Okoslámpaoszlopokat mutattak be Budapesten

2018.08.21.
A kísérleti projektben öt, különböző funkciókkal rendelkező közvilágítási oszlopot telepítettek és kapcsoltak össze. Az energiatakarékos, fényerő-szabályozásra és távvezérlésre is alkalmas lámpatestek mellett az oszlopok további intelligens funkciókat biztosítanak, egyebek mellett wi-fi szolgáltatást, videós térfigyelést, segélyhívást, elektromos járműtöltést, környezetérzékelő szenzorokat és programozható LED információs képernyőket. Az összköltség mintegy 50 millió forint volt. Elektromos autót töltenek az első átadott okos közvilágítási oszlopról Budapesten a Lechner Ödön fasorban 2018. augusztus 21-én. Az ELMŰ-ÉMÁSZ és a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. együttműködésében, a főváros különböző pontjain felállított, öt okos közvilágítási oszlop elektromosautó-töltőt, ingyenes wifit, segélyhívót és digitális hirdetőoszlop-funkció szolgáltatást nyújt. MTI Fotó: Máthé Zoltán Marie-Theres Thiell, az Elmű-Émász igazgatóságának elnöke elmondta: a projektben az Elmű-Émász ötletgazdaként, befektetőként és fővállalkozóként vesz részt, a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. a felállított oszlopok tulajdonosaként és a közvilágítás üzemeltetőjeként szintén befektető és finanszírozó, a Hofeka cég az oszlopok gyártója, a NETvisor pedig a rendszerintegrátor. A bemutató után rendezett ismertetőn Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára kiemelte: a projekt magyar fejlesztők munkája, az intelligens oszlopok hozzájárulnak a budapestiek életminőségének javulásához.
Címkék: 

