A haderőreform révén a Magyar Honvédség a régió egyik legmodernebb és legfelkészültebb haderejévé válhat, viszont az új eszközök működetéséhez is elengedhetetlen fontosságúak azok a térképek és adatbázisok, amelyeket a HM Zrínyi Nonprofit Kft. térképészeti ágazata képes szolgáltatni. Ezt a támogatja mostantól a katonai térképészet 6 vadonatúj, offroad abroncsokkal, csörlőkkel és egyéb eszközökkel felszerelt Toyota Hilux frissen bejelentett beszerzése. A világ legnépszerűbb pickupját terepjáróképességei és legendás megbízhatósága teszik alkalmassá a katonai térképészeti feladatokra. A több, mint egy évszázados múltra visszatekintő magyarországi katonai térképészet feladatrendszere sokrétű. Az általuk készített adatbázisokkal folyamatosan frissítik a polgári és katonai légiközlekedés során elengedhetetlen repülési akadály-adatbázist, a katonai repülőterek és a Központi Gyakorlótér környezetében lévő 25 méteres akadály-adatbázist, de szakértelmükkel hathatós segítséget nyújtottak a tragikus körülmények között elsüllyedt Hableány kiemelése vagy épp a pincehelyi ideiglenes Kapos-híd beemelése során is. - Társaságunk csak egy része foglalkozik térképészeti feladatokkal, e képesség mellett a katonai sajtó online és nyomtatott termékeinek előállításával, újság és könyvkiadással, valamint ezek nyomdai és kötészeti kivitelezésével is foglalkozunk. A Toyota Sakurától most beszerzett Toyota Hiluxokat a térképészeti ágazatunk használja a jövőben, elengedhetetlen munkaeszközül szolgálnak majd - avat be Molnár István gazdasági igazgató. A HM Zrínyi Nonprofit Kft. szakembereinek a legmagasabb technológiai szintet képviselő műszerparkkal kell rendelkezniük: geodéziai eszközök (nagyhatótávolságú lézerszkennerek, mérőállomások, műholdas helymeghatározó vevőberendezések, szintezőműszerek), közműkutatáshoz szükséges speciális műszerek (talajradarok, fém- és markerkeresők) valamint folyók, tavak mélységi adatainak meghatározására alkalmas szonárok. Ezt az eszközparkot egészíti ki a jövőben, a megbízható terepjáróképességekkel rendelkező 6 speciálisan felszerelt Toyota Hilux, mely tökéletes partnere lesz a térképészeknek a honvédelmi célú felméréseik ellátásában.  

Kezdetben az összes automobil kabrió volt. Ezt a közhelyet mindenki ismeri, és mindenki rosszul tudja, hiszen a korai gépkocsik egyáltalán semmilyen védelmet nem nyújtottak a természet elemei ellen. Nem is volt rá szükség, hiszen a hőskorban leginkább érdekes - és félelmetes - mérnöki kísérletként, progresszív különcök játékszereként tekintettek az autóra, amit felesleges lett volna praktikus tartozékokkal felszerelni. Majd a XIX. század vége felé egyre megbízhatóbbá, erősebbé és gyorsabbá váltak az autók. Hosszú távú versenyeken vettek részt, kirándulásokra, kiadós utazásokra vitték gazdáikat, akik ezzel párhuzamosan egyre inkább úgy gondolták, hogy megérdemelnének valamiféle védelmet a napsütés, a szél, a bogarak és az eső ellen. Mivel az autók alapvetően még ekkor sem különböztek jelentősen a hintóktól, a mérnökök ezekhez nyúltak ihletért. A XIX. század elején nagy népszerűségnek örvendő, kétüléses bérkocsi, a könnyű cabriolet gyorsan felhúzható, könnyű vászon- vagy bőrteteje pont alkalmasnak bizonyult erre a feladatra – és a konstrukcióval együtt a nevet is megörökölte a formálódó autóipar. A századfordulóhoz közeledve már szinte magától értetődő tartozék volt a kabriótető: a világ első, dokumentált autóversenyén aranyérmes Peugeot Type 7 kéthengeres, 3,7 lóerős motorjával szerelt, elődjénél tágasabb és komfortosabb Type 8 a maga 20 kilométer/órát megközelítő végsebességével már teljes értékű közlekedési eszköznek számított, nem csoda hát, hogy lenyitható tetőt is kínáltak hozzá. A kifejezés mai értelmében persze ezek a korai járművek még nem tekinthetők igazi kabriónak: nem a nyithatóságot, hanem éppen a zárt utasteret kínálták ugyanis kívánatos extraként. A helyzet csak akkor fordult meg, amikor a XX. század elején megjelentek a zárt acéllemezekkel, szélvédővel szerelt automobilok. A vászontető ezeknek az ésszerűtlen, célszerűtlen és sérülékeny – azaz teljességgel irracionális – alternatíváját jelentette: nagyjából innentől számíthatjuk a kabriók korszakát. A többféle karosszéria létezése persze valamiféle sorozatgyártást is feltételezett, az pedig a formák egyszerűsödését: az első olyan típusok, amelyeket ma is kabrióként ismerünk fel és el, a tízes évek végétől jelentek meg a kínálatban. A Peugeot Type 153, a Type 163 vagy a Type 172 szépséges vonalvezetésű, klasszikus vászontetős kivitelben is megvásárolható volt, de az igazat megvallva megjelenésükben nem sok különböztette meg őket a korabeli konkurensektől. Az első teljességgel egyedi – mi több, korszakalkotó és műfajt teremtő – Peugeot kabrióra egészen az Art Deco koráig kellett várnunk. Az 1934-es Peugeot 601 Eclipse lenyűgöző és meggyőző megoldást kínált: bonyolult forgópántokkal szerelt keménytetejét kívánságra villanymotorok hajtogatták a csomagtartóba. A kor legkiválóbb karosszériaépítő mestereinek együttműködéséből megszületett, szépséges konstrukció később a Peugeot 401 és 402 típusokon is megjelent. Mivel a harmincas években a Peugeot teljes modellkínálatában, a legkülönfélébb méretekben léteztek kabriók, dicsőséges jövőt jósoltak a konstrukciónak. Két dologgal azonban senki nem számolt: az egyik a második világháború volt, a másik pedig az önhordó karosszéria megjelenése. Míg az alvázas konstrukciókra büntetlenül kerülhetett nyitott felépítmény, a modern önhordó vázszerkezet szilárdsága megsínylette a fémtető hiányát. Kiegészítő merevítésekre volt szükség, ami pedig annyira nehézzé tette az autókat, hogy már nem volt létjogosultsága a szintén súlyos keménytetőknek. Az új váztechnológiát 1948-ban bevezető Peugeot 203 kabrióként tehát visszatért a vászontetőhöz, ahogy utódja, a kiemelkedően sikeres 403 kabrió változatát is szövettető óvta az elemektől. Noha a 403-as önmagában is jelentős modell (a Peugeot történetében ebből a típusból adtak el először több mint egymillió darabot), legendává mégis egy televíziós krimisorozat nyomán vált: aki látta Columbo hadnagy ütött-kopott autójaként, nehezen tudja elképzelni, milyen elegáns, modern típus is volt ez a maga korában. A vászontető magától értetődő extrának számított a hetvenes évek végéig, a Peugeot kompakt és középkategóriás típusainak karosszériáját csak az olajválság tudta végleg bezárni. Addig azonban olyan csodaszép típusok születtek, mint a Pininfarina által megálmodott 404-es (amelynek kupéváltozatát a kabrióból fejlesztették ki), vagy az 504, amely a robusztus vonalvezetésű szedánnal ellentétben kifejezetten légies, elegáns darab volt, és a mai napig minden idők egyik legszebb autójaként tartják számon. Az 1979-es Peugeot 505 Cabriolet azonban már nem jutott tovább a prototípus fázison, és a nyitható tető átmenetileg a háttérbe szorult: aki kabrió Peugeot-ra vágyott, be kellett érnie az apró, bukókeretes Peugeot 205-össel. Innen frappánsan és egyszerűen ugorhatnánk át az ezredfordulóra és a forradalmi Peugeot 206 CC-re, ám akkor ki kellene hagynunk a kilencvenes évek francia autóépítészetének büszkeségét, a négyüléses, lépcsőshátú Peugeot 306 Cabriolet-t. Meg kell hagyni, a kompakt vászontetős nem csupán nagyobb méretei miatt volt elegánsabb kisebb testvérénél, a kabrió (méghozzá a megfizethető) reneszánszát viszont az utóbbi hozta el. A Peugeot tervezői ennek ellenére nem hajlandóak lemondani a kabriókról. Néhány évente új és új tanulmányautóval tartják életben az álmot, a négyajtós, keménytetős Peugeot 407 Macarenától (2006) kezdve az arisztokratikus szépségű Peugeot SR1-esen (2010) át a pimaszul fiatalos Peugeot Fractalig (2015). Ami pedig a jövőt illeti, egyértelmű az irány, még ha eddig nem is mondták ki: ha épít még valaha kabriót a Peugeot, annak keresve sem találhatnának jobb alapot a 2018-as Peugeot e-Legend elektromos, önjáró kupétanulmánynál. A Peugeot sztorik első részét itt olvashatja.       

Alapáron kb. 30 millió forintnál drágább modellek (augusztus/2020 összesen) 1. BMW X5 M 13/78 2. Porsche Taycan 10/34 3. Porsche Cayenne 8/86 4. Mercedes-Benz AMG GT 7/53 5. Mercedes-Benz G AMG 4/35 6. BMW M5 4/15 7. Porsche 911 3/28 8. Porsche Panamera 3/10 9. Audi RS 6 Avant 2/6 10. Mercedes-Benz EQC 1/36 11. BMW X7 M 1/7 12. BMW X6 M 1/6 13. Maserati Levante 1/5 14. Bentley Continental 1/4 14. Ferrari 488 1/4 16. Maserati Quattroporte 1/1 (forrás: Datahouse)