Kutatások szerint a gyerekbarát városok nemcsak a legkisebbeknek, hanem minden lakos számára élhetőbb környezetet teremtenek. A közlekedés sokkal többről szól annál, mint hogy eljutunk A-ból B-be, alapvetően formálja a települések működését, és óriási hatással van a gyerekek egészségére és jóllétére, befolyásolja a közúti biztonságot, a levegőminőséget, valamint a fizikai aktivitást. 

Gyerekbarát város: három fő szempont

CleanCities legújabb, 2025-ös listája 36 európai várost rangsorolt az alapján, hogy mennyit tesznek a gyerekbarát közlekedésért. A városokat három fő szempont szerint értékelték: 

• „iskolautcák” aránya: olyan utcák az oktatási intézményeknél, ahol korlátozzák a gépjárműforgalmat, különösen a tanítási napok kezdetén és végén;
• 30 kilométer/órás sebességkorlátozás: mennyire terjedt el a városban az alacsony megengedett sebesség;
• védett kerékpáros infrastruktúra: az autóforgalomtól fizikailag elválasztott kerékpárutak mennyisége.

Három szempontot vizsgáltak, mennyire gyerekbarát egy város közlekedése

Ezek az intézkedések – amelyek összhangban vannak az Európai Unió és az UNICEF ajánlásaival – elsősorban helyi szinten valósíthatók meg, és hatékonynak bizonyultak: az iskolai utcák javítják a közlekedésbiztonságot és a levegőminőséget, valamint növelhetik a gyalog vagy kerékpárral közlekedő gyerekek számát. A 30 kilométer/órás zónák kiterjesztése és a fizikailag elkülönített kerékpáros infrastruktúra kiépítése jelentősen csökkenti a baleseteket és a zajt, továbbá elősegíti az aktív közlekedést, különösen a gyermekek körében.

A rangsor élén Párizs végzett 79 százalékos, B+ minősítéssel. A második helyre Amszterdam (63 százalék, B minősítés) került, majd Antwerpen (62, B), Brüsszel (56, C) és Lyon (53, C) következik a sorban. 

Néhány év alatt értek el nagy eredményeket

Az előremutató, fenntartható mobilitás úttörői, mint Amszterdam és Koppenhága, évtizedekkel ezelőtt nekiláttak a városi közlekedés újragondolásának. A 2025-ös lista élén azonban több olyan város szerepel – Párizs, Brüsszel, és bizonyos szempontból London –, amelyek csupán az utóbbi tíz év leforgása alatt értek el jelentős eredményeket. Ez azt mutatja, hogy viszonylag rövid idő alatt is hatalmas változásokat lehet elérni. 

Ugyanakkor egyetlen vizsgált település sem érte el a legalább 80 százalékos A osztályzatot, mivel általános hiányosság volt az iskolautcák városi szintű bevezetése. A lista végén nyolc város E és F minősítéssel végzett, ezek meglehetősen gyenge eredményt értek el a gyerekbarát közlekedési intézkedések szempontjából. 

 

 

 

 

View this post on Instagram

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A post shared by Clean Cities (@cleancitiescampaign)

Budapest a 30. helyre került 16 százalékos összesített értékeléssel, E osztályzattal. Az elemzés szerint a magyar fővárosban nincsenek iskolautcák, a kerékpáros infrastruktúra csupán 4 százaléka védett a gépjármű-forgalomtól, ugyanakkor a közúthálózat 44 százalékán 30 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben. 

Nagyok a különbségek a városok között

A 36 városban összesen mintegy 1000 olyan iskolai utcát jelöltek ki, ahol előnyt élvez a gyaloglás és a kerékpározás, a motoros járművek behajtását pedig korlátozzák vagy teljesen tiltják. A megoldás egyre terjed Európában, ebből a szempontból London áll az élen, a brit fővárosban az általános iskolák 27 százalékánál állandó vagy időszakos jelleggel korlátozzák a gépjárműforgalmat – ez több mint 500 iskolai utcát jelent Londonban. Jól áll Milánó, Párizs, Torinó és Antwerpen is, ezekben a városokban 20 százalék fölötti az iskolautcák aránya. Ezzel szemben tíz vizsgált településen egyáltalán nem alkalmazták a gyerekek biztonságát elősegítő megoldást. 

A 30/kilométer órás sebességkorlátozás terjedése azt mutatja, hogy a városokon belül egyre inkább az alacsony sebesség válik elfogadottá. A vizsgált városok csaknem felében legalább 50 százalék az olyan utak aránya, ahol 30 kilométer/óra a maximális engedélyezett tempó. Párizs, Brüsszel, Lyon, Amszterdam, Bristol és Madrid kiemelkedő ebben az összehasonlításban, mivel az úthálózat több mint 80 százalékán 30 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben.

Az autóforgalomtól elzárt, elkülönített kerékpározási lehetőségek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy minél többen válasszák a biciklit rendszeres közlekedési eszköznek, és ez különösen a gyerekekre igaz. A 36 európai városban átlagosan a kerékpáros infrastruktúra 17 százaléka volt védett; hét településen 30 százalék fölötti volt az arány, az élen pedig Párizs és Helsinki végzett 48 százaléknál is magasabb eredménnyel. 

Gyerekbarát város, jobb életminőség

Az elemzés egyik legfontosabb tanulsága, hogy bármelyik város képes gyerekbarát közlekedést kialakítani, ehhez azonban egyértelmű célokra, a városvezetők elkötelezettségére és közösségi támogatásra van szükség – ezt mutatja, hogy ugyanaz az ország egy-egy városa nagyon eltérő eredményeket tud felmutatni. 

Kutatások azt mutatják, hogy a rangsorban magas pontszámot elért városokban tisztább a levegő, az emberek gyakrabban gyalogolnak, ezek a szempontok pedig a gyerekbarát közlekedés szempontjából is fontos tényezők. A várostervezésnél érdemes a legkisebbek érdekeit előtérbe helyezni, mert a gyerekbarát településeken nemcsak a közlekedésbiztonság javul nagyot, hanem jobb lesz lesz a teljes lakosság életminősége. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!