Kolozsvárra költözteti marosvásárhelyi járatait a WizzAir
2016.11.18.
Bár a megyei tanács csütörtöki sajtóértekezletén elhangzottak szerint kéthetes átmeneti időszakról volt szó, a Kolozsváron megjelenő Krónika című lap csütörtökön arról cikkezett, hogy - a teljes Székelyföldet kiszolgáló - marosvásárhelyi repülőteréről akár sokkal hosszabb időre is elköltözhet a WizzAir, mivel az intézkedést a kifutópálya állapota indokolta, amelynek korszerűsítése időigényes feladat. Az önkormányzat bejelentette: önerőből is elvégzi a szükséges 77 millió lejes (5,4 milliárd forintos) fejlesztést.
Peti András, a marosvásárhelyi repülőtér idén kinevezett vezetője szerint a felújításra szoruló kifutópálya semmiképpen sem sodorja veszélybe a leszálló nagy gépeket. A Maros megyei önkormányzat júniusban megválasztott elnökével, Péter Ferenccel közösen tartott sajtóértekezleten elnézést kértek a járatok átirányítása okozta kellemetlenségért, hangsúlyozva, hogy az utasok biztonságát fontosabbnak tartják minden gazdasági szempontnál. Mivel a marosvásárhelyi repülőtér fejlesztésére a bukaresti kormány által elfogadott infrastrukturális fejlesztési stratégia szerint 2022-ig nem használható fel uniós támogatás, a kifutópályát tíz éves lejáratú bankhitelből akarja felújítani az önkormányzat.
A Maros megyei tanácsnak jelenleg 7,7 százalékos az eladósodási rátája, a román törvények 30 százalékos költségvetés-arányos eladósodási szintet engedélyeznek. Az önkormányzat szerint a WizzAir légitársaság döntése nem jelenti azt, hogy bezár a marosvásárhelyi Transilvania repülőtér, de a WizzAir heti 22 járatán kívül az utóbbi időben más légitársaság nem indított járatokat a marosvásárhelyi repülőtérről.
Az MTI érdeklődésére a WizzAir romániai képviselői megerősítették, hogy "a marosvásárhelyi repülőtér (TGM) üzemeltetési korlátozása miatt" a társaság november 18-30 között a kolozsvári repülőtérről (CLJ) működteti marosvásárhelyi járatait, a foglalással rendelkező utasoknak pedig felajánlják a jegyár megtérítését, és a foglalás ingyenes átütemezését is.
Az érintett utasok számára a WizzAir biztosítja az ingyenes átszállítást Kolozsvár és Marosvásárhely között: a buszok a repülő indulása előtt 4,5 órával indulnak Marosvásárhelyről, illetve a leszállás után egy órával Kolozsvárról. Akik maguk oldják meg a transzfert, azok "elfogadható" mértékű költségtérítést igényelhetnek. A társaság elnézést kér a kellemetlenségért és kifejezi reményét, hogy "mielőbb" visszatérhet az eredeti menetrendhez.
A tavalyinál kevesebb autós válthat kötelező biztosítást
2016.11.18.
A lapnak nyilatkozva Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöke elmondta, hogy az idén év közben 25-30 százalékkal emelték a biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjait. A cikk szerint azonban az idei év végén már a tavalyinál mintegy 40 ezerrel kevesebben váltanak, mivel egyre kevesebb autósnak esik az év első napjára a biztosítási fordulója, továbbá március óta jogszabály tiltja, hogy a biztosítók az új ügyfeleknek nagyobb kedvezményt adjanak, mint a régieknek.
Képünk illusztráció!
A Világgazdaság beszámolt arról is, hogy az alkuszok tapasztalatai szerint lanyhul a verseny a kgfb-piacon: a tavalyi 15-ről ugyanis 12-re csökkent a biztosítók száma. A lap szerint kellemetlen meglepetést okozhat az autósoknak, hogy a biztosítók bevezették a károkozói pótdíjat, amelynek mértéke 15-300 százalék között változhat.
Vasúttal kötik össze a repteret és Budapest belvárosát
2016.11.18.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint erre több megoldás is létezik, a kormány egy 29 kilométeres új vasúti pálya kiépítését részesíti előnyben, amely a Budapest - Cegléd - Szolnok vasúti vonal új nyomvonala is lesz. A beruházás nagyságrendileg 100 milliárd forintba kerül - ismertette a tárcavezető, aki azt is elmondta, hogy a vonatok 20 percenként járnának a vonalon és 18-20 perc lenne a belváros és a reptér közötti menetidő.
Két kamion ütközött az M7-esen
2016.11.18.
A police.hu oldalon olvasható közlemény szerint a baleset, amelynek sérültjei is vannak, az autópálya 53. kilométerszelvényében történt. A rendőrség korábban Pákozd belterületére terelte a forgalmat a helyszíni szemle és műszaki mentés idejére. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) az MTI megkeresésére később ígért tájékoztatást a sérültek állapotáról.
Elindult egy Szojuz fedélzetén az űrállomás felé három asztronauta
2016.11.17.
A felszállás a tervezett időben történt meg. Két nap utazás után kötnek ki, és mindannyian három hónapot töltenek az űrben. Whitson az űrállomáson tölti be 57. évét, amivel rekordot dönt, mint a legidősebb női űrhajós. Ez lesz a biokémikus harmadik küldetése az űrállomáson, és most másodszor bízták rá a parancsnokságot.
Bukott elnöki modellek
2016.11.17.
Mercedes W100, vagyis a protokoll 600-as
Virágzó szegmens
Ez az a kategória, amelyik még a legmélyebb gazdasági válság idején is folyamatosan bővült, mind mennyiségében, mind kínálatában. A 2015-ben ötmillió darabos szegmens a globális piac közel öt százalékát jelenti, ami nem sok, de ezek a legnyereségesebb modellek. Globálisan és a magyar piacon is dinamikusan nőnek a prémium autómárkák eladásai, de többször változott a sorrend, és egyre szorosabb a verseny. Olyannyira, hogy az amerikai elnököket is szolgáló klasszikus márkák nem csak kiszorultak a Fehér ház parkolójából és a piacon is leszorultak dobogóról, de eltűntek a süllyesztőben
Audi A8-as
Német dominancia
Volt idő, amikor néhány klasszikushoz kötődött a luxusautó meghatározás: Európában évtizedeken át a Mercedes állt a dobogó csúcsán, aztán jöttek a vetélytársak: az Audi és a BMW. A jó üzlet reményében a japánok is kreáltak prémiummárkákat, a Honda arisztokratája az Acura, a Nissané az Infiniti, a Toyotáé pedig a Lexus. Az egykor inkább sportkocsikra fókuszáló brit Jaguar is egyre nagyobb szeletet hasít ki a tortából, csakúgy mint a svéd Volvo.
Mercury Eight 1941-ből
Első volt, aztán megszűnt
Egyre kevésbé számítanak az amerikaiak, vagyis a General Motors Cadillacje és a Ford Lincolnja, mert az USA autópiacán és globálisan is elveszették már elsőségüket. A Cadillac 1903-1924-ig, majd 1950-1997-ig vezette a luxuspiacot, közben néhány évtizedre, egészen pontosan 1925-tól 1949-ig a Packard volt a trónon, ám 1958-ban nem csak a trónról taszították le, de meg is szűnt a patinás márka.
Aztán jött megint a Cadillac-éra, majd a másik elnöki beszállító, a Lincoln került az élre, de csak egyetlen évre, mert 1999-ben a Mercedes vette át az uralmat, ám a német márka uralkodása sem tartott tovább, mert az ezredfordulótól az USA-ban folyamatosan a japán Lexus vezeti a prémiumautók listáját.
Páncélozott Lincolnok a Ford múzeumban, Dearbornban
Elnöki flottások
A korábban évtizedeken át éllovas és az amerikai elnöki flottába is bekerülő Cadillac meg Lincoln valószínűleg végleg lecsúszott a dobogóról: az idei év nyolc hónapjában együtt kevesebb autót adtak el hazai pályán, mint egyedül a BMW. Az USA piacán 5 százalékos idei visszaesése ellenére is 210 ezer autó adott el a Lexus, mely tartja vezető helyét a prémiumszegmensben. Európában a az idei első nyolc hónapban az Audi vezet (556 ezer db), majd a Mercedes (545 ezer db) és a BMW (532 ezer db) következik. Ami biztos, hogy napjainkban globálisan is ez a három német márka uralja a prémium szegmens, csakúgy, mint versenypályákon.
Cadillac a General Motors színpadán
A Packard márka majdnem negyedszázadon át volt amerikai elnöki beszállító
NÉMET PRÉMIUMÁRKÁK VERSENYE
(darab és százalékos változás egy év alatt)
EU+EFTA 2016 I-VIII
Audi 556 ezer +8%
Mercedes 545 ezer +14,2 %
BMW 532 ezer +12%
USA 2016 I-VIII
Mercedes 242 ezer +1,3 %
BMW 205 ezer -8,3 %
Audi 135 ezer +3,5 %
H 2016 I-VIII
Mercedes 1731 +30%
Audi 1670 +11%
BMW 1551 +13%
Forrás: ACEA, OICA, Carinfo
Acura, a Honda legújabb modellje a prémiummezőnyben
Mobilitás: kiszoríthatja az autógyártókat a Google és az Apple?
2016.11.17.
Varga Mihály hozzátette, a mostani digitális átalakulás a jól képzett munkaerőre, a magas hozzáadott értékű termelésre és az innovációra támaszkodik, ezért globális és fenntartható versenyelőnyt jelenthetne a régió országainak azon országokkal szemben, amelyek csupán az alacsony munkabér révén tesznek szert előnyre. Kiemelte, a konferencián jelenlévő országok fontos adottsága, hogy sokoldalúan kapcsolódnak a német gazdasághoz, elsősorban a húzóágazatot jelentő autóiparhoz. A régió járműipara globálisan is jelentős szektorrá vált és olyan növekedési központok alakultak ki, ahol szoros az együttműködés a gyártók és a beszállítók között, és az oktatási és kutatás-fejlesztési terület szereplőivel is kiépültek a kapcsolatok.
Varga Mihály szerint Magyarország nem áll felkészületlenül a digitális átalakulás előtt, a kormány kidolgozta és megvalósítja az újraiparosítás programját, az Irinyi-tervet, amelynek alapvető eleme az Ipar 4.0 program és az elektromos járművek térnyerését szolgáló Jedlik Ányos Terv. A továbblépés egyik korlátjává vált mára a járműiparban az elérhető tesztelési kapacitások hiánya - mondta. A kormány a nyugat-magyarországi, zalaegerszegi járműipari tesztpálya megépítésével nem csak a magyarországi, hanem a régiós járműipari fejlesztések számára is új lehetőséget teremt - fejtette ki.
Günther Oettinger, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa hangsúlyozta, fontos a digitális javakhoz való hozzáférés, ez a fejlődés motorja lehet. Szerinte kérdéses, hogy a közlekedéssel és mobilitással összefüggő fejlesztések élére a Volkswagen, a BMW, az Audi, vagy olyan kreatív online platformok állnak, amelyeknek rengeteg adat áll rendelkezésükre, mint a Google vagy az Apple. Utóbbi esetben a nagy német autógyártók csak beszállítók lesznek.
Günther Oettinger elmondta, bizottsági kezdeményezésre egy kerekasztalt is létrehoztak az összekapcsolt járművek, automatizált vezetéssel kapcsolatos kezdeményezések megvitatására. Ebben arra kérték az ipar képviselőit, hogy hozzanak létre legalább egy, határokon átívelő, 5G-technológiát alkalmazó tesztprojektet az automatizált vezetéshez kapcsolódó fejlesztések kipróbálására. A konferencián több egyetértési megállapodást is aláírtak egyebek mellett az autonóm járművek határokon átívelő közlekedésének szabályozási kérdéseiről, a régió innovatív startup vállalkozásai közötti együttműködés elősegítéséről, valamint a vállalatok közötti kutatás-fejlesztési együttműködésről.
Győrben gyártják az Audikhoz az elektromos motorokat
2016.11.17.
Hubert Waltl, a járműipari konszern igazgatótanácsának gyártásért és logisztikáért felelős tagja egy csütörtöki ingolstadti rendezvényen annyit árult el, most alakítják ki az Audi elektromosautó-portfólióját. Az MTI kérdésére, hogy készülnek-e ilyen járművek majd Győrben, konkrétum említése nélkül úgy válaszolt: a gyárban adottak ehhez a keretfeltételek.
Az MTI érdeklődésére Peter Kössler, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetésének elnöke elmondta: 2018-2019 fordulójára tervezi az Audi az elektromos autók sorozatgyártásának kezdetét, s ezzel párhuzamosan indul meg az elektromos motorok előállítása a magyarországi üzemben. Jelezte: már most is Győrben készülnek a prototípusok. Mint mondta, ez a gyár látja majd el a társaságot elektromos motorokkal.
Peter Kössler elhárította az MTI azon kérdését, hogy mekkora beruházás szükséges a termelés megkezdéséhez, arra azonban utalt, hogy a társaság az utóbbi három évben átlagosan 300 millió eurónyi fejlesztést hajtott végre Magyarországon. Utalt rá: Győr fontos szerepet játszik a konszern életében annak kapcsán is, hogy itt fejlesztették, próbálták ki az emberi munkavégzés robotizált támogatását jelentő Smart Factory koncepciójuk számos elemét is, amelyeket aztán más gyáraikban is bevezetnek. Számos újdonság nem Győrbe érkezik, hanem Győrből jön - fogalmazott az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetésének elnöke.
Folytatódik a Nyíregyházát nyugatról elkerülő út építése
2016.11.17.
A nyugati elkerülő az M3-as autópályától a Tiszavasvári felé vezető 36-os főútig tartó szakasza tavaly októberben készült el, az építkezés a 36-os úttól a Nyíregyháza és Tokaj között vezető 38-as útig, majd onnan a tőle északi irányban lévő Nyírszőlősnél vezető 3822-es útig folytatódhat. Ezzel az új szakasszal válna teljessé a megyeszékhely nyugati elkerülője, nagyrészt mentesítve a belvárost a kamionforgalomtól.
A 36-os és a 38-as főutak közötti 3,7 kilométeren másodrendű főút épülne meg, amely felüljáróval keresztezné a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza vasútvonalat, a 38-as főút és nyírszőlősi út között pedig összekötő út épülne meg 4,1 kilométer hosszban. Az első szakasz építési engedélyeit már kiadták, kiviteli tervek várhatóan decemberre készülnek el.
Az útépítési projekt teljes bruttó becsült költsége 9 milliárd 921 millió forint, a két új útszakasz a tervek szerint 2018 harmadik és negyedik negyedévére készülne el - olvasható a tájékoztatóban. Nyíregyháza mellett Kisvárdán is építenének elkerülő utakat, amelyek együttes hossza több mint 4,2 kilométer, költsége 4 milliárd forint lesz.
A BMW gyászolja Paul Rosche-t
2016.11.17.
- Mindannyiunkat lesújtott a hír – fogalmazott Jens Marquardt, a BMW Motorsport igazgatója. „Teljesítmény és technológia iránti megszállott szenvedélyével Paul Rosche nem csupán egyre jobbá tette a BMW termékeit, de forradalmi innovációival és a versenypályákon elért tervezőmérnöki sikereivel korszakalkotó megoldásokat alkotott. Évtizedeken át alkalmazott szaktudásának és áldozatos munkájának köszönhetően a motorfejlesztés számos mérföldköve az ő nevéhez fűződik, legyen szó bármelyik modellről vagy versenysorozatról."
- Paul Rosche elvesztésével a BMW Motorsport és a BMW M divízió családjának felejthetetlen példaképe távozott közülünk, aki minden újításával időről időre kitolta az elképzelhető teljesítmény határát. A BMW Group-nál szeretettel őrizzük emlékét és tovább képviseljük az általa megteremtett szellemiséget. Legmélyebb együttérzésünk a családtagok és a barátok számára – tette hozzá.
Paul Rosche kedvenc szakterülete mindig is a sportautó-erőforrások vezérműtengelyének tökéletesítése volt, amelyért sokan csak a „vezérműves Paul” („Nocken-Paule”) becenévvel illették. Fiatal tervezőmérnökként közvetlenül diplomája után, 1957-ben csatlakozott a BMW-hez, ahol ezt követően negyvenkét éven át dolgozott mérnökként, két alkalommal is a versenysportok csúcsára, a Forma-1-be vezetve a vállalatot.
Mielőtt 1975-ben a BMW M1 sorozatgyártású és versenysportban alkalmazott erőforrásainak vezető tervezőjeként csatlakozott a BMW Motorsport GmbH-hoz, Paul Rosche Alexander von Falkenhausen irányítása alatt a forradalmi járműtechnológiák kutatási és fejlesztési részlegén dolgozott. 1969-ben az ő vezetésével készült el a BMW kétliteres turbómotorja, amellyel a bajor gyártó az Európai Túraautó Bajnokságot is megnyerte.
1980-ban Rosche a BMW Motorsport GmbH technikai igazgatójaként Dieter Stappert oldalán lefektette a BMW Forma-1-es szereplésének alapjait, majd a motortervező részleg vezetőjeként kulcsfontosságú szerepet töltött be a turbófeltöltésű BMW erőforrások világhódító sikertörténetében.
Paul Rosche és tervezőmérnökökből álló csapata a mindössze 1.5 liter hengerűrtartalmú négyhengeres benzinmotorból is világbajnok motort varázsolt: a hengerenkénti négy, összesen tizenhat szelep, a turbófeltöltő és a – Forma-1 történetében először alkalmazott – digitális motorvezérlő elektronika együttesen közel 800 lóerő maximális teljesítménnyel vértezte fel a 80-as évek formaautóját. A Brabham BMW 1982-ben gurult fel először a Forma-1 rajtrácsára, majd mindössze 630 nappal később Nelson Piquet világbajnoki címmel ajándékozta meg a bajor gyártót.
1987 után a BMW turbómotorja kilenc Forma-1 futamgyőzelmet szerzett, amellyel ismét bizonyította fáradhatatlanságát és megbízhatóságát. Amikor a formaautóba szerelt erőforrás maximális teljesítményéről kérdezték, Paul Rosche egy interjúban így nyilatkozott a maga utánozhatatlan stílusában: „Körülbelül 1 400 lóerő lehet, de nem tudjuk biztosan, mert a mérőpad 1 280 lóerőnél kiakadt.”
Jóllehet, a Forma-1-es győzelem volt Paul Rosche tervezőmérnöki szaktudásának leglátványosabb pontja, az 1934-ben, Münchenben született szenvedélyes mérnök azonban számos világraszóló sikert elért a versenysportban. Egyik remekműve volt a kétliteres négyhengeres, hengerenkénti négyszelepes benzinmotor, amellyel a BMW több mint 150 futamgyőzelmet és összesen hat abszolút bajnoki címet zsebelt be a Forma-2 Európa-bajnokságban, a hatliteres V12-es erőforrással pedig 1995-ben és 1999-ben is megnyerte a 24-órás Le Mans-i megbízhatósági versenyt.
Rosche a legelső BMW M3 (E30) benzinmotorjának fejlesztési munkálataiból is jócskán kivette a részét, az ikonikus sportautó pedig, amely a földkerekség minden pontján letaglózó vezetési élménnyel ajándékozta meg a bajor gyártó szerelmeseit, később a világ legsikeresebb túraautójának műszaki alapjául szolgált.
Miután a BMW 1987-ben visszavonult a Forma-1-ből, Paul Rosche 1996-ig a BMW M GmbH technikai igazgatójaként dolgozott tovább. Az ezt követő három évben a BMW Motorsport Limited technikai és ügyvezető igazgatójaként második alkalommal is a Forma-1-ig vezette a gyártót, ekkor már motortechnológiai beszállítóként. Végül 1999-ben vonult nyugdíjba.
Oldalak
Az oldal fő támogatója
