60 éves a Škoda Octavia

2019.02.02.
A jól hangzó Octavia  név pont 60 évvel ezelőtt kezdte gazdagítani a  Škoda modell kínálatát. Nem véletlen,  hogy a nevet a latin „ Octavia ” szóból vették, melynek jelentése a „nyolcadik”, minthogy az új jövevény a márka nyolcadik modellje volt a második világháborút követően, és ugyancsak a nyolcadik   Škoda modell volt az akkor legkorszerűbbnek számító független felfüggesztéssel gyártott modellek között, amit az autógyár 1933-ban vezetett be. A  Škoda Octavia első kétajtós modellje 1959 januárjában hagyta el a Mlada Boleslav-i gyárat, az első néhány hét során még az Š 440 és az  Š 445 nevű elődökkel együtt. Az Octavia motorháztetője alatt egy robusztus, négyhengeres, 1.1 literes, 29.4 kW(40 LE) teljesítményű motor volt, az autó hátsó kerék hajtással, és négy fokozatú sebességváltóval működött.  Az autó csúcs sebessége  110km/óra volt, átlagos fogyasztása pedig 7.7 liter benzin volt 100 kilométeren.  A vonzó, kecses karosszéria legalább akkora benyomást keltett mit az akkori Octavia menettulajdonságai. Az olyan műszaki újítások mint elöl a csavar rugók torziós keresztrudas stabilizátorral, nagyfokú  utazási kényelmet és könnyű vezethetőséget adtak az Octaviának, míg az aszimmetrikus fényszórók 1959-ben történt bevezetése tovább javította az aktív biztonságot is. A Škoda 1959-ben az Octavia Superrel bemutatott egy jóval erősebb változatot is, amiben 1.2 literes motor volt, 33 kW-os (45 LE) csúcsteljesítménnyel. Ekkor már a hazai és a külföldi piacokon is nagy kereslet mutatkozott az Octaviák 1960. március 10-én a Genfi Autószalonon mutatkozott be a sportos  Škoda Octavia Touring Sport (TS), ami 37 kW-os  (50 LE) teljesítményű motorral büszkélkedhetett. A  Škoda ekkor kereste meg a Nemzetközi Automobil Szövetséget (FIA), hogy a TS-t homologizálja, azaz ezt a típust fogadja be a nem módosított közúti járművek verseny osztályába, így egyengetve az utat a 130 km/órás sebességű kétajtós modell előtt a motorsportban. A híres Monte Carlo-i ralin saját osztályában 1961-ben, 1962-ben és 1963-ban aratott győzelmeivel  az Octavia mesterhármast ért el. 1960. szeptember 11-én a  Škoda Brnoban mutatta be először az Octavia Combit a vízszintesen  két részben nyitható  hátsó ajtóval. A kompakt külső méretei ellenére a gépkocsiban kényelmesen elfért öt személy, és a csomagtartó mérete 690 liter volt, a rakodó hosszúság pedig 0.965 méter. A hátsó üléstámlák ledöntése után a csomagtér 1050 literig volt növelhető. A kétajtós szedánt 1964-ig gyártották, az utolsó példány, egy szürke Octavia Super április 11-én gördült le a Mlada Boleslav-i üzem gyártósoráróll. Utódaként ezt követően jelent meg a teljesen új,  önhordó karosszériával rendelkező farmotoros  ŠKODA 1000/1100MB. Az utolsó Octavia Combi 1971. december 21-én hagyta el a Kvasiny üzem gyártósorát. 1959 és 1971 között összesen 360 000  Octaviát  gyártottak, beleértve a több mint 54 000 kombi változatot is. A robusztus és megbízható Octavia  jelentette a műszaki alapot az első Új-Zélandban gyártott gépkocsi számára is 1966-ban: a TREKKA-t a cseh autógyárral szoros együttműködésben fejlesztették ki és az Octavia Super rövidített alaplemezére építették. A népszerű haszonjárműre úgy tekintenek, mint  a Škoda jelenlegi szabadidő autóinak  (SUV) egyik  előfutárára. Az első korszerű Octavia megjelenésével a név az egész márka szinonimájává vált. 1992-ben, röviddel azt követően, hogy a Škoda csatlakozott a Volkswagen-csoporthoz, megkezdődött a munka egy teljesen új modell kifejlesztésén.A korszerű műszaki alapokon a vezető formatervező, Dirk van Braeckel és csapata egy összetéveszthetetlen formájú karosszériát alkotott. A széles hátsó ajtóval rendelkező Octavia szedán 1996. április 4-én debütált, és azonnal nemzetközi elismerésre  tett szert magas színvonalú aktív és passzív biztonságával. A gépkocsinak előnyére vált az 528 litertől 1328 literig terjedő csomagtartója is. Az Octavia Combit, ami még tágasabb volt, és különösen sikeres lett az európai piacokon, 1998 márciusában adták hozzá a kínálathoz. Az első összkerék hajtású változatot 1999-ben hozták ki. Az Octavia  első nemzedékéből 970 000 szedánt  és több,  mint 470 000 kombit gyártottak 2010 novemberéig. A sikert tovább fokozta az Octavia második nemzedéke, amelyet 2004 és 2013 között gyártottak: ebből  a változatból 1.6 millió szedán és 900 000 kombi került piacra. A nagyobb használati értéken túl  ez a nemzedék  is számos műszaki újítással dicsekedhetett, beleértve a közvetlen befecskendezésű benzines motorokat és a DSG automata sebességváltót.  Ma az Octavia harmadik nemzedéke alkotja a Škoda modell kínálatának  gerincét.  Ezt a változatot 2012 novembere óta gyártják, és 2017 februárjában teljes mértékben felfrissítették. Eddig már több, mint  2,5 millió ügyfél döntött az e nemzedékhez tartozó gépkocsi  mellett. A Škoda Octavia már régóta nagy sikerrel fut számos piacon, amit látványosan mutat az a tény, hogy 1959 óta majdnem 6,5 millió Octaviát gyártottak. A Škoda Mlada Boleslav-i központi  üzemén túl az Octavia különböző változatait Kínában, Indiában, Oroszországban, Kazahsztánban és Algériában is gyártják.  
Címkék: 

Alfa Romeo Racingként folytatja Räikkönen csapata

2019.02.02.
A svájci székhelyű istálló pénteken közleményben jelentette be a névváltoztatást. "A korábbi megállapodást kibővítettük, de a csapat tulajdoni felállása és a menedzsmentje változatlan marad" - áll a kommünikében. Az Alfa Romeo 2018-ban lett névadó szponzora a csapatnak, amely Ferrari motorokkal a nyolcadik helyen végzett a konstruktőri pontversenyben. Idén a 2007-ben világbajnok finn Kimi Räikkönen és az olasz újonc Antonio Giovinazzi vezeti majd az istálló autóit.  Az Alfa Romeo tavaly harminc év után tért vissza az F1-be. A Forma-1 történetének első két egyéni világbajnoki címét Alfa Romeóval nyerték: 1950-ben az olasz Giuseppe Farina, 1951-ben az argentin Juan Manuel Fangio diadalmaskodott.
Címkék: 

Három cuki városi járgány Kínából

2019.02.02.
A nagy és híres kínai autógyártó csoport, a Guangzhou Automobile Group három elektromos modellel rukkolt elő nemrég. A kétüléses járgányok az idősebb generáció és a hölgyek igényeinek egyaránt megfelelnek: előbbi esetben forgatható a szék a könnyedebb ki- és beszállás érdekében, utóbbiak pedig ízléses megjelenéskombinációk közül választhatnak. Az elektromos autók alkalmasak a carsharingre, mert innovatív anyagaiknak köszönhetően strapabírók és jól gyárthatók. A lökhárító fényezése karcálló, az utascella részben áttetsző, az ülések anyaga nehezen kiülhető, habszerű anyagból készültek. Az innovatív anyagfelhasználás a vegyi specialista partner, BASF cég műve, amely akkumulátort is gyárt.

Több mint 9 százalékkal nőtt az új személyautók eladása januárban

2019.02.01.
Az adatok szerint a személygépkocsi márkák közül a magyar piacon a legtöbbet Suzukiból adták el az év első hónapjában, összesen 1588-at, a márka piaci részesedése 16,35 százalék volt. Skodából 881, Fordból 856, Volkswagenből 767, Opelből pedig 687 kelt el. Tavaly januárban a sorrend hasonlóan alakult, kivéve, hogy akkor a negyedik helyen 821 eladott személygépjárművel a Toyota állt, míg a Volkswagen (759) az ötödik, az Opel (736) pedig a hatodik helyet szerezte meg. A közlemény szerint 54,4 százalékkal, 105-re nőtt a januárban forgalomba helyezett új motorkerékpárok száma. A márkák közül a Hondából adták el a legtöbbet 32-t, ez a márka fedi le a piac 30,48 százalékát. A kishaszongépjármű-piac januárban 21,8 százalékkal, 2007 darabra bővült az előző év azonos időszakához képest. Az ilyen típusú járművek közül a márkákat tekintve a Fordból adták el a legtöbbet 660-at, a márka piaci részesedése 32,87 százalék volt. A Ford Magyarország pénteken arról tájékoztatta az MTI-t, hogy kishaszonjármű kategóriában tavaly piacvezetők lettek, miután ebben a kategóriában 6102 darab járművet értékesítettek, a márka piaci részesedése 26,85 százalék volt, ami annyit jelent, hogy tavaly minden 4. újonnan forgalomba helyezett haszonjármű Ford volt.

Közösségépítő cukiság – smart EQ forfour teszt

2019.02.01.
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Imádom, ahogy durrognak, csattognak, imádom, ha magas fordulaton ordítanak, miközben a motor minden rezdülését érezni az ember kezében. Nos, jelenlegi tesztalanyom ezek közül egyiket sem csinálja, mégis meglehetősen kalandos és élménydús hetet töltöttünk együtt. Elkalauzolt egy olyan nyitott, barátságos és legfőképp nyugodt szubkultúrába, amelyik nem igyekszik minél gyorsabban letudni a tankolást, hanem szívesen eltölt még tíz percet beszélgetéssel a kocsija mellett, hiszen ez alatt nem csak új ismerőst, de hatótávot is nyer. Hát nem ők az élet császárai? Márpedig mindig lesz miről beszélni, hiszen valamilyen szinten mindenkinek új a villanyautózás és érdemes tapasztalatokat cserélni. Különösen pozitív fogadtatást kapott tesztünk alanya, a smart EQ forfour, ami cuki, nyomi orrával és a Renault Twingotól örökölt arányaival mindenki érdeklődését felkeltette. Azonban míg a franciák minijéből nincs kétajtós, addig a smartból – tartva a legendás hagyományt – van apró változat is. Nyilván a formatervet is inkább arra dolgozhatták ki, így a nyújtott ötajtós bizony elég gnóm összképet ad. Noha az ingyenes belvárosi parkolásra jogosító zöldrendszám minden autót öltöztet, a tesztautó küllemét nem gondolták túl ezzel a fekete-fehér összeállítással, pedig egyébként számtalan vidám színárnyalattal dobható fel a Daimler aprósága, mind kívül, mind belül. Miniautó létére – amiket általában egyszerűségükről és olcsó kivitelezésükről ismerünk – elképesztően csöndes a kabin, hiszen motorhang eleve nincs, jelentős szélzajjal nem érdemes számolni egy városi autónál, és még a megfelelő hangszigetelésre is odafigyeltek, ami becsülendő. Okosan megoldották az anyaghasználatot is, hiszen a pőre műanyagok helyett érdes szövettel fedték a műszerfal tetejét, ami azért jóval barátságosabb és otthonosabb hangulatot kölcsönöz az utastérnek. Nincsenek fájóan széles illesztési hézagok, sőt, inkább egész finom részleteket fedezhetünk fel odabent: ilyen például a klíma retro vezérlőpanelje, a légbeömlők cuki gömbölyű formája, vagy éppen a hangszórók méhsejtes borítása, a vékony karimájú bőrkormányt pedig egész nap képes lennék simogatni. Minden utasom egyetértett velem, hogy az ülések puhák és kényelmesek, a fejtámla részt pedig épp úgy ívelték, hogy megfelelő támasztást nyújtson a testnek. Egyedül talán arra lehet panasz, hogy az akkumulátorokat az első ülések alatt rejtették el, így az ülőpozíciót az alapmodellnél jóval magasabbra helyezték. Elsőre kicsit furcsa érzés, hogy magasabban ülünk a forgalom túlnyomó többségénél, viszont legalább már jó előre belátni mi történik előttünk. A térkínálatra nem lehet panasz, miniautó létére meglehetősen szélesnek érződik, és még a hátul ülőknek is maradt hely. Az is tök szimpatikus, hogy még nem tömték tele digitális képernyőkkel az utasteret, mindössze egyetlen kijelző van a mutatós műszercsoport közepén, egyébként pedig még a fogyasztásmérő is analóg, ha pedig navigációra lenne szükségünk, egy ultra praktikus okostelefon-tartó is rendelhető hozzá, ami a hangrendszer USB-csatlakozójába erősíthető. Átgondoltság, tetszik. Egy szó, mint száz, a smart EQ forfourral könnyed élmény volt a nagymama- és ajándékszállítás azokon a meghitt karácsonyi napokon, amikor még a nagy ML-mercis is megköszönte, hogy kiengedtem magam elé, pedig a villanyautók megítélése egyelőre nagyon vegyes kis hazánkban. Vannak, akik mosolyognak ránk, vannak, akik érdeklődően kérdeznek róluk, de a túlnyomó többség egyelőre szeret „túl lenni” rajtuk a forgalomban. Sajnos még mindig az a tévhit társul a villanyautókhoz, hogy a nagyobb hatótáv elérése érdekében lassan, fűtés nélkül tötymörögnek az utakon. Mondjuk ebből a bamba tekintetből biztos ki nem nézné bárki, hogy 5,5 másodperc alatt suhan 0-ról 60 km/h-ra, pedig okoz meglepetéseket a lámpánál. Meglehetősen finoman, mégis jólesően nyom ülésbe az azonnal leadott 60 kW teljesítmény (hiszen kW-értéket valamiért jobban esik megadni egy elektromos autónál, mint lóerőt), és 160 Nm nyomaték, ráadásul simán túllépte a 130 km/h-t, pedig a gyári adatok szerint az a végsebessége. Mivel a vezetése a világ legegyszerűbb dolga, elképesztően dinamikusan lehet átkelni vele a városon, miközben akkor is bűntudatmentesen ülhetünk benne, ha véletlenül kifogunk egy rakparti dugót, hiszen helyi károsanyag-kibocsátása nincs. Mára szerintem azt sem lehet a villanyautók fejére olvasni, hogy rossz itthon a töltőállomások infrastuktúrája. Én lepődtem meg a legjobban, hogy még a 18. kerület egy kevésbé frekventált szegletében is élből három töltőt találtam pár kilométeren belül, de volt, ami mindössze két utcára volt tőlem – és létét eddig érdekes módon soha nem vettem észre, mikor hazafelé tartottam. Alapból 4,6 kW-os fedélzeti töltővel szerelik, azonban érdemes lehet azt a kicsivel több, mint 280 000 forintot rászánni a 22 kW-os gyorstöltőre, hiszen azzal, és a Type 2 csatlakozóval, kb. 1 óra alatt feltölthető a 17,6 kWh-s lítium-ion akkumulátor. Mivel a legtöbb töltő amúgy is a bevásárlóközpontok parkolóiban van, egy fél órás bolti nézelődés után máris közel 80%-os töltéssel haladhatunk tovább. Ekkora töltöttség pedig már arra is elég, hogy átszeljük Budapestet oda-vissza, hiszen úgyis a belvároson keresztül fogunk menni, a villanyautók kevésbé szeretik az autópályát, nem is oda szánják őket. Nem mintha, ez bántó lenne, hiszen a smart EQ forfourral olyan egyszerű a közlekedés, mint egy játékautóval. Elég átbittyeszteni D-be, és máris hangtalanul suhan, ráadásul virsli kerekeivel lenyűgözően sokat tud gurulni, ami egy villanyautó esetében tiszta haszon, izé, hatótáv. Érdekesség egyébként a smart esetében, hogy a módválasztó karral (a sebességváltó jelen esetben nem lenne helyes, hiszen nincs benne váltó) nem növelhető a rekuperáció. Egy egyszerű, szinte észrevehetetlen ECO gombbal növelhetjük az energia-visszanyerés mértékét, ami a teljesítmény visszavételével figyel a feleslegesen erőteljes gázadásokra, illetve gázelvételkor automatikusan fékez. Tehát alapvetően nagyon hatékony a kigurulásban, ám ECO-módban éppen az elvesztegetett kilométerekből igyekszik visszacsipegetni fékezéssel. Hatótávban gyári adat szerint 148-154 km-t ígér, még az NEDC-ciklus szerint mérve – amit mára egyébként leváltott a modernebb, a valós közúti körülményekhez közelebb álló WLTP mérés –, amiből 100 kilométer még télen, a fűtést közepes lángon használva is bőségesen hozható. Némi erőfitogtatással és persze fűtéssel, 17,9 kWh/100 km-es „fogyasztás” adódott a meglehetősen hideg, decemberi teszthét alatt. Szögegyszerű futómű dolgozik alatta, hiszen miniautó, ennek ellenére a legnagyobb kátyúkon is egész komfortosan visz át, indokolatlan zajoknak pedig nyoma sem volt. Városba ennél jobb futómű egyszerűen nem kell, főleg, hogy a padkákat könnyebben megmászta, mint egy SUV, fordulóköre pedig félelmetesen kicsi. A smart EQ forfour indulóára 7 258 050 Ft, amiből – ha igazak a jóslatok – egy ideig még mindig érdemes leszámolni a másfél milliós állami támogatást. Nem kevés, mi több, egyelőre fájóan drágák a villanyautók, azonban a Daimler aprósága még így is a legolcsóbb villanyautó a hazai piacon, ráadásul olyan kiegészítőket ad alapból, mint a tempomat, a mutatós ledes nappali menetfény, vagy az aktív városi fékasszisztens, illetve olyan extrákkal bővíthető, mint a kanyarkövető ködlámpa, fény- és esőszenzor, automata klíma vagy a kormány- és ülésfűtés. Városi használathoz mi kellhet több, mint a motormelegítés nélküli gondtalan elindulás?

Rosberg elektromos Forma 1-et vizionál

2019.02.01.
  “Ha a jövőben már csak elektromos és teljesen “zöld” autókat fognak árulni, a Forma 1 autói sem használhatnak belső égésű motort.” – véli a német. Szerinte a jövőben nem kizárt, hogy a Forma 1 és elektromos társa, a Forma E idővel egyesülni fognak. ​Formula 1 Érdekesség, hogy mindez közel sem elképzelhetetlen, hiszen a két sorozat de facto tulajdonosa egy személyben John Malone, így ha az ő kedve úgy tartja, akár meg is valósulhat a fúzió. Persze Rosberg tisztában van vele, hogy számos akadály – mint például a rajongók borítékolható felháborodása – áll az ötlet előtt, de úgy látja, idővel elkerülhetetlen, hogy a száguldó cirkusz kizöldüljön. Ugyanakkor a Forma 1 üzlet, ami úgy hoz igazán sokat a konyhára, ha a rajongók imádják. Márpedig a rajongóknak egyelőre nincs elegük a benzingőzből.   

Gázolás miatt késnek a vonatok a Budapest-Cegléd-Szeged vonalon

2019.02.01.
A közlemény szerint nem sokkal 16 óra után a Tömörkény InterCity Kiskundorozsma és Szeged között elgázolt egy embert. A helyszínelés idejére a vágányt lezárták, ezért ezen a szakaszon pótlóbuszok közlekednek. A Budapest-Cegléd-Szeged vonalon utazóknak 30-60 perccel hosszabb menetidővel kell számolniuk.

Egy hónapon belül döntenek a Közlekedési Múzeum új épületéről

2019.02.01.
Az intézményt vezető Vitézy Dávid egy budapesti beszélgetésén jelentette be, hogy február első hetében összeül a pályázat nemzetközi zsűrije, így egy hónapon belül pedig a közönség is láthatja majd, milyen lesz az épület - tájékoztatta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) pénteken az MTI-t. A közlemény emlékeztet: a kiírásra 13 pályamű érkezett be, amelyek rengeteg jó megoldást tartogatnak az ipari örökség megőrzésére és izgalmas kortárs építészeti kiegészítésére. Vitézy Dávid a szerdai beszélgetésen hangsúlyozta: az anonim tervpályázaton nem a tervezési díj, hanem a minőség, az átgondoltság, a múzeumi funkcióknak való megfelelőség és több más szakmai szempont alapján dönthet a zsűri. A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a múzeum megújításának szándéka a Liget Budapest projekttel indult, melynek tervei közé bekerült a világháborúban súlyosan megsérült, majd a nyolcvanas években bővített múzeumépület eredeti formájában történő helyreállítása is, Pfaff Ferenc 1896-os tervei alapján. Később azonban mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a Városliget nem tud helyet adni a korszerű múzeumi elvárásoknak minden szempontból megfelelő, költséghatékony és kellően tágas megoldásnak, ezért megindult az új helyszín keresése. A legjobb alternatívának az egykori Északi Járműjavító területe bizonyult, amely már az 1870-es években a MÁV járműveinek javításával foglalkozott, de több mint egy évtizede üresen áll. A területen, amely mellett ma is Magyarország meghatározó vasútvonalai haladnak, több nagyméretű ipari épület található. A Feketeházy János tervezte Eiffel-csarnokban már folynak a munkák, ide a Magyar Állami Operaház műhelyháza költözik. A Közlekedési Múzeum fő helyszíne az ezzel szomszédos Dízelcsarnok lesz, amely lebombázott elődje pótlásaként a dízelvonatok javítására készült el 1962-re. A Dízelcsarnok Kőbányai útra néző, műemlékileg védett irodai szárnya biztosan megmarad eredeti formájában. A héthektáros területet illetően minden más azonban a 2017 decemberi kormánydöntést követően meghirdetett tervpályázat lezárultával derül majd ki - jegyezte meg a főigazgató. Az építészek becslése szerint a hatalmas és komplex beruházás végleges terveinek elkészítése két évet vehet igénybe, amelyet két-két és fél évig tartó építkezés követ majd; így öt év múlva reális az új múzeum megnyitása. Még az építkezés megindulása előtt lehetőség lesz azonban a bejárásra, és ha a körülmények engedik, szeretnének egy pop-up kiállítást és egyéb programokat is megvalósítani az egykori Északi Járműjavítóban. Vitézy Dávid közölte: a MÁV-val összefogva dolgoznak azon, hogy a terület fővonalbeli vasúti bekötése fennmaradhasson, így a múzeum néhány perc alatt elérhető lesz a Keleti pályaudvarról. Nemrég megindult az ide tervezett új vasúti megálló tervezése, amely nem csupán az intézményt szolgálná ki: várhatóan napi nyolcezer ember szállna át itt a keleti elővárosok felől az 1-es villamosra. Ennek pénztára és váróterme az Északi Járműjavító szélén található Törekvés Művelődési Központ tömbjébe vagy környékére kerülhet. A Közlekedési Múzeum munkatársai azt már biztosan látják, mely fontosabb járművek szerepelnek majd a kiállításon. Az új helyszínre gurulnak például a gyűjtemény azon járművei is, amelyek eddig akár évtizedek óta raktárakban pihentek. A jövőben önálló helyet kap az új műszaki és közlekedési könyvtár és a múzeum archív dokumentumgyűjteménye is. A főigazgató beszámolója szerint a kiállítás Magyarország közlekedésének történetén vezet majd végig a reformkortól napjainkig, jövőbe mutató módon, világos társadalmi mondanivalókkal. A tárlat a tömeges közlekedés történetére fókuszál, és profiljukhoz jobban illő helyszínt keres az olyan speciális tárgyak számára, mint a sportcélú vagy katonai járművek, miközben az elmúlt években sosem látott lendületet vett a szerzeményezés. "Jellemző megoldás a közlekedési múzeumokban, hogy a járművel letudják a kiállítási feladatot, de hiányzik a hozzáadott érték. Mi szeretnénk a művészettel, az építészettel, a dizájnnal, az utastájékoztatással, a társadalmi hatásokkal, a városszerkezetre gyakorolt hatásokkal is foglalkozni" - közölte. A családbarát, akár három-négyórás programot kínáló kiállítás középutat próbál találni: nem akarja rengeteg tablóval traktálni a közönséget, de a digitális eszközök alkalmazását sem viszi túlzásba. Ezzel együtt az intézmény progresszív hang-, fény- és vetítéstechnikai megoldásokra, minél élőbb, minél mozgóbb kiállításra törekszik - mondta el Vitézy Dávid. Mint megjegyezte, az MMKM tagintézményei továbbra is várják a közönséget: az Elektrotechnikai Múzeumban nemrég zárult egy kisebb felújítás, és dolgoznak azon is, miként lehetne élő, a környékbeliek számára is vonzó helyszínné tenni a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményt. A speciális gyűjtési területek kiállítására Vitézy Dávid szerint kiváló példa a Légiközlekedési Kulturális Központtal közösen működtetett ferihegyi Aeropark, amely a múzeum nagyobb, a közelmúltból származó repülőgépeinek is helyet ad. Emellett a múzeum munkatársai dolgoznak a Városliget Zrt. kivitelezésében megújuló Pfaff-pavilon kiállításának programján is, amely a magyar innováció történetét mutatja majd be.

Időutazás: az első Ford Ranger 1949-ből

2019.02.01.
Még 1949-ben történt, hogy a Ford felkérte a neves 4x4-specialistát, a Marmon-Herringtont, hogy segítsen megtervezni a Ford F1 Ranger modellt. A modern SUV-k elődjének tekinthető autót egy normál Ford kisáruszállítóból alakították ki. Egy Seibert Co nevű karosszériás cég ülésekkel szerelte fel a rakodóteret, a Marmon-Herrington pedig jól működő 4x4-es hajtásláncot épített az autó alá. 1949 és 1952 között mintegy 50 darab Ford F1 Ranger készült, és ezek közül alig néhány maradt fenn napjainkig. Ebben a gyönyörűen restaurált példányban még az eredeti, 85 lóerős Flathead V8-as blokk működik, négyfokozatú sebességváltóval.

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója