Úttörők az élen Honfitársaink értékelték az úttörők bátorságát és buzgóbban vették termékeiket, így az Opel meg Suzuki behozhatatlan előnyre tett szert és mindkettő napjainkban is a lista élén áll: az újkori magyarországi autógyártás márkáiból van a legtöbb a hazai járműállományban. A KSH legfrissebb adatai szerint a közel 3,2 millió hazai személyautóparkban évek óta Opelből (451 ezer db) van a legtöbb, majd a Suzuki ( 405 ezer db) következik. A verseny 1992 márciusában, illetve szeptemberében indult, ekkor kezdtek termelni a beruházások Szentgotthárdon, illetve Esztergomban. A listát nézve még sokáig nincs esély a trónfosztásra, hiszen egészen más árkategóriákban utaznak a győri Audik és kecskeméti Mercedesek, így magyarországi eladásaik messze elmaradnak az Opeltől és Suzukitól, és a hazai kereseti viszonyokat nézve ez még sokáig így marad. Audikból és Mercedesekből 80-80 ezer fut a hazai utakon, ám ezeket is megelőzi a 84 ezer darabos BMW, ami főleg a használt-importnak köszönhető. Ezzel a három prémiummárka messze megelőzi a korábbi favoritokat. Fogynak a régi favoritok A népszerűségi listát egykor évtizedekig vezető, ám immár a tizenhetedik helyezett Ladákból egy év alatt tízezret vontak ki a forgalomból, számuk jelenleg 63 ezer, a Zsiguli/Lada állomány átlagkora 27,4 év. Ezen alig javít a márka új modelljeit decembertől ismét forgalmazó Lada Hungary, mely idén ezer autó eladását tervezi. Keletnémet autóból egykor összesen hatszázezret importált a Merkur, számuk jelenleg 33 ezer. Egy év alatt hatezerrel csökkent a Trabant állomány, így idén még mindig több van, mint a németeknél. A KSH adatai szerint 2016-ban Wartburgból 12,4 ezer szerepel a nyilvántartásban. Hiába nőtt tavaly is 14 százalékkal az új autók behozatala, ez nem bizonyult fiatalító szernek, mert nagyobb mértékben nőtt a használtautók importja. A behozott 125 ezer használtautó hatvan százaléka tíz évesnél öregebb, ennek is köszönhető, hogy nem érvényesült az újak hatása és további három hónapot öregedett és immár 13,7 éves a magyarországi személyautópark. A Moszkvics állomány a legöregebb: a 744 darab átlagkora 35,7 év. Aztán a Polski Fiat ( 7010 db/30,7 év), a Wartburg (12 349 db/29,7 év) és a Zastava (1607 db/29,5 év következik. A személyautók között a 22 823 darabos és 6,9 éves Dacia állomány a legfiatalabb. Miközben a tavaly importált új személyautóknál (76 ezer db) a benzinesek ( 32 ezer db) dominálnak, addig a 125 ezer behozott használtból 72 ezer dízelmotoros. Fontos a környezetvédelem A magyar forgalomba helyezés költségeinek megállapításakor nagyobb hangsúllyal kellene szerepelnie a környezetvédelmi szempontoknak, illetve a frissen magyar rendszámot kapó autók üzemben tartási költségeinél (például a teljesítmény adónál) jobban figyelembe kellene venni a környezetvédelmi besorolást és erősebben adóztatni a nagyobb károsanyag-kibocsátású modelleket. Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke elmondta, hogy az ANK javaslatában olyan szabályváltoztatás szerepel, hogy ne érje meg behozni a 15-20 éves, nem szakszerűen karbantartott, és a nyugati országokból száműzött füstölgő romokat mindennapi autózásra, ami környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontból is rossz Magyarországnak. Az ANK javaslatai között szerepel, az áfacsalás visszaszorítása, vagyis a színesfémekhez hasonló szigorítást kellene alkalmazni a használt gépkocsi-kereskedelemnél is. Megjelent a Népszabadság 2016 március 9-i számában  

A koreai gumiabroncsgyártó Hankook, Inho Choi-t nevezte ki az észak- és közép-európai régió, valamint a FÁK országok területének vezetőjévévé. Az új igazgató a Hankook Tire lengyelországi képviseletén, Varsóban végzi majd munkáját. A gumiabroncsiparban, az értékesítés és marketing területén szerzett több mint 20 éves tapasztalatával Inho Choi a Hankook sikeres észak- és közép-európai terjeszkedését segíti tovább, míg elődje, Chang-Won Park, aki 2013-2016 között irányította a régiót, a globális első gyári felszerelés üzletágért felel majd. Inho Choi karrierje 1995-ben indult a Hankook koreai globális központjában, ahol az export értékesítési csoportnál dolgozott. Ezután több igazgatói pozíciót is betöltött a kínai, illetve a törökországi értékesítési csoportoknál, végül a mexikói képviselet ügyvezető igazgatójaként működött, mielőtt elvállalta új pozícióját az észak- és közép-európai régióban.  

Aki próbált már szemüveget beerőltetni a bukósisak alá, az tudja, hogy az éleslátásért meg kell szenvedni: a hagyományos szemüvegek viselése igen fájdalmas élmény lehet motorozás közben. Az új fejlesztéssel viszont biztonságosabbak, és kényelmesebbek lesznek a hosszabb túrák is! A G Pavilon 499. standján mutatkoznak be a speciális MotoFly Wear szemüvegek és napszemüvegek: a gyártó egyből 4 modellel debütál. A standon lesz női és férfi, optikai- (dioptriás) és napszemüveg is, amit az érdeklődők rögtön fel is próbálhatnak. „A MotoFly Wear története valamikor akkor kezdődött, amikor a motoros túrákon láttam, mennyit küzdenek szemüveges barátaim, hogy lássanak vezetés közben, de azért az élmény is megmaradjon. Volt, aki annyira kényelmetlennek találta a szemüveget, hogy inkább megkockáztatta, hogy anélkül vezet…” – mondta Turi Szabolcs, a MotoFly Wear feltalálója, aki maga is 30 éve aktívan motorozik. A hagyományos szemüvegekkel ellentétben a MotoFly Wear szemüvegei speciális, MOTO szárral rendelkeznek, ami a hagyományos száraknál rövidebb (nem ér el a fülig), viszont megnövelt felületének köszönhetően egyenletesen osztja el a terhelést a halántékon, így nem nyomja a motoros fejét. A stabilan kapaszkodó Mikro Él Rendszer „fogai” biztonságosan rögzítik a szemüveget a bukósisak béléséhez, így nagyobb fordulatszámnál, és hosszabb úton sem mozdul el, a légpárnás orrtámasz pedig a terheléshez idomul, így akkor sem okoz fájdalmat, amikor a motoros elfordítja a fejét. A szemüveget úgy alakították ki, hogy minden motorozási stílus igényeit kielégítse: akár egy speedmotoron hasalsz, akár egy túramotor nyergében ülsz kényelmesen, akár felállsz az endurón, a megnövelt látómezőnek köszönhetően mindig jól fogsz látni. A MotoFly Wear szemüveg másik érdekessége, hogy nem kell 2 szemüveget, plusz napszemüveget magaddal hordanod: mind a szárak, mind a lencsék egy mozdulattal cserélhetőek, így bármikor átalakíthatod a szemüveget napszemüveggé, a motoros szemüveget utcai szemüveggé. Szeretnéd tesztelni a MotoFly Wear szemüvegeket? A csapat szeretettel vár minden motorost a fesztivál teljes időtartama alatt a Hungexpo G pavilon 499. standján: hozd magaddal a bukósisakodat, és próbáld ki, hogy milyen érzés, amikor a szemüveg végre kényelmes, és stabil viselet bukósisakban is! A tesztelők és regisztrálók az élményen kívül extra ajándékot is kapnak;)

„A legendás, kétajtós ŠKODA 1000 MBX a nagyvonalúan üvegezett karosszériájával megkoronázta az első nagy sorozatban gyártott cseh autó, a négyajtós ŠKODA 1000 MB sikerét“ – mondta Andrea Frydlová, a ŠKODA Múzeum igazgatója. „Így ez a jármű egy fontos mérföldkő a ŠKODA történelmében. Az 1960-as években jelentősen növekedtek a termelési mutatók Mladá Boleslavban. Számos előremutató technológiát vezettek be a korszerű tömegtermelésbe, köztük a nagynyomású öntést a hengertömb, a forgattyúház és a sebességváltóház gyártásához.“ Az MBX a nagy sorozatban gyártott, négyajtós ŠKODA 1000 MB típuson alapult, amely akkoriban korszerűnek számító önhordó karosszériával és a hajtott hátsó tengely mögé beépített motorral büszkélkedhetett. A ŠKODA 1000 MB gyártásához a ŠKODA az 1960-as évek elején Mladá Boleslavban egy teljesen új üzemet épített a meglévő gyárépület közvetlen szomszédságában. Az új, 80 hektáros területen fekvő létesítmény a legkorszerűbb színvonalat képviselte, összesen több mint 40 gyártócsarnokkal és egyéb épületekkel.   