Nem látom a paralimpiai verseny ruhájukat a fogason. Mert még nem kaptuk meg.    Épp ideje lenne! Szerintünk is.    Mikor érkeznek, mikor versenyeznek, milyen kategóriában? Március 5-én indulunk, 20-ig vagyunk kint. Műlesiklásban és óriáslesiklásban indulunk. A naptár szerint 14-én és 17-én lesz a két verseny, de sok függ az időjárástól. A tervezett versenyt áttehetik a tartaléknapokra. A lényeg: mindkét számban két-két futam vár ránk. A látássérülteknél 20-25 indulóval számolunk összesen a három kategóriában.    Hogyan állt össze a mezőny? A világranglistán elért pontok alapján lehetett kvalifikálni. Épp egy éve futottuk meg a szintet, júniusra vált véglegessé, hogy utazunk.      Hogyan változott meg  azóta a mindennapi életük? Ha az ember elindul egy úton, akkor nagyjából tisztában van azzal, mi az, amit eddig bejárt, és mi az, amit a továbbiakban még meg kell tennie. Ahogy közeledik a verseny, az utazás, az ember persze egyre jobban koncentrál a teste és a lelke állapotára: mennyit edz, nyújt, eszik. De maga a paralimpiai részvétel ténye nem változtatott meg. Illetve egy nagy könnyebbséget éreztem a tudattól, hogy igen, amiért az elmúlt négy évben dolgoztunk, most sikerült. Ami kézzel fogható változás, hogy nagyobb állami keretből gazdálkodhatunk.   Kijutni a paralimpiára már önmagában is fantasztikus dolog. Mennyire motiválja a helyezés? Nem lehet elválasztani egyiket a másiktól. Persze, a részvétel a fontos. De az ember elégedett a ténnyel: itt vagyok. A kihívás éltet. Az önbecsülés, hogy ebben a sportágban, amelyben azért nem vagyunk nagyhatalom, meddig juthatunk. A paralimpia a nagy lehetőség arra, hogy kiderüljön, mennyit ér az a rengeteg munka, amit belefektettünk az elmúlt hónapokban, években. Itt a lehetőség, hogy legyőzzünk néhány olyan nagy riválist, akikkel szemben elvileg nincs sok esélyünk, de ők is hibázhatnak. Minden benne van a pakliban. A lényeg, hogy kihozzuk magunkból a maximumot. A legutóbbi világkupán olyan ellenfelet sikerült megvernünk, akit korábban még soha. Itt egy újabb alkalom.   Hogyan kezdődött az együttműködésük Bencével? Ez még a korábbi, szocsi olimpia előtti évre datálódik. Régóta síelek, de csak 2011-ben kezdtem a versenyzést. Hajtott a kíváncsiság, hogy ezt hogyan lehetne komolyabban, profibban csinálni. A versenyzést kihívásnak vettem. Elkezdtünk keresni az edzőmmel egy vezetőt. Nem egyszerű feladat. Nem azért, mert válogatósak voltunk, hanem tényleg sok mindennek meg kell felelnie a vezetőnek. Jól kell tudnia síelni, rendelkezésre kell állnia, mert rengeteget utazunk. Meg kell találnunk az összhangot a pályán és azon kívül. Mert ha le tudunk ugyan együtt siklani, de ha nem jövünk ki egymással, akkor hiába az egész. Két éven át kerestünk ilyen partnert. Addig az edzőm, Fábián Attila  volt a vezetőm, ami szakmailag nem jó, mert nem látja kívülről a mozgást. Bencével gyorsan sikerült a pályán összecsiszolódni. Az edzőnk pedig onnantól már tudott kívülről segíteni.      Hogyan zajlik a felkészülés? Mennyit edzenek hetente? Elvileg a sízés szezonális sport, de itt jön be az anyagi háttér. Ha nincs pénzünk, akkor szezonális. Ha van pénz, akkor nem szezonális. Tavaly volt pénz, így nyáron is edzőtáboroztunk Olaszország és Ausztria gleccserein. Vannak olyan pályák, amelyek 365 napon át nyitva vannak. Nyilván ilyenkor más az edzés jellege. Főleg sítechnikai edzéseket végzünk, de havon vagyunk. Hogy heti hány edzés? Ezt így nehéz lenne megmondani. Most eléggé összevissza vagyunk. Sokat utazunk. Van, amikor egy hetet itthon töltünk, van, amikor csak 2-3 napokra jövünk haza. És ezekbe a napokba bele kellene gyömöszölnünk a civil életünket és a munkánkat is. Ráadásul beüthet olyan kényszerpihenő is, mint amilyet tavaly tavasszal kellett beiktatni.      Mi történt? Bence lesérült. Épp akkor, amikor végre kiderült: kijutottunk a paralimpiára. Márciusban sok versenyünk lett volna. Nem érintett jól a kényszerpihenő. Egy darabig itthon voltam, kínlódtam. Igyekeztem valamilyen átmeneti megoldást találni, de az én esetemben ez borzasztóan nehéz. Beugró, helyettesítő guide nincs. Itt csak összeszokott páros tud működni. Ez nem úgy van, hogy ha van valaki, aki tud síelni, van ideje, akkor menjünk. Nem maradt más: két hónapra az edzőm visszaállt elém, hogy legalább havon legyünk, ne vesztegessük az időt.      