A világ első Grand Prix versenyének győztese a magyar Szisz Ferenc, aki a Renault gyári pilótája voltLekevert televíziós adásnak köszönheti magyarországi karrierjét a Forma 1, bár az 1976-os év nemcsak erről nevezetes. Abban a szezonban csatázott James Hunt és szenvedett súlyos balesetet vetélytársa Niki Lauda, de a televíziós kommentátor Dávid Sándornak nemcsak ezért volt emlékezetes az év, hiszen akkor közvetített először Forma 1-es futamot. Az Osztrák Nagydíj elhúzódása miatt azonban kifutottak az adásidőből, a szerkesztői lekapcsolás miatt a magyar nézők nem tudhatták meg, hogy a John Watson állhatott a dobogó tetejére. A lekeverés miatti felháborodás mutatta meg először, hogy mekkora az érdeklődés nálunk az autósport iránt. Pedig voltak már versenyek a múlt század elején Magyarországon és ami még emlékezetesebb, hogy a világ első Grand Prix futamát magyar nyerte, igaz külföldön.Jószágijesztgetés kalapáccsalVolt azon a versenyen minden, halálos játék boros üveggel, jószágijesztgetés kalapáccsal, bőrápolás kátránnyal, de a szeghalmi lovászmester fiát nem tudták legyőzni. Igaz, alaposan megszenvedett az első helyért.Szisz Ferenc kalandos utazások után jutott Párizsba, a Renault fivérek műhelyébe. Tehetségének köszönhetően hamarosan a versenyrészleget vezette, és munkájának elismerése volt az is, hogy a Renault a 29 éves magyart nevezte a Francia Autóklub és az Illustration című lap által meghirdetett első Grand Prix versenyre. A mezőny 1906. június 27-én reggel hat órakor állt rajthoz, másfél percenként indultak a kocsik. A Szisz Ferenc vezette 13 ezer köbcentiméteres, 95 lóerős teljesítményű Renault 12 óra 14 perc alatt teljesítette az 1236 kilométeres távot, ami 101,8 km/órás átlagsebességnek felelt meg.A versenyt nehezítette, hogy a köves utakon 80-100 kilométert bírtak a gumik. A nyolccsavaros kerék cseréje akkoriban negyedóráig is eltartott, Szisz rekordja 1 perc 15 másodperc volt.A poros földutakat kátránnyal locsolták, ami kicsit segített a pormentesítésben, de sokat ártott a 170-es tempóval száguldó autók pilótáinak: Szisz Ferenc begyulladt bőrét is egész éjjel borogatták, hogy másnap is rajthoz tudjon állni. A kátrányon kívül is akadtak gondjaik a versenyzőknek, mert vigyázni kellett az úton sétálgató állatokra. A sofőrök segédei kalapácscsapkodással próbálták elriasztani a jószágokat, meg figyelmeztetni az utolért ellenfeleket. Volt baj a közönséggel is, mert a helybéliek tömegesen kötöttek fogadásokat arra, hogy ki tudja felkapni az út közepére tett borosüveget anélkül, hogy elütné a falun keresztül vágtató autó. Olykor harmincnyolcan vesztették így életüket egy versenyen. A Sarthe néven elhíresült háromszög alakú pálya adott otthont a Gordon Bennett sorozatnak.Szisz FerencIgazi Szisz diadal, majd ál-Szisz csalásA világ első Grand Prix autóversenyén fontos szerep jutott az abroncsoknak, melyek bizony nem bírtak száz kilométernél hosszabb utat. Az átlagos gumicseréhez negyedóra kellett, ám a a kiemelt csapatoknak elég volt egy-másfél perc, mert kaptak a különleges Michelin készletből: a nyolc csavaros rögzítésű és pántra szerelt köpeny súlyra is könnyebb volt. A második helyezett Nazzano FIAT autója 32 perc hátránnyal ért célba.Szisz Ferenc 45 ezer frank jutalmat és francia állampolgárságot kapott. Indult még más versenyeken is de, második helyezésnél jobbat nem ért el. Később megvált a Renault-tól és saját Citroen műhelyt nyitott. 1944-ben meghalt, de egy azonos nevű magyar még évekig adta ki magát a nagy versenyzőnek, amiben a rosszul tájékoztató magyar sajtó is szerepet vállat, ám egy bemutatón megbukott, mert kiderült, hogy az Ál-Szisz nem beszélt franciául, és autót sem vezetett soha.  A blamáról sokáig nem szóltak sem cikkek, sem a Renault illetékesei, akik hálásak akartak lenni egykori pilótájuknak, de csak annak emlékével visszaélő magyart támogattak.Gran Prix a NépligetbenEgy másik Nagy Díjon, méghozzá magyarországin kapott lehetőséget egy másik hazánkfia, Hartmann László. A harmincas években egyre népszerűbb GP sorozaton a gyári csapatok mellet megjelentek a magánversenyzők is. Több magyar próbálkozás közül Hartmann László lett a legsikeresebb. 1928-ban a család 4,5 literes Hupmobile túrakocsijával elindult a Magyar Túraúton, majd a János hegyen, a Gugger hegyen, a Sváb hegyen és egy évvel később, 28 évesen második helyezést ért el a csillagtúraként meghirdetett, több országon áthaladó Monte Carlo Ralin. A díjból megvásárolta az ugyancsak benzingőzös és bohém Zichy Tivadar gróf Bugatti T35B versenyautóját, mely már korábban magyar futamokon győzött.Hartmann László Maseratija a depóbanRekordok magyar utakon1934 október 11-én Hartmann László 123,966 km/órás sebességrekordot állított fel a gyóni egyenesként elhíresült 6,8 kilométeres betonúton, ráadásul magyar gyártmányú Cordatic gumiabroncsokkal. A Dabas közeli pálya szolgált az autós és motorkerékpáros csúcskísérletek helyszínéül, építését a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) kezdeményezte és működtette. Külföldi sztárpilóták is gyakran ellátogattak Ujvári Mátyás Start vendéglőjébe és persze a pályára, melyen Rudolf Caracciola 321 km/órás tempóval száguldott Mercedesével, az eseményről ezzel a szalagcímmel jelent meg tudósítás a Nemzeti Sportban: „Egekbe törő tempó, Istenkísértő gyorsaság!”Több külföldi siker után a Maserati gyár fizetett versenyjelzőként lett hatodik a berlini Avus pályán Hartmann László, aki privát pilótaként és kölcsönkocsival indult az 1936. június 21-én rendezett I. Magyar Nagydíjon. Az öt kilométeres népligeti pálya tribünjeit a Hungária körúton építették fel, a százezer néző előtt ágyúlövésre rajtolt a tizenhét autóból álló mezőny, melyben hetedik lett a magyar pilóta. Hartmann 1938. május 16-án a Tripoli GP-n ütközött az őt leköröző későbbi világbajnok Giuseppe Farinával és halálos balesetet szenvedett, 37 éves volt.Az első hazai autós Nagydíjat a Népligetben rendezték 1936-banKesjár és Baumgartner a Forma 1-benTragikus véget érte egy másik magyar, Kesjár Csaba élete is, nagyapja, apja is sikeres versenyező volt, és a legfiatalabb családtag jól szerepelt a nemzetközi futamokon, négyszer nyert Formula Eastern bajnokságot, 1986-ban pedig az osztrák Formula Ford csapat tagjaként hegyi versenyeke, majd F3-as kategóriában is győzött. 1987-ben a Magyar Nagydíj után a Hungaroringen kipróbálhatott egy Forma 1-es Zakspeed versenyautót, egy évvel később F3-as autójának fékhibája miatt a Norisringen gumifalba ütközött és meghalt2003-ban a Magyar Nagydíj edzésén megsérült Ralph Firman pilóta helyett ugorhatott be a F3000-ban versenyző Baumgartner Zsolt, aki abban az évben a Forma 1-es Jordan csapatnál két versenyt, majd a Minardinál egy teljes szezon vezetett, miközben világbajnoki pontot is szerzett.Az biztos, hogy nem az ország autóversenyzői múltjának köszönhető a Forma 1-es Magyar Nagydíj: Bernie Ecclestone egyszerű üzleti kérdésnek tekintette a vállalkozást egy olyan térségben, ahol még nincs futam, márpedig a vasfüggöny mögötti keleti blokk ígéretesnek látszott. Először 1981-ben a Szovjetunióban próbálkozott, de hiába kilincselt a Kremlben is, nem jött össze a moszkvai futam. Jugoszlávia nyitott volt a Forma 1-re, ám Ecclestone nem volt rá vevő, pedig későbbi felesége, a szépségkirálynő Slavica Radic által érzelmi szálak is kötötték a legkevésbé vörös délszláv országhoz.Ecclestone keleti nyitása1982-ben egy esős monacói futam idején vetette fel a Brazíliában élő magyar üzletember, Rohonyi Tamás barátjának, Bernienek a budapesti futam ötletét. Nem indult könnyen, mert akkoriban egy magánrepülőgép leszállási engedélyét is nehéz volt megszerezni, de végül sikerült és 1983 szeptemberében Ferihegyre érkezett Bernie Ecclestone, akit az Intercontinental elnöki lakosztályából látható budai panoráma annyira lenyűgözött, hogy azonnal döntött. Aztán jött a huzavona a helyszínről: a kiszemelt Városligetet majd a Népligetet is megvétózta a Fővárosi Tanács, pedig mindkettőn rendeztek már autóversenyeket. Végül Ecclestone lemondott kelet-európai városi futam tervéről és elfogadta a mogyoródi dombvidéket. A minisztertanács 1985 júliusában adott zöld utat a magyarországi futamnak, a Hungaroring építése október 15-én indult és 1986. augusztus 10-én elrajtolt az első Forma 1-es Magyar Nagydíj 26 autóból álló mezőnye. A két órás és 76 körös futamot 161 km/órás átlagsebességgel a brazil Nelson Piquet nyerte Williams Hondával.Rekorder Mercedes a gyóni betononGyóni egyenesMagyarországon a versenyzésre használt első hosszú pálya a Budapest-Belgrád út részeként épült: az 1934. október 12-én átadott öt kilométeres szakaszon már az avatás előtt rendeztek autó-és motorkerékpár gyorsulási futamot, melyre ötezren voltak kíváncsiak. Hasonló versenyeket rendeztek az 1930-as években a Tát közeli egyenesen is. 1961-ben felmerült egy igazi versenypálya ötlete a Velencei tó környékére, ám sem ez, sem az Uvatervnél dolgozó Papp István másik terve, a Nadap község melletti is csak dokumentáció maradt. Versenyzésre is alkalmas pályát 1984-ben épített Écsen a Magyar Vagon és Gépgyár, de a Rába-ringen sokáig csak győri gyártású teherautókat teszteltek. 1986-ban épült fel a Hungaroring, melyet a nyugat-magyarországi Ostffyasszonyfán 1996 óta működő Pannonia ring és a Dabas mellett 2004-től működő Euroring, valamint nem sokkal távolabb a Kakucsring követett. Továbbra is messze van a befejezéstől a Sávoly közelében 2009-ben elkezdett Balatonring építése, melynek mintájául portugál motorversenypálya szolgált.Megjelent a Népszabadság 2014 július 9-i számában