- A kocsiépítésben is nagyon fontos a súlycsökkentés, de közben a szerkezeti merevség maradjon és a dinamikus terhelést is jó viselje - mondja Leitert Henrik, akiről írásunk első részét itt olvashatják. A szabályok megmondják azt a súlyt, hogy mi alá nem lehet menni, miközben ennél jóval könnyebbekre is képesek lennének. A szénszálas technikának ilyen módon nincs igazán értelme ebben a technikában, mert nincs szükség rá. Amire viszont figyelnek, az az alacsony súlypont, így a magasabbra szerelt alkatrészeket igyekeznek minél könnyebb anyagból gyártani. És ahogy mennek lefelé, annál inkább maradhat a masszívabb, súlyosabb anyag. – Kocsijaink versenyképességét javítja a negatív geometria, ezt én kísérleteztem ki, s ennek köszönhetően nem kezdenek el úgy sodródni a nagyobb tempójú kanyarokban, mint a hagyományos építésűek – mondja Leitert Henrik. Az építési mód olyan, hogy ellenható erőt jön létre, így a kocsi beterhel a belső kerekekre, vagyis a meglévő súlyból 30-35 százalékot áthelyez a belső oldalra. Fontos, hogy nem egy ráépített mechanikus szerkezetről van szó, ezt a geometria hozza létre, amivel nagyon sokat dolgoztak. Másoknak is vannak jó konstrukcióik, kérdés, hogy melyik versenyző milyennel teljesít jól. Mindenkinek van saját felhasználó tábora, aki esküszik az adott megoldásra. – Folyamatosak a fejlesztések, a hajtók a mi tesztpilótáink, nekem ilyen szempontból a Lázár testvérek a legkomolyabb segítőim, véleményformálóim – mondja a szakember. Két nagy hajtókultúra van a világban, az egyik az angolszász, a másik a magyar. Az előbbi főleg a főnemesi családokat érintette, minden társadalmi osztálynak megvolt a saját kocsija. Például az egyházé, amit a színre és kárpitozása alapján is meg lehetett különböztetni – és az arisztokrácia megkülönböztette magát a köznéptől. A magyaroknál inkább a családokhoz tatozott a stílus, az Eszterházy, a Károlyi és a Sziráki kocsikat a formájukról könnyen felismerték az emberek. – A befogás módja is különbözik, a magyarok szügyhámot használnak, illetve az ahhoz tartozó hajtószárat – folytatja a történeti beavatást Leitert Henrik, hozzátéve, hogy a legismertebb magyar hajtószár a Széchenyi volt. Mi köztudottan hámfáról hajtunk és az istrángot ahhoz kapcsoljuk. Az angolszászok a lovak nyakába akasztják a kumetet, így a teljes nyakizomzatot és a mar felső részét terhelik a lovon, nem pedig a szügyet. Ma is megvan a stíluskülönbség, de azért a nyugat-európai elit próbálja a lobbierejével az angolszász stílust erősíteni. Ugyanakkor vannak hajtók nyugaton is, akik a magyar szügyhámot választják. Megtudjuk, a versenysportban a mi stílusunk győz, ahol komoly a fizikai igénybevételről is szó van, ott lassan kizárólagossá vált a magyar. A maratonhajtásban az elmúlt 10 évben már csak szügyhámos fogatolási módot látni. Nagyon fontos, hogy a hazai stílusjegyeket megőrizze az általuk készített kocsi, de a sportnak is jó legyen. Arra törekszenek, hogy a lehető legtöbb autentikus stílusjegyet meghagyják, miközben a pályán, a lovak mögött is legyen versenyképes legyen a sportkocsi. – A jó dolgokat, a technika, technológia fejlődését muszáj átvenni, beépíteni, de ezt úgy kell, hogy közben maradjon meg a magyar is, ami komoly egyensúlyozás – mondja a kocsiépítő. A nyugat-európai közösség erősebb mint a hazai, van is rajtunk nyomás rendesen, de a tőlünk délre lévő országok már jobban használják a magyart. Miután a fogathajtás sport, a legkisebb részlet is számít, voltak kísérletek például arra, hogy betiltsák a magyar ostort a versenyeken. Leitert Henrik szerint ez állatvédők ezt túllihegik, az ostor már nem arra van, hogy üssék, hanem, hogy irányítsák a lovat. A hajtónak három eszköze van, a szár, az ostor, és a hangja, ezekkel irányítja az állatot. Úgy idomítják, hogy ostorra vált irányt, vagy behúzza a vállát, arrébb viszi a farát, ha így kívánja az akadály – és ezek egészen finom mozdulatok. Az ostor végé levő sudár is arra jó, hogy durrantson vele a hajtó, s a ló ebből tudja, hogy mehet teljes lendülettel. A mai kocsi már hidraulikus fékrendszerűek, ám ezt nem lehet úgy használni, mint más járműveknél. Amikor hajtanak, semmiképpen nem szabad fékezni, mert a lóban ellenkező reakciót vált ki. – A fék mellé a szárral és a hanggal is jelezni kell a lónak, hogy most most lassítanánk, vagy éppen fokozzuk a tempót – tudjuk meg. A már minden szempontból lezárt 2016-os évben 116 kocsit gyártottak Leiterték, ennek kb. 65-70 százaléka szabadidős felhasználású, illetve idomító. Megtudjuk, 35-50 év között felerősödik a férfiben a nosztalgia, de akár a nőben is, főleg, ha a családi múltban van erre példa. Ehhez persze lovat kell tartani, és pénz is szükséges hozzá, s akkor megjelennek Kiskőrösön, hogy szeretnének egy kocsit. Megkérdezik tőlük, mire használnák, milyen távra, melyik típus, illetve árkategória lenne megfelelő. Ezekbe már kérhetnek olyan elemeket, amik a sportidomításhoz elengedhetetlen. – Nem tudjuk, hogy melyikkel kezdenek majd el versenyezni, de ezekkel a sportot megalapozhatják – mondja Leitert Henrik, hozzátéve, 30-35 százalékban készítenek olyan kocsikat, melyek kifejezetten a versenysportot szolgálják ki. Árban 800 ezerről indul és 2 millióig tart az alsó kategória. Van, akinek a dédelgetett álma, hogy új kocsit vesz, és nem feltétlenül újgazdag, lehet, hogy sok év alatt spórolja össze, vagy éppen örököl. A világversenyen is esélyes kocsik más árkategórián vannak, 4 milliónál kezdődnek és könnyen túlszaladhatnak a 10-en. – Az utóbbi 4-5 évben kizárólag az én kocsijaimmal versenyeznek a Lázár testvérek. Nem zavar, ha másét is kipróbálják, nincs belőle sértődés, sőt, ha elmondják pozitív vagy negatív tapasztalataikat, az nekem még hasznos is lehet – mondja a szakember. A kocsiépítő hangsúlyozza, hogy a magyarországi eladások mindenképpen kapcsolódnak egy erős, jól teljesítő mezőgazdasági környezethez. – 2010 óta jobban megy az agráriumnak, még az általunk gyártott kocsikra is tudnak beadni sikeres pályázatokat – mondja Leitert Henrik, hozzátéve, az agrármérnök a hétvégén nem terepjáróval vagy quaddal megy körbe, hanem környezetkímélően kikocsizik. Hangsúlyozza, ez nem az ügyeskedő magyarról szól, hanem tényleg kikocsizik, és szülei is szívesebben mennek vele így, minthogy betegyék őket a pickup hátsó üléssorára. 2016-ban 70 kocsit szállítottunk külföldre, jobbára uniós országokba. Hollandia, Belgium, Németország és Svájc, ez volt az elmúlt öt év legerősebb négy célországa. Némi meglepetésre Görögországba is exportáltak, ez nem következik az ottani gazdasági helyzetből. Ott jártunkkor, két alaposan becsomagolt kocsi várt arra, hogy útnak induljon Chilébe. Már 3 éve állnak kapcsolatba a dél-amerikai országgal, közel 20 kocsit készítettek már a távoli megrendelőnek, de kiderült, ciklikusan Ausztráliába és az USA-ba is adnak el. Utóbbiba évente meg tudnak rakni egy vagy két konténert, de ez változó. – Tizenketten vagyunk most, nem gondolnám, illetve talán nem is szeretném, hogy 15 fölé menjen a létszám – mondja Litert Henrik, hozzátéve, hogy ezt még át tudja látni. Szinte mindent maguk csinálnak, a tervezéstől kezdve, modern és kevésbé fiatal gépekkel, de jellemzően igényes, kézműves munkával. Egészen kis szériáik természetesen vannak, az elmúlt 7-8 év alatt 4-500 darabot már legyártottak a leginkább kelendő kocsiból. A két lányos édesapa nagyobbik gyermeke 25 éves és közgazdász, ott van már egy 4 hónapos fiú unoka is. A kisebbik lány most érettségizik egy két tannyelvű gimnáziumba jár, természetesen németbe. Állami német ösztöndíjjal mehetne német egyetemekre is, de lehet, hogy inkább itthon fog jogot tanulni. A fogathajtásról röviden Első szám a díjhajtás, ami lényegében egy kötelező gyakorlatot jelent, mint a tornában – ezt egy 5 tagú szubjektív zsűri pontozza. A második szám és a második nap a maratonhajtás, ami 16 kilométer körüli távot jelent, terepakadályokkal. Ezeket megadott útvonal vezetéssel kell „meghajtani”, itt hibapontokból és az időeredményből jön össze pontszám. A harmadik nap az akadályhajtás egy füves pályán, ahol 20 pár bóját kell teljesíteni. Ezeket jellemzően nagyon bonyolultra és nehézre tűzik ki, így a sikerhez fortély és idomítottság is kell. Az első és a harmadik napon ugyanazzal a kocsival mennek a versenyzők, a második napi maratonhajtás egészen más kocsit igényel.