Európai forgalmának növekedését várja az idén a japán Suzuki Motor autógyártó, elsősorban a SUV modellek sikerétől - írja a jarmuipar.hu.  A Suzuki az idén 280 ezer autót tervez értékesíteni Európában Oroszországot és Törökországot is beleértve, 10 ezerrel többet, mint tavaly – jelentette ki Milánóban Szuzuki Tosihiró vezérigazgató a Quattroroute autóipari magazin által rendezett konferencián. “Fokozatos növekedést irányoztunk elő” – tette hozzá. A vezérigazgató szerint a dízel járműveket hosszabb távon ki fogja szorítani a piacról környezetvédelmi követelmények betartásának emelkedő költsége, az elektromos autók elterjedése azonban jóval lassabb lesz, mint arra sokan számítanak. Szuzuki Oszamu, a konszern mostani vezérének az apja, a Suzuki Motor alapítója pedig úgy látja, hogy 2050-2060 előtt nem kell számítani az elektromos autók tömeges elterjedésére. Szuzuki Tosihiró rámutatott, hogy Európában még messze nem teljesültek az elektromos autók elterjedésének feltételei, ahhoz például, hogy az Európában forgalomban lévő autók felét le lehessen cserélni elektromosra, szerinte 18 atomerőművet kellene építeni a meglévő 78 mellé. A hibrid járművek sokkal ésszerűbb megoldást jelentenek – mondta, hozzátéve, hogy a Suzuki együttműködésre lépett a Toyota autógyárral környezetbarát technológiák, biztonsági rendszerek és informatikai megoldások fejlesztésében, a beszállítói lánc optimalizálásában. A JATO Dynamics autóipari piackutató cég adatai szerint a Suzuki Motor tavaly 240 ezer autót értékesített az Európai Unióban és az EFTA országokban, 21 százalékkal többet az előző évinél. Legsikeresebb modelljei a Vitara és az Ignis voltak 72 ezer és 41 ezer eladott példánnyal - írja a jarmuipar.hu.

Az emeléssel a benzin átlagára 355 forintra, a gázolaj átlagára 364 forintra nőtt. A gázolaj ára legutóbb pénteken változott, 2 forintos emeléssel 359 forintra nőtt. A benzin ára legutóbb múlt szerdán változott, 2 forintos csökkenéssel 351 forintra mérséklődött. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak az egyes töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.    

A bíróság döntése szerint az önkormányzatok a hatályos jogszabályok alapján megtilthatják a dízelüzemű járművek használatát azzal a céllal, hogy a település levegőjének minősége megfeleljen az európai uniós előírásoknak, de ügyelniük kell az arányosság elvének betartására, és csak végső megoldásként rendelhetik el a tiltást. Az intézkedéshez nem kell új, szövetségi szintű szabályokat kidolgozni. A döntés több millió tulajdonost érinthet Németországban, járműveik értéke a használat korlátozásának lehetősége miatt csökkenhet, és ebbe Andreas Korbmacher tanácsvezető bíró szavai szerint bele kell törődniük, kártérítést nem követelhetnek. A motor átalakítása a gyártókat terhelheti meg milliárd eurós nagyságrendű költségekkel. A bíróság két város, Stuttgart és Düsseldorf ügyében döntött, de az ítélet irányadó a többi 17 nagyvárosnak is, ahol a stuttgarti és düsseldorfi ügyet elindító Deutsche Umwelthilfe (DUH) környezetvédő civil szervezet a tiltás intézményének bevezetését sürgeti, arra hivatkozva, hogy a főleg a dízelmotorok üzemelése révén keletkező nitrogén-oxid-szennyezés meghaladja a levegőminőségi előírásokban rögzített határértéket. A bíróság arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy vegyék fel a dízelüzemű járművek kitiltásának lehetőségét a levegőminőség javítását célzó intézkedési tervükbe. Stuttgart esetében kikötötték, hogy első lépésként a régebbi - például az Euro-4 környezetvédelmi besorolású - motorral működő járművek kitiltását kell mérlegelni, és az Euro-5 besorolású motorral szerelt járművek használatát legkorábban 2019 szeptember 1-jétől korlátozhatják. Azt is meghagyták, hogy bizonyos foglalkozási csoportokra és az érintett területek lakosságára kivételeket kell meg megállapítani. Németországban nagyjából 15 millió dízelautót tartanak forgalomban, többségük hazai gyártmány. Az esetleges tiltások nem érintenék a nagyjából hatmillió Euro-6 besorolású járművet, így mintegy kilencmillió autó használatát lehet korlátozni. Azonban több millió dízelüzemű kisbusz, autóbusz, teherautó és kamion is közlekedik a német utakon. A szövetségi környezetvédelmi hivatal (UBA) becslése szerint a nitrogén-dioxid-szennyezés több mint 60 százalékban a dízelmotoroknak tulajdonítható, és a nitrogén-dioxid egészségkárosító hatása miatt évente legalább hatezren halnak meg Németországban. Azonban a települések levegőminősége az utóbbi években rendre javult, főleg azért, mert az újgenerációs dízelmotorok károsanyag-kibocsátása alacsonyabb, mint a régebbi motoroké, a Volkswagen-csoport által elvégzett szoftverfrissítések pedig több millió jármű kibocsátását csökkentették. Emellett az újonnan forgalomba állított járművek között csökken a dízelek aránya. Viszont a levegő minősége nem mindenütt javult eléggé. Végleges adatok 2017-ről még nincsenek, de a német sajtóban ismertetett szakértői becslések szerint valamennyi településtípust együttvéve nagyjából 70 kis- és nagyvárosban lehet határérték feletti a nitrogén-oxid-szennyezés, 50-ben csupán kismértékben. Így számos helyen lehet alternatíva a dízelek kitiltása a legszennyezettebb vagy legsűrűbben lakott településrészekről. A hamburgi szenátus - a tartományi rangú nagyváros kormánya - rögtön a bírósági döntés után be is jelentette, hogy egy 580 méteres útszakaszról kitiltják az átmenő forgalomból valamennyi dízelüzemű járművet, egy 1600 méteres útszakaszról pedig dízelmotorral működő teherautókat. Az intézkedést várhatóan április végén vezetik be. A szövetségi kormány szerint a dízelüzemű járművek kitiltása nélkül kell javítani a levegőminőségen. Ezt hangsúlyozta Barbara Hendricks környezetvédelmi és Christian Schmidt közlekedési miniszter közösen tett nyilatkozatában, kiemelve, hogy elindítottak egy egymilliárd eurós (310 milliárd forint) programot, amelynek révén a helyi önkormányzatok a többi között elektromos meghajtású autóbuszokat vásárolhatnak vagy új közlekedés-irányítási rendszereket fejleszthetnek. Barbara Hendricks kiemelte, hogy az autógyártóknak is nagyobb részt kell vállalniuk a gond megoldásából, a dízelbotrányban érintett járműveken nemcsak szoftverfrissítést, hanem hardvermódosítást is végre kell hajtaniuk, vagyis át kell alakítaniuk a motort. A német autóipari cégek érdekképviselete (VDA) kedden ismét elutasította a szoftverfrissítésnél jóval drágább - becslések szerint gyártmányonként átlagosan 1300 euróba kerülő - átalakítást. Közleményük szerint a szoftverfrissítés sokkal gyorsabban elvégezhető, és 25-30 százalékkal csökkenti a jármű nitrogén-oxid-kibocsátását. Hangsúlyozták, hogy "okos" megoldásokkal, például a közlekedésirányítás digitalizációjával és az elektromobilitás támogatásával elkerülhető a dízelautók használatának tiltása. A tiltás ellen foglalt állást a városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB) is, amelynek vezetője, Gerd Landsberg kiemelte, hogy aránytalanul nagy terhet helyezne az önkormányzatokra a tiltott övezetek kijelölése és felügyelete. Münchenben például 130 ezer utcatáblát kellene kihelyezni, az adminisztráció elvégzésére pedig száznál is több embert kellene felvenni.

Mukics Dániel elmondta: a havazás miatt kialakult közlekedési balesetekhez kilencvenötször riasztották a tűzoltókat; negyven esetben elakadt vagy úton keresztbe fordult, ötvenötben pedig árokba csúszott járművekhez. Éjfél óta nyolcszor volt szükség a tűzoltók beavatkozására a havazás miatt a reggel hat órai adatok szerint. Továbbra is több alsóbbrendű útszakasz le van zárva. Áramkimaradás most sehol nincs az országban. Kedden volt áramszünet Vas megye három településén: Bükön, Csepregen és Tormásligeten, összesen ötszáz fogyasztási helyen, de a szolgáltató néhány órán belül helyreállította az ellátást, így nem hűltek ki annyira a házak, hogy melegedőhelyet kellett volna megnyitni. Az M7-es autópályán, a 121-es kilométerszelvényben, a kőröshegyi völgyhíd közepén, a Budapest felé vezető pályatesten szerdára virradóra kigyulladt egy pékárut szállító teherautó. Az üzemanyaga az úttestre folyt, és szintén meggyulladt. A tűzoltók a tüzet eloltották, személyi sérülés nem történt, de az oltóanyag az úttestre fagyott. Amíg ezt el nem távolítják és a hidat meg nem vizsgálják, hogy a hőterhelés nem károsította-e, addig le van zárva az érintett szakaszon az autópálya Budapest felé vezető fele, a forgalmat a 7-es útra terelik - mondta a helyettes szóvivő.