Nem könnyű beleélni magát az embernek, mi történik egy-egy verseny alkalmával a pályán, de valahogy úgy képzelem, mint az autóversenyző és a mitfahrer kapcsolatát: tökéletesen meg kell bízniuk egymásban.  Tökéletes a hasonlat. Tényleg olyan, mint a rally. Ő a navigátorom, el kell hinnem, amit mond, illetve a hangszórón át kiabál.  A lényeg az együtt megtett kilométerek száma. Sokat, nagyon sokat kell közösen menni, hogy ez a technika összecsiszolódjon, hogy valóban félszavakból értsük egymást. Lehet, hogy Bence konkrétan nem mond túl sok dolgot, de ugyanazokat a hangokat, szavakat is lehet teljesen más hangsúllyal ejteni adott helyzetben.  Én ebből már tudom, mennyire akar intenzíven menni, mennyire akar nyugodtan szlalomozni, vagy épp csak lecsúszunk. Ennyi év és kilométer ellenére még most is alakítjuk a technikát. Jöhet egy új helyzet vagy szó, ami régebben nem volt a közös szótárunkban.  Nálam a hang iránya is fontos, annyira, hogy legalább 50 százalékban az orientál. Különösen versenykörülmények között. A hang irányából, erejéből tudok következtetni az ívre. Rádiós irányításnál ez a hanghatás kiesik. Fontos, hogy ugyanabban a nyomban menjek, mint ő és ugyanazt a távolságot tartsuk. A hangból érzékelem, ha közelebb kerülök hozzá, vagy ha távolodom.    Hogyan határozzák meg a lesiklás sebességét? Menet közben hogy korrigálnak? A sebességnek nincs ilyen szempontból jelentősége. Nem tudjuk előre azt mondani, hogy egy ívet 60 vagy 65 kilométeres sebességgel kell bevenni. A pálya kanyarról kanyarra változik, ahogy a hóviszonyok is. A guide feladata, hogy a hirtelen változó körülmények között válassza meg azt az ideális sebességet, ami a teljesítőképesség határait feszegeti.  Amikor még a lehető legjobban meg tudjuk csinálni a pályát. A guide húzza a versenyzőt a teljesítménybe, a versenyző dolga, hogy támadja a guide-ot, akinek meg az a dolga, hogy a lehető legtöbbet segítve meneküljön.      Mit érzékel a pályán? Lehet-e egyáltalán a szemre hagyatkozni bármilyen módon? Én normál esetben fényt látok, de a pályán még ennyit sem. Három kategória van: a B(blind)1, a B2 és a B3.  Én az egyes kategóriában versenyzem. Kötelező leragasztanunk egy fekete fóliával a szemüveget. Emiatt én még azt a kevés fényt sem látom, amit egyébként érzékelnék. Így garantálják  a B1-eseknek a teljes esélyegyenlőséget. Furcsa volt az elején, de ez van. Egyébként, ha érzékelnék is fényt, attól még nem tudnék jobban tájékozódni. Edzéseken is ugyanazt a szemüveget használom, nincs értelme cserélgetni. A B2 és B3 kategóriában versenyzők valamennyit – főleg foltokat – látnak. Rádiós hangirányítást is kapnak, de nem csak a hang alapján mennek, valamennyire látják a vezetőjüket. Míg én hangszórón kapom az utasításokat, addig nekik a rádió-szett a bukósisakjukban van. A mezőnyt egyben értékelik, egy időmódosító szorzóval. Nekünk kicsit lassabban megy az óra, mint a B3-asnak.  A világranglistát egyébként egy B1-es szlovák vezeti. A paralimpián rajtunk kívül csak egy B1-es lesz.  Pár éve még úgy gondoltuk, hogy ez a rendszer nagyon igazságtalan. Most, hogy felfejlődtünk, már korrektnek tűnik.    Külső szemlélő számára a vakon síelés csupa balesetveszély. Mennyi esésen van túl?  Régebben többet estem. Azt szoktuk mondani, hogy ha simán bukom, az rajtam múlik, ha a kapukon, akkor az Bence sara.  Mostanában kapun ritkábban esek át. Ez köszönhető annak, hogy ő is kifinomultabban navigál. Nem attól vannak nagy esések, hogy feszegetjük a határokat. Ez olyasmi,  mint a motorsportban. Abból lesz nagy motoros, aki az esésből fel tud állni. Marc Marquez, az idei világbajnok huszonvalahányszor esett a szezon folyamán. Az eséseit is arra használja, hogy saját határait feszegesse, a technikáját csiszolja. Egy látássérültnek sajnos folyamatosan esnie kell, benne van a pakliban, része a sportnak. Aki nem tud felállni, ne csinálja. Ez erős mondat, de a lényege, hogy sajnos minden teljesítményben benne van a fájdalom. Amikor azt hallom, hogy még szűkebben vegyem az ívet, már tudom, nekem lesz rossz, mert én fogok átesni a kapun. Ha hibázok, én esek el. Ha Bence hibázik, akkor is én esek el. Ha javítani akarunk a technikán, próbálkozni kell. A próbálkozásban benne van a bukásveszély. Szerencsére olyan balesetünk nem volt a felkészülés utolsó szakaszában, ami hátráltatott volna minket.       

Nem véletlen a BMW sietsége. Kína ugyanis szigorú kvótát vezet be az "új energia járművek" (New Energy Vehicle, NEV) gyártására és értékesítésére 2019-től. A gyártóknak 2019-től eladásaiknak legalább tíz százalékát NEV modellekkel kell teljesíteniük és az arány évről évre fokozatosan emelkedik majd. A NEV modellek értékesítésének a kínai autópiacon 2020-ra el kell érnie a kétmilliót. A BMW pénteken azt közölte, hogy a Mini első elektromos változata Nagy-Britanniában, oxfordi gyárában készül majd 2019-től. Kínában tavaly 468 ezer teljesen elektromos autót értékesítettek, ami igen jelentős, 82 százalékos növekedés 2016-hoz képest. Kína a BMW vezető piaca, ahol tavaly közel 560 ezer autót adott el. Ez több mint a második és a harmadik legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban és Németországban együttesen értékesített mennyiség. A BMW tavaly 35 ezer Mini autók adott el Kínában, amivel a márka negyedik legnagyobb piaca volt.

Az Iniciál Autóház Kft. 15 éve meghatározó régiós autókereskedés a Nyugat-Dunántúlon. A Győrben, Mosonmagyaróváron, Szombathelyen és Sopronban működő szalonjaiban számos márka eladásával és mindenre kiterjedő szervizelésével foglalkoznak a lehető legnagyobb szakértelemmel. A 2015. óta tartó, tudatos portfólióépítés következő lépcsőfokaként, a növekedés jegyében a soproni Iniciál idén februártól Suzuki márkakereskedéssel bővült. - Számunkra régóta minta az a következetes elkötelezettség, amelyet a Suzuki a hazai piacon elért eredményeiért tesz. Ennek megfelelően társaságunk számára megtiszteltetés és nagy lehetőség e család, a Suzuki márka tagjává válni – jegyezte meg Taródy Zsolt, az Iniciál Autóház Kft. ügyvezető igazgatója a szalon ünnepélyes megnyitóján, aki hozzátette, nagy álma vált valóra e bővüléssel, amely hatására jelentős eredménynövekedést vár. A hivatalos átadóünnepségen Taródy Zsolt, az Iniciál Autóház Kft. ügyvezető igazgatója a Magyar Suzuki Zrt. részéről Jun Mitsubori és Krisztián Róbert operatív igazgatókkal, valamint Tóth Péter kereskedelmi igazgatóval közösen vágta át a megnyitást jelképező szalagot. Ezt követően Tóth Péter japán szokásnak megfelelően egy porcelán szerencsemacskát adott át Taródy Zsoltnak. A Suzukinál is ápolt hagyomány szerint ugyanis a macska bal mancsával integetve hívja be a vendégeket, egyben jó szerencsét, gazdagságot és egészséget is hoz a házba. A soproni Iniciállal a Suzuki a nyugati országrészben tovább erősíti jelenlétét. A bővülésben fontos szerepe van többek között annak, hogy itthon az új személyautó értékesítésben továbbra is a Suzuki áll az élen. A tavalyi évet óriási előnnyel, 15.161 eladott személygépkocsival és 13,04 százalékos piacrésszel vezette a márka, mellyel a legkedveltebb lett a hazai eladások toplistáján. A sikerszéria pedig folytatódni látszik 2018-ban is. - Az újautó-eladási statisztikák szerint januárban 1.281 Suzukit regisztráltak Magyarországon, amely 5,27 százalékponttal több a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ezzel nem csupán a személygépkocsi értékesítésben állunk az első helyen, de a teljes gépjárműpiacot tekintve is – a kishaszon-gépjárművekkel együtt – átvettük a vezetést – mondta Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki Zrt. operatív igazgatója. - Büszkénk vagyunk arra is, hogy a legnépszerűbb modellünk az esztergomi gyártású Vitara. Egyre több modellel versenyzünk már nem csupán a kisautó kategóriában, de a SUV és a középkategóriában is, ugyanakkor az értékesítési számokból egyértelműen látszik, hogy a vásárlók továbbra is a Vitarát kedvelik leginkább, és bízunk benne, hogy a Vitara mellett a másik hazai zászlóshajónk, a tavalyelőtt megújult S-CROSS is kelendő les” – tette hozzá Krisztián Róbert.

Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a 34 kilométeres új gyorsforgalmi útról elmondta: 2020-ig elkészül a Zalaegerszeg és Alsónemesapáti között még hiányzó, mintegy másfél kilométeres szakasz négysávossá alakítása, illetve az M7-es holládi csomópontjától Fenékpusztáig tartó új nyomvonal. A kettő közötti szakasz tervezése is elindul, itt az építkezés befejezését 2022 végére tervezik. A politikus kifejtette: Magyarország gazdasága lendületesen fejlődik, ezt az iramot tartani, sőt növelni kell, amihez szükség van a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Az erre szolgáló kormányzati program két alappillére, hogy az autópályák a programozási ciklus végére érjék el az országhatárokat, illetve minden megyei jogú városnak legyen kétszer kétsávos gyorsforgalmiút-csatlakozása. Ez utóbbi érdekében Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Salgótarján, Sopron és Szolnok mellett kiépül Zalaegerszeg irányába is az összeköttetés. A teljes program 2500 milliárd forintot meghaladó összegből valósul meg, ennek több mint felét a hazai költségvetés állja, a kisebbik hányadot európai uniós forrásokból biztosítják. A beruházások több mint 70 százaléka már legalább a szerződéskötésig eljutott. - A közel ezer kilométernyi autópálya, autóút, gyorsút és kiemelt főút megépítésével "elérjük Ausztria autópálya-sűrűségét, Magyarország közúthálózata tehát európai szintű lesz - fogalmazott a helyettes államtitkár. Közölte: a Modern városok program keretében közel 170 milliárd forintból megvalósuló M76-os megépítése révén Keszthely is kétszer kétsávos bekötést kap, a 17 települést érintő autóút 110 kilométeres sebességű haladást tesz majd lehetővé. Különlegessége, hogy a zalaegerszegi járműipari tesztpályához kapcsolódva az önvezető és elektromos járművek közúti tesztelését is lehetővé teszi majd. Horváth István, a megyei jogú városok fejlesztésének koordinációjáért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a Modern városok programja keretében a gyorsforgalmiút-hálózatba kapcsolódó megyei jogú városoknak további lehetősége nyílik a helyi gazdaság bővítésére, új munkahelyek létrehozására, illetve a már működő vállalkozások versenyképességének növelésére. Az érintett városokban és az agglomerációjukban élők számára biztonságosabb, komfortosabb közlekedési lehetőséget biztosítanak. Zalaegerszegen vagy a városhoz kötődően 212,5 milliárd forint fejlesztés valósul meg, az M76-os beruházásán kívül pedig elkezdődik a Zalaegerszeg és Vasvár közötti gyorsforgalmi út tervezése is. A zalai megyeszékhely beruházásainak összegéből 201 milliárd hazai forrás - beleértve az M76-os teljes költségét -, 11,5 milliárd pedig uniós forrás. Vigh László, Zalaegerszeg térségének fideszes országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy Európában egyedülálló módon a leendő zalaegerszegi tesztpályájához egy különleges autóút is csatlakozik. A leendő gyorsforgalmi úton például az úttestbe integrált napelemek lesznek, amelyek az összes lámpát és jelzőtáblát üzemeltetik, de felsővezetékkel is szeretnék ellátni az utat, hogy az elektromos meghajtású kamionok áramszedővel haladhassanak rajta. Manninger Jenő, Keszthely térségének parlamenti képviselője (Fidesz) úgy vélekedett, hogy a stratégiai jelentőségű M76-os intelligens út Zala megyét az élvonalba helyezheti. Az út javítja Hévíz és Keszthely közlekedési lehetőségeit, de Pacsa környékére is gazdaságfejlesztő hatása lesz, hiszen ez a térség kissé messze van a nagyobb városoktól. Hozzátette azt is, hogy az M76-os elkészültével szükség lenne az ehhez csatlakozó - már legalább húsz éve tervezett - észak-déli M9-es gyorsforgalmi út megépítésére is. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy a kétszer kétsávos közúti kapcsolat hiánya eddig komoly hátrányt jelentett a befektetői döntéseknél. A megépítése tehát nagymértékben járul majd hozzá a zalaegerszegi járműipari tesztpálya, a leendő logisztikai központ és kamionterminál, illetve a sármelléki nemzetközi repülőtér fejlődéséhez.