letölthető iOS-re és Androidra.

Ez az egyik legbonyolultabb KRESZ-tábla: tudod, mit jelent pontosan? A lakó-pihenő övezetet jelölő kék tábla rengeteg szabályt rejt, amit sokan nem ismernek.

Vihar esetén nem csak a nagy tavainknál kell elővigyázatosnak lenni, és mellőzni a fürdőzést. Ha villámlik, ne tartózkodjunk tóban, folyóban, medencében, hanem keressünk menedéket egy közeli épületben.

91 éve indult a rendszeres viharjelzés a Balatonon

Az 1930-as évekre a Balaton egyre népszerűbb üdülőhellyé vált, sokan hódoltak a vízi sportoknak is, ám a viharok sok áldozatot követeltek. Egyértelművé vált, hogy szükség van egy jelzőrendszerre, amely figyelmeztet, ha veszélyes időjárási jelenség közeleg. A viharjelző rendszer 1934-ben valósult meg Hille Alfréd repülőezredes, meteorológus kezdeményezésére.

Eleinte 15 állomásból állt a rendszer, szirénákkal, árbócra húzható piros színű kosarakkal, valamint viharágyúkkal figyelmeztettek a veszélyes időjárásra. Ezzel együtt elindult a bajba jutott fürdőzők és hajósok megmentésére a Magyar Vöröskereszt „vízbőlmentő” szolgálata is Siófokon.

Vihar esetén mellőzzük a fürdőzést ott is, ahol nincs viharjelzés

Az automata fényjelző rendszert 1988-ban alakították ki, de akkor még más ütemű, lassabb villogás mutatta a veszélyt. A fényjelzéseket 2004-ben az uniós szabványokhoz igazították, azóta az elsőfokú figyelmeztetésnél 45-öt, másodfoknál pedig 90-et villannak a berendezések. 2012-től a Balaton három medencéjére külön viharjelzést adnak a szakemberek. Ez azért előnyös, mert gyakran előfordul, hogy csak a tó egyik részén van veszélyes időjárási esemény, miközben máshol zavartalanul lehet fürdőzni, hajózni vagy más vízi sportot űzni. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

Új KRESZ, új biciklis szabályok: ez a 3 legnagyobb változás Számos változást hozhat a kerékpárosoknak az új KRESZ, a legfontosabbakat mutatjuk most be.