A gyártó adatai szerint 688 gépet adtak át üzemeltetésre 82 ügyfélnek, ez mintegy 8 százalékkal magasabb, mint a 2015-ös 635, új rekord az Airbus történelmében. Emellett 731 repülőgép gyártására kaptak megrendelést 51 ügyféltől, az Airbus rendelésállománya december 31-ével 6874 gép volt, ennek értéke listaáron számolva 1018 milliárd dollár. Az Airbus nem közölte, de legfrissebb statisztikájából kiderül, hogy előző évben még 1185, 2014-ben pedig ennél is több, 1782 gépre kaptak rendelést. Az idei évre az Airbus az átadások felgyorsítását szeretné elérni, mivel 2016-ban beszállítói hiányosságok miatt több típusuk, így az A320neo és az A350XWB gyártása és leszállítása is akadozott. Az európai gyártó legnagyobb versenytársa, a Boeing korábban azt közölte, hogy 668 gépre érkezett megrendelés és 748-at adott át üzemeltetésre. Egy évvel korábban a rentoni társaság 868 gép gyártására szerződött és 762 repülőt szállított le a megrendelőknek. +

Az elektromos autók egyre népszerűbbek, az autógyártók bővülő kínálattal és újabb ötletekkel jelentkeznek. Az okosautók piaca is robbanás előtt áll, a CES-en, a világ legnagyobb technológiai kiállításán több ilyen járművet mutattak be. Előzetes becslések szerint a 2030-ig eladott autók 30%-a lesz teljesen elektromos. Magyarországon a 2016-os adatok szerint mindössze ezer elektromos autó került az utakra, köszönhetően a járművek magas árának és a rövid hatótávolságnak. Mivel a hagyományos autók károsanyag-kibocsátása a leginkább felelős a városokban a légszennyezettségéért, a környezetbarát üzemanyagra való átállás minden világvárosban-lakó életminőségének jelentős változását eredményezheti.  Tavaly Budapesten is elindult az első autómegosztó vállalkozás, kizárólag elektromos autóval.  A Roland Berger tanulmánya szerint ezt a pozitív tendenciát erősítheti az is, hogy több nagyvárosban már bejelentették: különböző szabályozási intézkedéseket vezetnek be a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében. London, Párizs és Mexikóváros a dízel- és benzin üzemanyagok betiltását tervezi, Kínában kvótát vezettek be az elektromos járművekre, míg Norvégiában a döntéshozók 2025-től kezdődően betiltanák a belsőégésű motorokat. Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője szerint az ilyen intézkedéseken túl a kormányoknak határozottabban kellene támogatniuk a technológiai kutatásokat, a töltőállomások infrastruktúra fejlesztését és az értékesítés-ösztönzést is. A tanulmány hét autógyártó ország - Kína, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Észak-Korea és az USA – technológiai, ipari és piaci adatait hasonlítja össze.  Ezekből kiderül, hogy bár egyes országokban az elektromos autók piaci részesedése folyamatosan nő, összességében még mindig meglehetősen alacsony szintet mutat. Európa - kiemelten Németország és Franciaország  - kulcsszerepet játszhat abban, hogy sikerre vigye az új technológiát, megelőzve akár Japánt és Észak-Koreát is. - Németország kiemelt pozíciója arra vezethető vissza, hogy nőtt a lakossági felhasználás számára is elérhető járművek száma és bővült a cégek kínálata is a teljesen elektromos vagy vegyes meghajtású járművek tekintetében, mégpedig relatív stabil árak mellett – mondta el Schannen Frigyes.  -  A francia autógyártók a  széles választék helyett inkább a megfizethető, viszont teljesen elektromos meghajtású autó megoldásokra fókuszálnak. A nagyobb városok szabályozási intézkedései mellett a csökkenő akkumulátorárak is segíthetik az e-mobilitás előretörését. A lítium-ionos akkumulátorok árának csökkenése és az újgenerációs, tölthető akkumulátorok megjelenése középtávon a minél szélesebb elektromosautó-kínálat kifejlesztéséhez segíthetik a járműgyártókat. A nyersanyagoktól való függőség politikai válságokat is okozhat. Az egyik probléma, amivel a gyártóknak szembe kell nézniük, a nyersanyagoktól (lítium, nikkel, mangán, kobalt és grafit), és az ezeket beszállító országoktól való függésük. A világ grafittartalékának 95%-a Kínában található, a globális kobaltkereslet majdnem felét Kongó elégíti ki. Az acélfinomításhoz szükséges mangán kínálatának negyede Észak-Afrikából származik, Chile és Ausztrália pedig a világ lítium készletének harmadát uralja. A finomított grafit készlet nagyrészt Japán és Észak-Korea fennhatósága alatt van. A nyersanyagok szállítása és az akkumulátorelemek gyártása így tehát olyan tényezők, amik nagyban kitettek politikai kockázatoknak, különösen azt figyelembevéve, hogy Kínában az állam jelentős mértékben támogatja a lítium-ion gyártást, így a kínai akkumulátorgyártók piacvezetők, megelőzve az USA-t és Japánt is.  Az elektromos autók értékesítését tekintve is az élre tör Kína, szorosan követve a még első helyen tartózkodó Franciaországot. Ez a két ország kivételes abban a tekintetben is, hogy a részlegesen vagy teljesen elektromos autók piaci részesedése csak itt lépte át a tavalyi évben az 1%-ot. „Ahhoz, hogy elérjük a járművek káros kibocsátása csökkentésére vonatkozó célokat 2021-ig, sokkal jobban el kell terjedniük az elektromos autóknak. Ehhez nemcsak arra van szükség, hogy az autógyártók sokkal vonzóbbá tegyék ezeket a járműveket, hanem a töltés folyamatát egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni, valamint a gyorstöltő hálózatok kiépítése és fejlesztések. Emellett az e-mobilitás stratégia megalkotása is elengedhetetlen.” - mondta el Schannen Frigyes.  

 A tehervonat a nagykereskedelmi piacairól ismert kelet-kínai Jivuból indult és 18 nap után érkezett a kelet-londoni Barkingba. A szerelvény áthaladt Kazahsztánon, Oroszországon, Fehéroroszországon, Lengyelországon, Németországon, Franciaországon és a Csatorna-alagútban átkelve érkezett brit földre. Ha a főként textilárut, táskákat, háztartási cikkeket tartalmazó szállítmányt tengeri úton küldték volna, kétszer ilyen hosszú idő kellett volna célba juttatásához. A járatot a Yiwu Timex Industrial Investment vállalat működteti, amelynek teherszállító szerelvényei immár Európa 15 városába szállítanak árut rendszeresen a 2013-ban Hszi Csin-ping kínai elnök által az Új Kínai Selyemút létrehozását célzó kezdeményezés keretében. "Fontos volt, hogy megmutassuk, kevesebb mint 18 nap alatt elérhetjük vonattal az Egyesült Királyságot" - hangsúlyozta Carsten Pottharst, a svájci székhelyű InterRail Csoport ügyvezető igazgatója, a járat másik működtetője. Az illetékes szerint a vasúti összeköttetés rendszeres léte a jövőben attól is függ majd, hogy mennyi árut tudnak küldeni az Egyesült Királyságból Kínába. Oscar Lin, a brit OTT Logistics vezérigazgatója szerint nagy az érdeklődés a vasúti szolgáltatásra. "Sok megkeresés érkezett..., két hét alatt 50 vagy 60 úgy, hogy piackutatást nem is folytattunk" - hangsúlyozta. Theresa May brit kormányfő szerint a brit-kínai kapcsolatok igen jók, a miniszterelnök azzal számol, hogy több milliárd dollárnyi kínai befektetést vonzhatnak, ahogy Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból.