Az Európai Unió autókereskedőinek 2035-től a CO2-kibocsátás csupán 90 százalékos csökkentésének kell megfelelniük az uniós jogszabályokban korábban meghatározott, és 2023 márciusában elfogadott – az autóipar által azonban élénken kritizált – 100 százalék helyett – jelentette be az Európai Bizottság. A 100 százalékos terv szerint 2035-ben már nem helyezhettek volna forgalomba olyan személyautót, amiben belsőégésű motor is működik. Tehát csak elektromos autókat forgalmazhattak volna a szalonok. Ez a 10 százalék pedig azt jelenti, hogy a 2021-es 115 g/km emissziós WLTP norma helyett 11,5 grammot engedélyeznek kilométerenként egy évtized múlva. Ez persze alaposan feladja a leckét a plugin hibridek fejlesztőinek. A döntéshozók ugyanakkor elvetették az elsősorban a Renault és a Stellantis-csoport (Abarth, Alfa Romeo, Chrysler, Citroën, Dodge, DS Automobiles, Fiat, Jeep, Lancia, Maserati, Opel, Peugeot, Ram, Vauxhall) kezdeményezését, hogy a japán kei car méretszegmens mintájára hozzanak létre Európában is egy szupermini osztályt, amelyekre bizonyos engedmények vonatkoztak volna. Japánban a kei szegmens legfeljebb 3,4 méter hosszú és 1,48 széles autókat jelent, amelyek hengerűrtartalma nem lehet több 660 köbcentinél és teljesítménye sem haladhatja meg a 63 lóerőt. Ugyanakkor a kishaszonjármű kivitelük sem lehet magasabb 2 méternél. A korlátozott méretek és apró motorok révén a tulajdonosokat alacsonyabb adó- és biztosítási díjak illetik meg, ami alacsonyabb fenntartási költséget eredményez. Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor ösztönözni fogják a teljesen elektromos és a hidrogénüzemű járművek fejlesztését, és az autógyártókat hitelek segíthetik az EU-ban gyártott, megfizethető árú elektromos kisautók gyártásában. Forrás dasblog.hu  

Az M4 autóút teljes hossza 224 kilométer, az eddig elkészült 153 kilométeres szakasz bruttó 583 milliárd forint hazai költségvetési forrásból épült. Ebből a Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakasz kivitelezésének bruttó összege 170,1 milliárd forint - szerepel a helyszínen kiosztott sajtóanyagban. Herczeg Zsolt, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 4-es számú egyéni választókerületének fideszes országgyűlési képviselője köszönetet mondott Magyarország kormányának a beruházáshoz. Elmondta: 2010-ben Magyarország kormánya azt a döntést hozta, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, ezen belül is a gyorsforgalmi utak fejlesztésére prioritásként tekint. Ennek első eredményét 2022-től már élvezhetik a választókerületében is, hiszen attól kezdve Törökszentmiklóstól Budapestig már autóúton közlekedhetnek - tette hozzá. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán F. Kovács Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 3-as számú egyéni választókerületének fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy régi álmuk teljesült a beruházással, amelynek köszönhetően biztonságossá válik a közlekedés. Hozzátette: a térség lakói pontosan tudják, hogy ez az út az Észak-Erdélyből a Nyugat-Európa felé irányuló tranzitnak egy nagyon forgalmas útja, kamionok, az ünnepekre haza tartó vendégmunkások hosszú sora szokott ezen az úton közlekedni és szinte minden héten történt valami baleset. Szavai szerint az elkészült út nem csak a biztonságos közlekedést jelenti, hanem ennél sokkal többet: a térséget ezzel becsatolták az ország gazdasági vérkeringésébe. Azokon a településeken, amelyeket elért a négysávos út, az autópálya, mindenhol robbanásszerűen fejlődött a gazdaság, munkahelyteremtő beruházások "garmadája" épült - mondta. Úgy fogalmazott: ahhoz, hogy Magyarország hajója nyugodtan és jó kikötőbe érjen, ahhoz jó kormányos kell - utalt Orbán Viktorra -, főleg a mostani időben, "amikor a tenger nem nyugodt, a szelek nem mindig barátságosan fújnak, hanem viharos és háborgó a tenger". "Jó kapitány áll mögöttünk és ezen a viharos tengeren, amely háborúval szankciókkal sújtja Magyarországot, mégis nemzetünk kis hajóját jól kormányozza" - mondta. Annak ellenére, hogy nehézségek vannak a nagypolitikában, épülnek utak, óvodák, iskolák, fejlesztések vannak - fűzte hozzá. A helyszínen kiosztott sajtóanyag szerint Törökszentmiklós és Kisújszállás között 34,3 kilométeres szakasz épült. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) beruházásában, a Duna Aszfalt Projekt Zrt. kivitelezésében zajló beruházás során a meglévő kétszer egy sávos főutat bővítették kétszer két sávra Törökszentmiklós elkerülő szakaszon 8,1 kilométeren, Kisújszállás elkerülő szakaszon 8, 7 kilométeren. A két város között új nyomvonal épült kétszer két sávon 17,5 kilométeren. Fotó: MTI/Máthé Zoltán Az M4 autót újabb szakaszának megépülésével a nyomvonal mellett elhelyezkedő települések mentesültek a 4-es számú főút átmenő forgalmától, annak káros hatásaitól, valamint azokon a szakaszon, ahol négysávos utat alakítottak ki, az óránkénti 110 kilométer megengedett sebességnek köszönhetően csökkent a menetidő. A beruházás során három különszintű csomópont épült, valamint 14 műtárgy, köztük egy új híd a Nagykunsági-főcsatorna felett - írták. A 34,3 kilométer hosszú új autóút-szakaszon egy egyszerű pihenőpár (Bartapuszta Pihenő) jött létre tengelysúlymérő-hellyel illetve és egy komplex pihenőpár (Kenderesi Pihenő) töltőállomás helybiztosítással. A beruházás során keresztező utak is megújultak hat helyszínen 4,3 kilométeren. Önkormányzati kezelésű földutak is készültek: hat főpályát keresztező földút 3,3 kilométeren és harmincegy párhuzamos földút 26,3 kilométeren - olvasható a tájékoztatóban.  

Az autóipar az egyik legnagyobb nyersanyag-felhasználó az Európai Unióban, évente több millió tonna acélt, alumíniumot, rezet és műanyagot használ fel. Az új megállapodás a járművek hatékonyabb begyűjtésével, szétszerelésével és kezelésével hozzájárul ahhoz, hogy több értékes alapanyag maradjon az unión belül, csökkentve az importfüggőséget és az ellátási láncok sérülékenységét. A becslések szerint az intézkedések lehetővé teszik évente 5-6 millió tonna acél, 1-2 millió tonna alumínium, valamint 0,2-0,3 millió tonna réz újrahasznosítását, továbbá több száz tonna ritkaföldfém visszanyerését. Roncsautók egy szegedi bontóban Az új szabályok előírják, hogy a járműveket úgy kell megtervezni, hogy könnyebben szétszerelhetők legyenek, a gyártóknak pedig részletes útmutatást kell adniuk az alkatrészek eltávolításához és cseréjéhez. Európában először kötelező célértékeket vezetnek be az újrahasznosított műanyagok arányára: 2036 után a járművekben felhasznált műanyagok legalább 25 százalékának újrahasznosított eredetűnek kell lennie, ezen belül 20 százaléknak selejtezett járművekből kell származnia. Az Európai Bizottság később más anyagokra is meghatározhat hasonló célokat. Az intézkedések javítják az életciklusuk végére ért járművek kezelésének minőségét, előírják, hogy a műanyagok legalább 30 százalékát újra kell hasznosítani. Emellett ösztönzik az alkatrészek újrahasználatát, felújítását és újragyártását, ami a fogyasztók számára olcsóbb javítási lehetőségeket teremthet. A gyártók felelőssége is erősödik: egységesített nemzeti kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek biztosítják majd a hulladékkezelés finanszírozását. A végrehajtást szigorúbb ellenőrzések segítik, és csak közúti forgalomra alkalmas járművek exportját engedélyezik az EU-n kívülre. Az új rendelete az Európai Parlament és a Tanács hivatalos elfogadása után, az uniós hivatalos lapban való kihirdetést követő 20. napon lép hatályba. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Évtizedek óta mondják már Szegeden, hogy a Tisza a város főutcája és rakpart méltatlan ehhez. Az inkább igaz, hogy a rakpart Szeged főutcája és nagyon megérzi a forgalom, ha a magasabb vízállás miatt le kell zárni az autósok elől. A reggeli és a délutáni csúcsban árvíz idején nagyon bedugul a legközelebbi menekülőút, a Tisza Lajos körút, de a nagykörút is megérzi a rakpart hiányát. Nem csoda hát, hogy élénk érdeklődés kísérte azt a városházi közmeghallgatást, amelyen a munkát közbeszerzésen elnyerő cég, a Fontos Mérnök Stúdió megmutatta a több szakaszban újjászülető rakpart látványterveit. A felújítástól minden szegedi azt várja, hogy végre valódi kapcsolat lesz a város és a folyó között. Házigazdaként Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester köszöntötte a közönséget, majd megnyitotta a közmeghallgatást, és bemutatta a Fontos Mérnök Stúdió Kft. munkatársait, Fontos Rómeót és Vakula Rékát. – Mindig az volt a kérdés, mit engedünk meg a Tiszának, hogy mit kezdjen velünk. A Tiszát nem formálhatjuk, hozzá kell igazítanunk a várost. Most van lehetőségünk arra, hogy visszanyissuk a Tiszához Szegedet. A Belváros utolsó „szelete” a Tisza-part újragondolása vár még ránk. Meg kell teremteni a kapcsolatot a folyóval – idézte Fontos Rómeót a város önkormányzati portálja, a szeged.hu oldal. A tervező példákat hozott arról, máshol, például Varsóban, Lyonban vagy éppen Bécsben hogyan oldották meg a folyók, a Visztula, a Rhône, a Duna „hasznosítását”. A mérnök ismertette, hogy a rakparti beruházást öt szakaszra osztották, megvalósítását a folyó vízállása is meghatározza. Az önkormányzat a C szakasszal, vagyis a „nagy parkoló” múzeum felőli végétől a Belvárosi hídig kezdené a felújítást. A kétirányú forgalom megmaradása mellett, ahol az autók csökkentett sebességgel közlekedhetnek, enni, inni tudunk majd kulturált körülmények között a rakparton, amelyet a tervezők szeretnének minél zöldebbé is tenni. Vakula Réka okleveles tájépítészmérnök arról beszélt, a Tiszánál Szegeden egyszerre kell számítani a vízre és a légköri aszályra is. Az volt a legnagyobb fejtörés neki, hogy megtalálja azokat a növényeket, amik mind a kettőt kibírják. A rakparti promenádra kőriseket „álmodtak”, a cserjék közül bokorfüzesekkel találkozunk majd itt. – Egy biodiverz ártéri kiültetésre készülünk, ami egy élhető mikroklímát teremthet a Huszár Mátyás rakparton. Így végre létrejöhet a kapcsolat a város és a folyópart között, méltó módon bekapcsolható a rakpart a Belváros vérkeringésébe – mondta Vakula Réka. A projekt rövid ismertetése után kérdés hangzott el Belvárosi híd alatti gyalogos átvezetéssel kapcsolatba. Nagy Sándor válaszában elmondta, lesz ott hely két gépkocsinak és a járdának is. Utóbbit korláttal biztosítják, így megteremtik a gyalogos közlekedés lehetőségét a rakpart északi és déli fele között. Ez annál is inkább fontos, mert a híd alatti úgynevezett „kőlyuk” műemléki védettség alatt áll. Elhangzott, minden szükséges engedélyt megszerez az önkormányzat a megvalósításhoz. A költségek kapcsán Nagy Sándor azt mondta a B és a C szakaszt „látja” most az önkormányzat. Az 1,3 milliárd forintos uniós támogatási szerződés a teljes projektre megvan, de az uniós stop miatt ezt a támogatást sem kaphatta még meg Szeged. A C szakasz központi eleme a műemléki védelem alatt álló rondella, ami nagyszerű terasz és kilátópont lehet, és lesz. A jövőt előrevetítő látványterveken jól látható, miként fest majd elkészülte után a rakpart növénykazettákkal, napvitorlákkal, sétáló- és pihenő helyekkel, és hová képzelték el pontosan a vendéglátó egységet. A B szakaszon, a vár vonalában lépcsős pihenőtereket, fásított, zöldített sétányt alakítanak, lesz egy part menti vendéglátóhely is terasszal. Fontos kérdés a rakpart felújítása kacsán, hogy mi lesz az autósokkal a forgalomcsillapítás után, és mi lesz a bő öt éve fizetőssé váló parkolással. Nagy Sándor újra hangsúlyozta, hogy megmarad a rakparton a kétirányú forgalom, igaz, a korábbinál 2 méterrel keskenyebb, átlagban 5,5 méteres útszélességgel. A parkolóhelyeknek pedig kevesebb, mint felét érinti a beruházás, a jelenlegi 110-ből mintegy ötven szűnik meg. Az önkormányzat folyamatosan vizsgálja azt a Belvárosban, hogyan lehet a zöldterületek csökkentése nélkül a parkolóhelyeket adott esetben átcsoportosítani. 110-ből ötven parkolóhely szűnik meg. Fotó: Frank Yvette Az önkormányzat részéről elhangzott, hogy a városi forgalmi vizsgálatok szerint a nyári időszakban és a hétvégén nem jelentett korábban sem gondot a rakpart lezárása. Ezt a véleményt azonban korántsem osztja minden szegedi, ugyanakkor a felújítás után a sétálásra alkalmas, pihenőhelyként is használható zöldebb rakpart lezárását könnyebb lesz megindokolni, érvekkel alátámasztani. Szécsényi Rózsa önkormányzati képviselő, a város korábbi gazdasági alpolgármestere dicsérte a látványosak a terveket, ugyanakkor szerinte a közlekedés is az élhető város része, és ez a terv a tápaiakat hátrányosan érintheti. És a petőfitelepieket is – ezt már e sorok írója teszi hozzá, aki nagy rakparthasználó, ha a vasútállomásra igyekszik vagy az egyetemi könyvtárban, a rendezvényeknek gyakran helyet adó TIK-ben akad dolga.  Előszeretettel használják a rakpartot a klinikákra siető mentők is, itt gyorsabban haladnak, mint a körutakon. Az egyik felszólaló szegedi polgár szerint erősen megkérdőjelezhető a rakparti forgalomcsillapító szigetek kialakítása, ezt elsősorban a mentők miatt lenne fontos alaposabban átgondolni. Jávorszky Iván a kerékpárosokkal kapcsolatos fejlesztésekről érdeklődött. A kerékpárosok szempontjából fontos, hogy 30-as zóna lesz a rakpart, ez kerékpárosbarátnak mondható, és az úton közlekedhetnek majd a biciklisek. A rakpart felújításánál sokkal hosszabb, 80-100 évre szóló döntés lesz a szegedi Széchenyi tér átalakítása, a sokmilliárdos beruházás kapcsán, 2019 nyarán tartottak nagy érdeklődéssel kísért lakossági fórumot. Az előzetes terveket itt is Fontos Mérnöki Stúdió készítette, és itt is az autósokat érintő változások kapcsán vitáztak legélénkebben. A tér átalakítása során megszűnne az autóforgalom a városháza előtt, ahol sétányt alakítanának ki. Ezzel párhuzamosan felszámolnák 180 parkolóhelyet. Ellentételezésképpen mélygarázs építenének a Zsótér-ház és a városháza elé, a felszín alá, ahová a Kiss Ernő utcából lehetne behajtani. Itt az előzetes tervek szerint körülbelül 140 autó fér majd el. Érdekes, hogy a pályázati kiírásban eredetileg nem szerepelt a mélygarázs kialakítása, ám a városvezetés támogatta ezt a megoldást, még ha plusz költséggel is jár. Teljes egészében megszüntetnék az autós forgalmat a téglaalapú tér két hosszabbik oldalán, a bíróság a Tisza szálló és a Nagyposta előtt éppen úgy, mint a túlsó oldalon, a városháza és a Szeged étterem előtt. Az autósokat kitiltják a tér hosszabb oldaliról A biciklisek kitiltásával megerősítenék a tér középső sétányának korzó jellegét, jelenleg azt még metszi egy kijelölt kerékpárút. – Az egész tervezés szellemiség abba az irányba mutat, hogy a gyalogosoknak szeretnénk visszaadni a Széchenyi teret – hangsúlyozta Fontos Rómeó építész. Szerinte egyszerűen száműzni kell az autókat, legfőként a parkoló személygépkocsikat a város főteréről. Az látszik, hogy a belátható jövőt már belekalkulálták a tervezők Szeged főterébe, ez pedig a harmadik Tisza-híd, ami nagyon kellene már Csongrád megye székhelyének. Megépültével sok terhet levenne a Belvárosi hídról, s ezzel együtt a Széchenyi térről, addig nem teljesedhet ki igazán a beruházás. A kettő közötti átmeneti idő pedig nagy-nagy türelmet követel a szegedi autósoktól… Hat és fél éve a belátható jövőnél számoltak a harmadik híddal, ám annak megépítéséről továbbra sincs konkrétum, csak újabb és friss ígéret, ahogy azt a szegediek már megszokták. 2026-ban választások lesznek…