A kétajtós MBX történelme 1960-ig nyúlik vissza, amikor megszületett a két ŠKODA 990 Tudor prototípus. A határozottan negatív dőlésszögű hátsó oszlopokat, hátsó panorámaszélvédőt és két ablakkeret nélküli ajtót felvonultató különleges karosszéria a Kvasiny-i üzemben készült. A karosszéria megőrizte a lépcsőshátú alapjármű bőséges térkínálatát, ugyanakkor oldalra jobb kilátást nyújtott. Nemcsak az elöl ülők tekerhették le az oldalablakokat, hanem a hátul utazók is kinyithatták a kis hátsó ablakokat. Továbbá a háromszög alakú, kifordítható ablakok javították a belsőtér szellőzését. A ŠKODA 1000 MBX De Luxe modellt 1966. március 10-én, a Genfi Autószalon megnyitóján mutatták be először a nagyközönségnek. Eredeti formájával elbűvölte a látogatókat. Nagy üvegfelületeivel a kétajtós jármű olyan benyomást keltett, mintha nem lennének középső oszlopai. Valójában a középső oszlopok véget értek a karosszéria közepénél az ablakvonal alatt, vékonyabb felső részüket pedig a hátsó oldalablakokkal együtt le lehetett tekerni. Ilyenkor az utasok kiváló kilátást és rendkívül szellős, illetve tágas belsőteret élvezhettek.   A ŠKODA 1000 MB és a kétajtós MBX új mércét állított fel az innovatív motor- és hajtástechnika terén. A motorgyártás tekintetében a ŠKODA az európai autógyártók közül elsőként alkalmazott nagynyomású alumíniumöntési eljárást a hengertömb gyártásában. A négyfokozatú sebességváltó háza szintén így készült. Ezzel a ŠKODA egy olyan eljáráshoz nyúlt vissza, amelyet eredetileg Josef Polák cseh mérnök fejlesztett ki 1922-ben. Ennek legnagyobb előnye a lényegesen rövidebb gyártási idő. A ŠKODA 1000 MBX modellt egy négyhengeres, 988 cm3 összlökettérfogatú Otto-motor hajtotta, amelynek legnagyobb teljesítménye 38 kW (52 LE) volt 5000-es percenkénti fordulatszámon. A 815 kg saját tömegű és 375 kg teherbírású jármű legnagyobb sebessége elérte a 127 km/h-t. Üzemanyag-fogyasztása 7,8-8,0 liter benzin volt 100 kilométerenként. A jármű szériában két Jikov-porlasztót kapott, csupán néhány tucat példányba került egy porlasztóval ellátott motor. A ŠKODA 1000 MBX sok kézimunka miatt időigényes összeszerelése 1966 októberében kezdődött el a Mladá Boleslav-i gyár egy különálló üzemrészében, hogy ne lassítsa a fő gyártósort. Az összesen legyártott 1403 egyliteres változat utolsó 12 példánya 1968 elején gördült le az MBX gyártósoráról.   A márka kínálata 1967 novemberében a dinamikusabb 1100 MBX De Luxe változattal bővült. Az 1107 cm3-es motor teljesítménye nem változott, előnye a nagyobb vonóerőben mutatkozott meg – 81,4 Nm a korábbi 75,5 Nm-rel szemben. A további fejlesztések között említhető például a nagyobb teljesítményű olajszivattyú és a hatékonyabb hűtés. Az erősebb változatot 1969-ig összesen 1114 példányban gyártották, így összességében 2517 kétajtós MBX készült. Habár ez elenyésző mennyiség a valóban nagy sorozatban gyártott, négyajtós 1000 MB darabszámához képest (443 156), ez a változat jelentősen hozzájárult a ŠKODA márka népszerűsítéséhez számos igényes külföldi piacon. Manapság a modell a leginkább keresett és nagyra becsült veteránautók közé tartozik, jelentősen növekvő értéket képviselve. A vonzó, kétajtós MBX változat sikerét a legendás ŠKODA 110R Coupé (1970-1980) folytatta, amelyet a ŠKODA Garde és Rapid követett.