A cég honlapján szereplő adatok szerint a március végéig tartó negyedévben az adózott eredménye 9,4 százalékkal, 646,6 millió jüanra (90,4 millió dollár, 1 jüan=49,89 forint) emelkedett az egy évvel korábbi 591,1 millió jüanról. Elemzői várakozások átlagában csökkenő nyereség, 488,3 millió jüan szerepelt. A Li Auto negyedéves bevétele 1,1 százalékkal, 25,93 milliárd jüanra nőtt, felülmúlta a 25,28 milliárd jüan piaci várakozást. Az autógyártó működési költségei 14 százalékkal, 5 milliárd jüanra csökkentek a negyedévben. A Li Auto 92 ezer 864 elektromos járművet szállított ki a három hónapban, többet az egy évvel korábbi 80 ezer 400-nál, de jóval kevesebbet a tavalyi utolsó negyedévi 158 ezer 696-nál. A vállalat azzal számol, hogy a folyó negyedévben a járműkiszállítások éves szinten 13,3-17,9 százalékkal, 123-128 ezerre nőnek, a bevétel pedig 2,5-6,7 százalékkal, 32,5-33,8 milliárd jüanra emelkedik. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A BMW Group és a Solid Power 2022-ben kapcsolta magasabb fokozatba technológiafejlesztési együttműködését, amikor a müncheni központú vállalatcsoport megkapta tesztelésre és járműbe integrálásra egyesült államokbeli partnere első 100 amperórás, autó-kompatibilis akkumulátorcelláit. A BMW Group és a Solid Power kimagasló potenciált lát a szilárdtestes autó-kompatibilis akkumulátor-technológiában (ASSB), hiszen az aktuális technológiákhoz viszonyított nagyobb energiasűrűség változatlan beépítési súly mellett kínál nagyobb tisztán elektromos hatótávolságot. A BMW i7 tesztlimuzinba épített akkumulátor-koncepció a Solid Power szilárdtestes autó-kompatibilis akkumulátor-technológiájának (ASSB) integrálása érdekében a már bizonyított, ötödik generációs akkumulátor-felépítési alapelveket (amelyek szerint a modulok prizmatikus cellákból épülnek fel) új, innovatív modulkoncepciókkal egyesíti. Itt a mérnökök a cellabővítés lehetőségeit, az üzemi nyomás szabályozását és a hőmérsékleti viszonyok beállítási körülményeit vizsgálják. A Solid Power szulfidalapú elektrolitokból felépülő akkumulátorcelláinak alkalmazásával és azok akkumulátoregységekbe történő teljes integrálásával a BMW Group az elkövetkező hónapok tesztprogramja során fontos ismeretanyagra tesz szert. Az innovatív cellákat a Solid Power a BMW Group szakértőivel szoros együttműködésben fejlesztette ki és gyártotta le. Az ASSB-technológia hétköznapi használatra is alkalmas integrálásához még további fejlesztésekre van szükség. A BMW Group és a Solid Power együttműködése 2016-ban vette kezdetét egy kibővített „közös fejlesztési megállapodással”, amelyet a BMW Group 2021 májusában egy pénzügyi befektetéssel is megtámogatott. 2022 végén a felek az együttműködés elmélyítéséről döntöttek, amelynek értelmében a BMW a Parsdorf városában működő akkumulátorcella-gyártó kompetenciaközpont kutatás-fejlesztési részlegén egy szilárdtestes akkumulátorcella-prototípusokat gyártó sort is rendszerbe állít, a Solid Power által felhalmozott szakmai tapasztalatokat és szaktudást pedig maradéktalanul kamatoztatja. 2008 óta a BMW Group megállás nélkül dolgozik az akkumulátorcella-technológiák terén megszerzett ismeretei módszeres bővítésén. 2019 óta a vállalatcsoport ezen ismeretei az akkumulátorcellákra szakosodott müncheni kompetenciaközpontban egyesülnek, amely a teljes értékláncot felöleli, a kutatás-fejlesztéstől kezdve, az akkumulátorcellák fejlesztésén és kialakításán keresztül, egészen a gyártási kapacitás optimalizálásáig. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriuma (ARNL) május végén Innováció mozgásban címmel rendezte meg éves kutatás-fejlesztési bemutatónapját a ZalaZONE Ipari Parkban. Az eseményen a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Széchenyi István Egyetem – azaz az ARNL konzorciumának tagjai – mutatták be legújabb fejlesztéseiket. A demonstrációs nap rávilágított arra, hogy a hazai autonóm rendszerek kutatása nemcsak tudományos, hanem gyakorlati szempontból is erős alapokon nyugszik, és valódi válaszokat kínál a jövő közlekedési és ipari kihívásaira. A helyszín, a ZalaZone tesztpálya folyamatosan fejlődik, egyre több kísérletnek, kutatásnak tud magas, nemzetközi színvonalú helyszínt biztosítani. A létesítmény folyamatosan fejlődik, május közepén adták át a Járműipari Tesztpálya újonnan elkészült elemét, az akár 250 kilométeres sebességű haladásra is alkalmas, 4,45 kilométer hosszúságú, nagy sebességű oválpályát. A ZalaZONE színvonalas rendezvényhelyszín is, portálunk kiadója, az Autós Nagykoalíció (ANK) itt adta át nemrégiben Magyar Év Autója 2025 díjakat. Az immár hatodik alkalommal megrendezett versenyen az Év Magyar Autója a győri gyártású a Cupra Terramar lett, míg a közönségdíjat az Esztergomban készülő Suzuki Vitara nyerte. A demonstrációs napot Prof. Dr. Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos nyitotta meg, aki beszédében kiemelte: „Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium eredményessége vitathatatlan, és ezt a demonstrációs nap is egyértelműen bizonyítja. A konzorcium létrehozásával elsődleges célkitűzésünk az volt – és továbbra is ezen az úton haladunk –, hogy Magyarország az autonóm eszközök fejlesztésében úttörő szerepet vállaljon a régióban. A járművek környezetünk legbonyolultabb eszközei: egy szinte minden diszciplínát ötvöző területről beszélünk, ezért a közös platform kulcsfontosságú ezen az úton.” A nap során a látogatók első kézből tapasztalhatták meg, hogyan találkozik az irányításelmélet a mesterséges intelligenciával. A beltéri demonstrációk közül kiemelkedett az önvezető versenyrobotok bemutatója, ahol a járművek valós időben tervezték meg az ideális útvonalat, és képesek voltak önállóan előzési manővereket is végrehajtani. Ez a technológia már ma is hasznos része az egyetemi tehetséggondozásnak, de a jövő közlekedési rendszereinek alapjául is szolgálhat. Egy ígéretes drón/repülőgép kombinációt is láthattak az újságírók, ez a szerkezet a függőleges, drónszerű felszálkás után 90 fokban megdől, s mint egy csupaszárny repülőgép halad tovább. Megfelelő mennyiségű és súlyú hasznos terhet is képes magával vinni, egyebek között nagyfelbontású kamerát is. A szabadtéri bemutató előtt egy nem igazán szokványos eljáráson ment keresztül a szakmai közönség, valamit az újságírók csapata. A szervezők szigorúan begyűjtötték a mobiltelefonokat, illetve a fontos hívást várók készülékein matricával leragasztották a kamerát, nehogy olyan fotók készülhessenek, amelyek esetleg egy álcázott prototípus tesztelését örökítik meg. Néhány ilyen kiszivárgott kép jelentősen rontaná a ZalaZONE szakmai megítélését, megbízhatóságát. A kültéri program részeként bemutatott lézerszkenner- (LiDAR) alapú járműirányítási rendszer azt demonstrálta, hogyan képes egy jármű pontosan meghatározni saját helyzetét még akkor is, ha a GPS-jelek gyengék vagy pontatlanok – például alagutakban, sűrű városi környezetben vagy erdős területeken. A technológia különböző érzékelőkből származó adatokat – például lézerszkennerek és mesterséges intelligencia által támogatott szoftverek segítségével – kombinál, így a jármű megbízhatóan képes tájékozódni és döntéseket hozni akár zavaró körülmények között is. Szintén látványos volt a 3D járműrekonstrukciós eljárás, amely egy vagy több kamera képei alapján képes felismerni és térben modellezni a járműveket. A módszer különlegessége, hogy nincs szükség előzetes adatbázisra vagy tanítási fázisra, így gyorsan adaptálható új környezetekhez. A megoldás különösen hasznos lehet zárt parkolóházakban vagy városi közlekedési csomópontokban, ahol a kamerák képei alapján automatikusan követhető a járművek mozgása és helyzete – ez a megoldás a jövőben akár önvezető parkolási rendszerek alapját is képezheti. „A bemutatott rendszerek és algoritmusok a hazai kutatók és mérnökök többéves, összehangolt munkájának eredményei. A látott példák – a kameraképekből rekonstruált járműmodellektől a LiDAR-alapú pozíciómeghatározáson át az önvezető járművek valós idejű döntéshozataláig – jól mutatták, hogy a magyar laboratóriumokban folyó kutatások és fejlesztések számos területen egyértelműen a nemzetközi élvonal szintjén tartanak” – mondta Prof. Dr. Gáspár Péter, az ARNL szakmai vezetője. „Az ARNL célja, hogy ezeket a technológiákat továbbfejlessze, és olyan formában tegye elérhetővé, amely hosszú távon is hozzájárul a biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás megvalósításához” – tette hozzá Gáspár Péter professzor. Viszonylag friss információ, hogy kiválik a jelenleg a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában lévő zalaegerszegi Autóipari Próbapálya Zala Kft., és a jövőben új, önálló közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány jön létre a ZalaZONE járműipari innovációs ökoszisztéma működtetésére ZalaZone Alapítvány névvel. A zalaegerszegi önkormányzat közleménye felidézi, hogy a járműipari tesztpályát megvalósító Autóipari Próbapálya Zala Kft. (APZ) a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány 100 százalékos tulajdonában van, és az alapítvány járműipari innovációs közfeladatainak megvalósítását végzi. A járműipari innovációs közfeladatok a Széchenyi István Egyetem képzéseinek fejlesztését és piaci megjelenési lehetőségeinek szélesítését eredményezték, új képzések indultak el az egyetemen, és új innovációs központot is alapítottak. Közölték: a ZalaZONE tesztpálya fejlődése olyan mértéket öltött, ami kiemelt központtá tette a járműipari innovációk terén, valamint a mesterséges intelligencia területén is országos jelentőségűvé válik a tervezett további fejlesztéseket követően. Mindez szükségessé teszi, hogy a ZalaZONE tesztpálya további működtetése egy önálló közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány keretében folytatódjon. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

A brit autógyártók és autókereskedők szövetségének (SMMT) honlapján közzétett adatok szerint áprilisban 56 ezer 534 személygépkocsit gyártottak, 8,6 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az idei első négy hónapban 271 ezer 770 autó készült az Egyesült Királyságban, 4,4 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi azonos időszakban és a legkevesebb 2009 első négy hónapja óta. A múlt hónapban 13 ezer 562 személygépkocsit gyártottak belföldi piacra, ami éves szinten 3,3 százalékos csökkenés, miközben az exportra szánt járművek száma 10,1 százalékkal, 42 ezer 967-re zuhant. Az áprilisban gyártott autók 76 százalékát exportálták. Az Európai Unióba irányuló autószállítások 19,1 százalékkal, az Egyesült Államokba pedig 2,7 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a Kínába és Törökországba irányuló export 44 százalékkal, illetve 31,2 százalékkal nőtt. Áprilisban a haszongépjármű-gyártás 68,6 százalékkal, 2669-re zuhant éves szinten. MTI   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!