Az új modell a kompakt szabadidőjármű szegmenst, a világ egyik legfontosabb, rendkívüli ütemben növekvő piaci kategóriáját gyarapítja, amelynek globális éves eladásai a várakozások szerint 2020-ra csaknem 20 százalékkal gyarapodva elérhetik a 7,5 millió darabot. A vadonatúj Compass a Jeep modellkínálat meghatározó jelentőségű tagjaként jelenik meg az európai piacokon, lehetővé téve, hogy a márka versenyképes ajánlattal hódítsa meg a piac legnagyobb szabadidőjármű szegmensét. Hogy az EMEA térségben felmerülő, változatos ügyféligényeknek maradéktalanul megfeleljen, a Compass kétféle benzin- és két dízelmotorral, összesen nyolc különböző hajtáslánc-kombinációban lesz megrendelhető. A modell négyféle: Sport, Longitude, Limited (ez a legkifinomultabb, leggazdagabb technológiai tartalmat kínáló, legbőkezűbben felszerelt csúcsmodell), valamint a kategória legkiválóbb Trail Rated terepalkalmasságát kínáló, maximális offroad elvárások kielégítésére alkalmas Trailhawk kivitelben választható. 

 Németh Tamás az MTI-nek elmondta, a vállalat terveiben idén további 69 busz beszerzése szerepel. A társaság el szeretné érni, hogy 2019 végére a szolgálatban álló 560 busz átlagos életkora hat évvel csökkenjen és tíz év legyen. A tervet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek még jóvá kell hagynia. Tari István, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatója elmondta, a kormány számára kiemelten fontos, hogy a 2020-as piacnyitásra az állami busztársaságok jó állapotú járművekkel rendelkezzenek és ehhez legyen költségvetési fedezet. Krankovics István, a buszokat gyártó Kravtex Kft. ügyvezetője elmondta, minden autóbusz klimatizált, euro 6-os motorral felszerelt. A most átadott 30 buszból tíz jármű alacsony padlójú, a középső ajtónál kihajtható rámpával. A Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ 1560 embert foglalkoztat, közülük 990 buszvezető, a társaság adózás előtti eredménye 2016-ban megközelítette a 400 millió forintot.

Tavaly tavasszal, 2016 április 5.-én kezdte meg éles működését a fix telepítésű, VÉDA névre keresztelt kamera-hálózat. A rendőrség 365 darab fix, úgynevezett Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontot (KKEP), azaz kamerát helyezett el az ország 134 balesetveszélyesnek ítélt útszakaszán. Noha a rendszert óriási sajtóvisszhang mellett élesítették, vagyis az autósok pontosan tudhatták, hogy mikortól és hol lesznek traffipaxok, meglehetősen sokszor, bő negyedmillió esetben ért szabálytalanságon sofőröket a VÉDA – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) kapott tájékoztatásból. Országszerte 365 darab fix kamerát telepítettek Bírságdömping Arról, hogy egészen pontosan hány és milyen szabályértést rögzítettek a VÉDA-kamerák, csak részben vannak statisztikák. Pontosabban: a rendőrség vonatkozó statisztikai adatbázisa nem a szabályszegés rögzítésének módja, hanem a szabályszegés kategóriái szerint tartalmaz információkat. Így annyi tudható: „az objektív felelősség kategóriájába sorolható jogsértések, valamint a közigazgatási bírsággal sújtott sebességtúllépés miatt a fix kamerák felvételei alapján 2016-ban összesen 265.731esetben szabtak ki bírságot.” Ennek túlnyomó részében, 265.616 esetben gyorshajtás miatt postázták a csekket. Megjegyzendő azonban – hívta fel a figyelmet a rendőrség –, hogy például a behajtási tilalom, a kötelező haladási irány megszegése, továbbá a biztonsági öv használata nélküli közlekedés miatt is számos esetben kellett büntetniük. A rendszerrel a biztonsági öv használata is ellenőrizhető. Ahogy az esetszám, úgy a VÉDA-rendszer révén kiszabott bírság is csak részben összesíthető. Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése úgy szól: „Az objektív felelősség szerint, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény alapján sebességtúllépés miatt a változtatható helyű és a fix KKEP-k felvételei alapján 2016-ban ténylegesen kiszabott, jogerőssé vált teljes bírság összege 8.972.680.000 forint volt.” Arról, hogy mi volt a legkirívóbb szabálysértés – és így a legmagasabb büntetés – a rendőrség nem közölt adatokat. Kevesebb tragédia az utakon A VÉDA-rendszer bevezetésének célja kifejezetten a közlekedésbiztonság javítása volt. Azt, hogy a rendszer mennyiben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az Országos Rendőr-főkapitányság a vonatkozó baleseti statisztikák idézésével jelezte. Mint írták, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, 2015. január 1. és 2015. december 31. között 16.331 személysérüléses közúti közlekedési baleset során 644 ember vesztette életét. A rendőrség előzetes adatai szerint 2016-ban, ugyanebben az időszakban 16.506 esetben 597-en – vagyis az egy évvel korábbinál kevesebben – vesztették életüket az utakon. 2015-ben 5.575-en, míg 2016-ban 5 472-en szenvedtek súlyos sérülést közlekedési balesetek során. Egyelőre nem bővül a VÉDA A piroson áthajtást sem lehet megúszni ott, ahol fix kamera működik „Jelenleg nem tervezzük.” – így válaszolt a rendőrség arra a kérdésünkre, hogy várható-e a VÉDA-rendszer bővítése. Egyelőre arra sem kell számítani, hogy tovább „okosítják” a rendszert. Az ORFK közlése szerint a „kamerák funkcióinak kiterjesztésére a rendszer hatékonyságának hosszabb távú vizsgálata után kerülhet sor.” Igaz, a VÉDA már most is elég „okos”, hiszen a korábbi közlések szerint a kamerák a sebességmérés, a rendszámfelismerés, a biztonsági öv használatának ellenőrzése mellett egyebek mellett észlelik a záróvonal átlépést, a leállósáv szabálytalan használatát és vagy épp a piroson áthajtást.