Ráfizetés: 15 év után bezárt az első szegedi parkolóház

2018.08.21.
A szegedi önkormányzat 2000-ben határozott egy 150 férőhelyes parkolóház építéséről a Dózsa György és az Arany János utca sarkán. A 800 millió forintos beruházás specialitásai miatt egy külföldi tulajdonú cég lett a fővállalkozó. A szegedi parkolási cég, a Szepark akkor még többségi magántulajdonú társaságnak számított, ennek ellenére az önkormányzat kezességet vállalt a 2011-ig visszafizetendő félmilliárd forintos hitelhez. Pereskedtek is később a kivitelezővel, de nem ezen múlt, hogy igazából egyetlen jó éve sem volt a 2003 decemberében átadott első szegedi parkolóháznak. Pedig igény az lett volna rá. Amikor a Duna-bank szűk 30 éve több száz millió állami forintot beleölt a szembe saroktelken álló Régi Hungária szálló felújításába, már akkor felmerült a kérdés, hol parkolnak majd az autók. A lehetőségek között volt, hogy Arany János utcai foghíjtelekre építhetne garázst a szálló. Közben olyan vad ötletek is napvilágot láttak, hogy a mai Stefánia park alá kellene mélygarázst építeni, vagy a Tiszán tartósan lehorgonyzó uszályok biztosíthatnának helyet az autóknak. Időközben megépült az Arany János utcai parkolóház, úgy, hogy semmi köze nem volt, lett a félbemaradt, s azóta is folyamatosan pusztuló Régi Hungáriához. Átadáskor a szegedi volt a második „félautomata” liftes parkolóház az országban egy fővárosi után, ám Csongrád megye székhelye azóta sem lett annyira világváros, hogy eltartsa a drága üzemelésű, kezelőszemélyzet közreműködését is igénylő beruházást. A kihasználatlansággal elégedetlen önkormányzat már 2005 nyarán akciózni kezdett és meghirdette, hogy az év végéig péntekenként ingyen lehet parkolni az épületben. A Szegedi Szabadtéri Játékokra érkező vendégek az előadásnapokon – belépőjegyük felmutatásával – este 6 és hajnali 2 óra között térítésmentesen használhatták a parkolóházat. A parkolóház úgynevezett „one in – one out” rendszerben épült meg, ezzel egyszerre egy autót lehet csak betenni, illetve kivenni. Ehhez a robotoknak 6–8 percre volt szükségük, így reggel, a munkaidő kezdetén, illetve a műszak végén akár fél órát is sorba kellett állniuk az autósoknak. Ráadásul mivel az automata rendszer csak bizonyos méretű kocsikat tudott kezelni, az újabb, 2010 után gyártott családi autók és városi terepjárók többsége már nem is fért be. 2015-2016 telén már csak 21 és 25 százalék között mozgott a kihasználtság, havi átlagban 1000 autó áll be, hiába volt alacsony, 280 forintos az óradíj. Egyedül a 2000 forintért árult heti „téli" bérlet volt a népszerű azok között, akik a hóban-fagyban nem akarták az utcán hagyni járművüket. A nonstop szolgáltatást már tavaly év végén megszüntették, fél éve hétvégenként már nem lehetett használni, és hétköznapokon sem üzemelt 23 óra után a parkolóház. A módosítások indoklásaként 2017 végén Majó-Petri Zoltán, a Szegedi Közlekedési Kft. (SZKT) ügyvezető igazgatója a helyi napilapnak, a Délmagyarországnak elmondta, a forgalom azokban időszakokban olyan alacsony volt, hogy nem volt gazdaságos a nyitvatartás. A 150 férőhelyes automata garázsban dolgozó robotok is elöregedtek, 2017 őszén már havonta volt olyan meghibásodás, aminél az alkatrész-utánpótlás is napokat vett igénybe. Ez veszélyeztette az üzembiztonságot. – Sajnos volt már néhány jogos ügyfélpanaszunk, hogy akár órákat kellett várni az autó kiadására a robotok vagy a vezérlés üzemzavara miatt – mondta Majó-Petri Zoltán. A parkolóház bevétele havi szinten 2017-ben már nem haladta meg az egymillió forintot, és tavaly a kihasználtság is mélypontra jutott. A bevételek az itt szolgálatot teljesítő minimum hat munkatárs 2017-es és 2018-as béremelések utáni költségét sem fedezték. A felújítás sem jöhetett szóba, egy új robot körülbelül 35 millió forintba kerül, amiből hármat kellett volna venni a mai előírásoknak megfelelően. Egy teljes körű automatizálás, személyzet nélküli érzékelő rendszer pedig további 15-20 millió forintos beruházást igényelt volna. A parkolóház eladását egyelőre nem tervezi sem az SZKT, sem a város, az ingatlan hosszú távú hasznosítására vonatkozó tervek elkészítése még hónapokig is eltarthat. Kellemetlen mellékhatásként a parkolóházzal együtt „bezárt” Szeged első villanyautó-töltője is, annak használatához is szükség volt a kezelőszemélyzetre. Maradt még másik három a városban – egy közülük az SZKT telephelyén –, és ezek egyelőre elegendőek. Van másik... 2011 első felében Tisza néven egy másik parkolóház is nyílt Szegeden, kevesebb mint öt év múlva azonban már itt is arról panaszkodott a tulajdonos, hogy kihasználtsága mindössze 10-15 százalékos és folyamatos a ráfizetés. Az önkormányzat annak idején azzal a megkötéssel adta el a telket, hogy ott parkolóháznak kell épülnie. Látva a kihasználtságot, a tulajdonosok többször szerették volna módosítani a szerződést, de a város ragaszkodott hozzá. – Ha csak az első szintet használnánk, és a többit lezárnánk, talán még meg is érné üzemeltetni, de így nem – mondta nyilatkozta másfél éve a tulajdonos a helyi napilapnak. Felmerült, hogy bezárják az egész parkolóházat, de építményadót akkor is kellene utána fizetniük, így alapjáraton ma is üzemel.

Elektromos robogókat ad bérbe az osztrák autóklub

2018.08.21.
A portál cikke szerint az ÖAMTC easy way Android és iOS operációs rendszerre is letölthető okostelefon alkalmazásával 150 elektromos robogót lehet igénybe venni Bécs városában. A robogók száma később bővül. A robogókat bárki használhatja, aki A vagy B kategóriás jogosítvánnyal rendelkezik. A robogók fél órányi használata négy euróba kerül, majd minden egyes további perc tíz centbe. Forrás: ÖAMTC 

Hídomlás: az olasz kormányfő szerint állami alternatívát kell találni a rossz privatizációra

2018.08.21.
Giuseppe Conte szerénynek minősítette a leomlott híd üzemeltetője az Autostrade per l'Italia által felajánlott 500 millió eurós (mintegy 160 milliárd forintnak megfelelő) kártérítést. Az összeget a sztrádatársaság a hídomlás 43 áldozata családjainak ígérte. A vállalat felajánlotta a híd újjáépítését is. A római miniszterelnök kijelentette, a sztrádatársaságnak a felajánlott öszeg négyszeresét vagy ötszörését kellene fizetnie a vállalattól az utóbbi években szerzett haszon arányában. Ami a híd újjáépítését illeti, elmondta, hogy erre más ajánlatokat is kaptak. Giuseppe Conte hangsúlyozta, hogy az olasz kormány a sztrádatársaság koncessziós jogának visszavonására külön törvényen dolgozik. A vállalat koncessziós joga 2047-ben jár le, ennek visszavonása egy milliárd euróba kerülne az olasz államnak. A miniszterelnök kifejtette, a kormány nem akarja további anyagi haszonhoz juttatni a sztrádatársaságot, ezért keres véghezvihető jogi megoldást. Az államnak "kétségtelen alternatívát kell találni a rossz privatizációra" - mondta Giuseppe Conte. Hozzátette, az ekkora infrastruktúrát üzemeltető cégnek társadalmi felelőssége van, nemcsak a részvényesek közötti osztalékfizetés a dolga. A kormányfő álszenteknek nevezte azokat, akik szerint a sztrádatársasággal kötött szerződés felülvizsgálása sérti a jogállamiságot. A jogászprofesszor miniszterelnök elismerte, hogy a múltban ügyvédként sztrádatársaságoknak dolgozott, de most miniszterenökként "minden olasz érdekeit védem a sztrádatársasággal szemben" - mondta Giuseppe Conte. Danilo Toninelli infrastrukturális és közlekedési miniszter, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa korábban szintén az autósztrádák állami kézbe való visszahelyezését szorgalmazta a biztonság és az állami bevételek növelésére.

Alonso máris lazábban veszi az F1-et

2018.08.21.
Nemrég jelentette be Fernando Alonso, hogy jövőre nem lesz ott az F1-es mezőnyben, és a jelek szerint máris lazábban veszi a hátralévő versenyeket a spanyol világbajnok. A hétvégi belga nagydíjon ugyanis az ő MCL33-asát kapja meg Lando Norris az első szabadedzésen. Forrás: twitter

Csaknem kétszáz baleset történt a hosszú hétvégén

2018.08.21.
Magyarország területén 2018. augusztus 17-én 0 órától 2018. augusztus 20-án 24 óráig a rendőrök 192 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset helyszínén intézkedtek, melyből 5 halálos kimenetelű közlekedési balesetben 5 személy vesztette életét, 62 súlyos és 125 könnyű sérüléssel végződött. Összetört rendőrautó Vácon, a Dr. Csányi László körút és a Honvéd út kereszteződésében 2018. augusztus 19-én, miután a jármű összeütközött egy személyautóval. A balesetben az elsődleges információk szerint hárman megsérültek, egy fő súlyosan. MTI Fotó: Mihádák Zoltán A szolgálatot ellátó állomány 53 személyt állított elő ittas vezetés gyanúja miatt.

Felújítják az M7-es autópályát Siófoknál

2018.08.21.
A Balatonvilágos és Zamárdi közötti munkálatok a közlemény szerint szerdán kezdődnek és várhatóan 210 napi tartanak majd. A beruházás első ütemében a 102-es és 111-es kilométerszelvények között kezdődnek el a munkálatok, illetve a 92-es, 94-es, 100-as és 102-es kilométerszelvényeknél lévő hidaknál végeznek javítási munkát. A munkaterület mellett 60, illetve 80 kilométer per órás sebességkorlátozás lesz érvényben – tették hozzá. Az átfogó felújítási munkák során a kivitelezők a teljes, Letenye felé vezető pályaoldalt felújítják, a külső sávon modern, innovatív és környezetbarát technológiát, úgynevezett hideg REMIX eljárást alkalmaznak, mellyel az elbontott útalap jó részét újrahasznosítva építik ki az új alaprétegeket, majd ezt követően új kopóréteget terítenek a szakemberek – áll a közleményben.

Francia pilóta váltja az ausztrált a Red Bull-nál

2018.08.21.
Forrás: twitter Nem okozott meglepetést a Red Bull vezetése, amikor döntött az év végén a Renaulthoz távozó Daniel Ricciardo utódjáról, Max Verstappen csapattársáról. A francia Pierre Gasly már a Red Bull fiókcsapatánál, a Toro Rosso-nál is igazolta, hogy nem véletlenül került fiatalon a csúcskategóriába. Jelzésértékű, hogy míg Gasly 26 ponttal a tizenharmadik az összetettben, addig csapattársa, Brendon Hartley mindössze két pontot szerzett eddig és a tizenkilencedik.
Címkék: 

Meg kell dolgozni az olajért – új kutat fúrt Szegeden a MOL

2018.08.20.
Védőruha, -sisak és -bakancs nélkül senki, így az újságíró sem mehet a MOL üzemi területére, ezért a szegedi, móravárosi kútfúrásnál a tikkasztó kánikula ellenére nekünk is be alaposan be kellett öltözni. Utána következett a munkavédelmi oktatás, amellyel most nem untatnám az olvasót, de azt jegyzetfüzet nélkül is rögzítettem, hogy minden vasdarab nehezebb 10 kilónál. Továbbá, ha kürtszót hallanánk, az nem jelent jót, és a széliránytól függően ilyenkor valamelyik gyülekezési ponthoz kell futni. A munka részleteibe Székely Szabó Tamás, a MOL kútmunkálati felügyeletvezetője, valamint Kiss Balázs kutatási szakértő avatott be bennünket. Utóbbitól megtudtuk, otthon vannak Móravárosban, a 80-as évek eleje óta termelnek itt, és most úgynevezett mezőfejlesztő fúráson dolgoznak. Kevesen tudják, hogy MOL a lakossági gázhasználat mintegy ötödét, a hazai kőolaj-feldolgozás tizedét hazai bányászatból biztosítja, amelynek jelentős része származik Szeged és Algyő térségéből. Amikor 1972-ben ezt a mezőt felfedezték, még nem volt olyan fejlett a kutatási technológia, mint a ma ismert és alkalmazott 3 dimenziós szeizmikus mérés. Ebből kiderült, érdemes valamennyivel arrébb fúrni – ezúttal a mező keleti részét célozták meg. 2650 méter mélyre jutott a fúrófej – a furat a ferdeség miatt 3186 méter hosszú – és valahol a Bécsi körúti körforgalom környékén állt meg. Az elméleti bevezetés során hallottunk a porózus kőzetek fontosságáról, illetve arról, „hova migrált a szénhidrogén, és ott csapdázódott-e”. Sok olajat kitermeltek már ebből a mezőből, sok vizet sajtoltak vissza, mégis úgy látta a MOL, érdemes még súlyos százmillió forintokat költeni új kút fúrására. Mindezt úgy, hogy a többi, korábban lefúrt ferde kútba ne „akadjanak bele”. Most is vannak ugyanis az újtól fél kőhajításnyira régi, folyamatosan termelő kutak, és olyan is, amelyik éppen pihen, de bármikor újraéleszthető. Ha az új kút tesztje eredményes lesz, 15–20 méterrel arrébb viszik majd az óriási tornyot, és elkezdenek fúrni egy újabbat. Azt valahova a vasúti pályaudvar irányába tervezték. Az olajért, gázért egyre inkább meg kell dolgozni, kezdetben a túlnyomás miatt magától tört a felszínre, ma rá kell segíteni. Himbákkal nem lehet Texast csinálni Szegedből, így marad a segédgázzal működtetett rendszer. A MOL nem a helyi áramszolgáltatótól kért villanyt, saját energiaellátó rendszere van: 4 darab, egyenként ezer lóerős motor hajtja a áramfejlesztő generátorokat – átlagban napi négy köbméter gázolajat fogyasztva. Komoly erő kell ahhoz, hogy a több mint 3 ezer méter hosszú fúrócsövet forgassa a berendezés. Útközben négy-öt fordulat elveszik a lyukfallal történő súrlódás miatt, azaz fent ennyit már fordult a csőoszlop, mire legalul is hajlandó megmozdulni a fúró. A fúrás után béléscsöveznek, ugyanakkor a több mint 3 ezer méter hosszú csőből csupán száz méter a most előre perforált szakasz, amely a mintegy 15 millió évvel ezelőtt keletkezett tárolórétegbe kerül. A fúrótorony és a szükséges hozzávalók drága dolgok, az év 365 napján 0-24 órában működniük kell, kivéve persze, amikor egyik helyről a másikra költöztetik. Ez jellemzően 12 napot és több mint 100 igencsak méretes szállítóeszközt vesz igénybe. Az újságírók „termelési riportját” csendesebb időszakra szervezték, de azért így is találkoztunk a munkaasztalon dolgozókkal. Ők a MOL-nak alvállalkozásban fúró Rotary Zrt. szakemberei voltak. A berendezést kezelő fúrómester kabinja és széke is üres volt, repülőgép le- és felszállásához nem kell sokkal több kisebb és nagyobb kapcsoló, kallantyú, gomb, mint amit a legfontosabb ember „karosszékének” jobb- és baloldali kartámláján látni. Már a munkaasztalról is szép kilátás nyílik a szegedi belvárosra, de ez a közel 50 méter magas torony egészét tekintve csak magasföldszint. Mentünk volna feljebb a kapcsolóerkélyre is, de az ahhoz szükséges, többnapos kiképzés ezúttal nem fért bele. Zajcsillapítás Rákérdeztünk, miért égnek éjjel-nappal a lámpák. Megtudtuk, ezek egy rendszeren vannak a torony tetején levő villogóval, amire biztonsági okokból, a szegedi repülőtér közelsége miatt van szükség. Persze, próbálnak nem a környező lakók szemébe világítani – szerencsére kevesen élnék a fúráshoz közel. A MOL-nak fontos, hogy a legkevésbé zavarják a lakosságot – a munkát megelőzően egyeztettek az iskolával és a szomszédos bevásárlóközponttal is. A fúrás persze óhatatlanul hanggal jár, de igyekeznek zajvédő falakkal csillapítani. Fotók: Frank Yvette - Delmagyar.hu

Oroszország 640 műholddal demonstrál

2018.08.20.
Oroszország 640 műholdat akar a világűrbe juttatni Szféra nevű új űrkutatási programja keretében a következő 10 év alatt – írja a jarmuipar.hu. A műholdakat - melyeket a navigáció és a távközlés terén, valamint a Föld távoli megfigyelésére használják fel - három szakaszban, 2022-ig, 2024-ig és 2028-ig indítják az űrbe. A tervvel kapcsolatban Putyin orosz elnök fontosnak nevezete, “hogy mind a hazai vállalkozások és külföldi partnereink érdeklődést mutassanak a program iránt, és hogy a lehető leggyorsabban hozzálássanak a megvalósításához”.     Az orosz elnök többször is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az űrkutatási program más projektjeit is időben megvalósítsák, azaz 2021-re már útnak indíthassák az Angara hordozórakétákat, 2022-ben megkezdhessék a Szojuz-5 rakéták tesztrepüléseit, és 2028-ban egy szupernehéz rakéta indulhasson a világűrbe, amely képes lesz több mint 50 tonna terhet szállítani - írja a jarmuipar.hu.

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója