Nos, ki ne szeretne hazavinni egy versenyautót? Szó szerint. Mert pontosan erről van szó: van valaki, aki egy Porsche 919-est hozatott nem egyszerűen a házához, hanem konkrétan a lakásába, illetve, annak a teraszára. Nyolc emelet magasságba. Luc Vanderfeesten úrról van szó. Az üzletember két Porsche-kereskedés vezetője Hollandiában, valamint autóversenyző. Különösen a híres Le Mans-i pályán versenyez és dobogós helyezést ért el a Porsche Carrera Cup Beneluxban, tehát a márka igazi szerelmese és gazdag rajongója. Ezért döntött úgy, hogy egy Porschét parkoltat le nyolcadik emeleti penthouse lakásának teraszán. De nem is akármilyet. Választása a Porsche 919 Hybrid versenygépre, a Le Mans-i 24 órás futamot többször is megnyerő modellre esett. Csakhogy, volt egy kis probléma. Ezt az autót nem holmi teraszokra tervezték, 800 kilós súlyát aligha bírná jól a ház szerkezete. De Vanderfeesten nem engedett elképzeléséből. Elkészíttette a 2016-ban versenyző, 1-es számú autónak a replikáját. Ezt a 200 kilós modellt hozatta fel a teraszára. Egy hatalmas daru emelte fel az autót az épület nyolcadik, legfelső emeletére, hogy aztán rendkívüli pontossággal leparkolja azt egy, külön erre a célra kialakított emelvényre. Az állagmegóvásra is gondolt a márka megszállott imádója. A teljes karosszériára egy speciális kerámiaréteget vitetett fel, hogy növelje a légköri anyagokkal szembeni ellenállását. A férfi tehát a legapróbb részletekig mindenre gondolt, de ahogy bevallja, a legnehezebb dolog, amivel álma megvalósításához meg kellett küzdenie, az a párja volt. Meg kellett győznie Sarah-t, hogy jó ötlet egy Porschét tartani a teraszon. És olyan érvet hozott fel, amire egy szerető partner nem tud nemet mondani: "Más férfiaknak az alagsorban van autógyűjteményük, nekem most van egy versenyautóm, amelyet a nappaliból csodálhatok. Számomra ez egy igazi műalkotás" - magyarázta. Őrület? Talán. Autóimádat? Bizonyosan. Rongyrázás? Hát persze.  (Egyébként a sztoriról elhíresült helynek van más nevezetessége is, ami a motorsporthoz kapcsolódik. Itt, Hasselt városában született a kétszeres Forma-1-es bajnok Max Verstappen.) Forrás: repubblica.it, fanpage.it Fotók: hln.be További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!      

Az intelligens LiDAR szenzorokat fejlesztő és gyártó RoboSense vállalat számos modellre vonatkozó beszállítói szerződést kötött a Toyota Motor Corporationnel. Noha az évente több mint tízmillió gépkocsit gyártó Toyota ökoszisztémájában beszállítók ezrei biztosítják a zökkenőmentes működést, a stabil minőséget és a folyamatos fejlődést, ez az egy partneri megállapodás mégis kiemelt figyelmet érdemel. A Robosense ugyanis saját bevallása szerint a világon egyedüliként valósította meg a MEMS-rendszerű, új generációs statikus LiDAR szenzorok autóipari célú, sorozatgyártási léptékű gyártását és felhasználását. A LiDAR szenzorok koherens fény- (lézer) kibocsátásával, majd a visszaverődő fénynyaláb jellemzőinek elemzésével képesek nagy pontossággal megállapítani a környezetükben található tárgyak helyzetét, esetleges mozgásuk irányát és sebességét. A jelenleg használatos LiDAR rendszerek túlnyomórészt mozgó emittert és szenzort alkalmaznak, azaz az érzékelő fejet elforgatva pásztázzák környezetüket. Így nagy – akár 360 fokos – tartományt képesek lefedni, és viszonylag kedvező jel/zaj aránnyal dolgoznak. Ugyanakkor a forgató mechanizmus terebélyessé, nehézzé és drágává teszi őket, ráadásul a komplexebb szerkezet több meghibásodási lehetőséget jelent. Ezzel szemben a szilárd (statikus) LiDAR szenzorokban az érzékelő nem mozog; helyette vagy többfázisú optikai kibocsátást alkalmazva valósítják meg a pásztázást, vagy – mint a RoboSense rendszere – mozgatható mikrotükrök segítségével változtatja a lézernyaláb irányát. Ez a mikro-elekromechanikus rendszer (MEMS) kompaktabb, így könnyebben és esztétikusabban beépíthető; jobban ellenáll a rázkódásnak és egyéb fizikai hatásoknak (azaz érdemben megbízhatóbb), és ami talán a legfontosabb: jóval olcsóbban gyártható, mint a forgófejes LiDAR rendszerek. Habár látómezejük szűkebb, ez a hátrány könnyen kiküszöbölhető több szenzoregység beépítésével, amit megint csak a kedvezőbb költségek és a diszkrét méretek tesznek lehetővé. A RoboSense szilícium chip alapú, kétdimenziós RS-LiDAR-M1 egysége az iparági szabványok szerint végzett teszteken rendre jobban teljesített, mint a tradicionális forgófejes rendszerek. Ez egyrészt a technológiából adódó előnyöknek, másrészt a RoboSense olyan saját fejlesztéseinek köszönhető, mint például a függőleges felbontás dinamikus növelésének a képessége, ami nagyobb távolságokból teszi lehetővé az akadályok észlelését, és ezáltal fokozza a biztonságot. Ami pedig a berendezés megbízhatóságát illeti, azt az autóipari felhasználáshoz szükségesnél is szigorúbb vizsgálatokon igazolták. Az értesülések szerint a Toyota első körben a kínai piacon, a Tianjin FAW Toyota portfoliójába tartozó járműveken fogja alkalmazni az új generációs LiDAR rendszert. A márka hagyományosan konzervatívan közelítette meg a teljesen önvezető technológiák piaci bevezetését, és inkább a minél hatékonyabb vezetőtámogatásra helyezte a hangsúlyt. Ugyanakkor a beyond Zero termékcsaláddal bevezetett, nagyfeszültségű elektromos architektúra ezen a téren is új lehetőségeket nyit a Toyota számára, felgyorsítva azokat a kutatásokat, amelyek eredményeként a vállalat már ma is a világ egyik legfejlettebb, részleges önvezetésre képes rendszerével rendelkezik. A RoboSense LiDAR rendszere hatékonyan egészítheti ki a Toyota kamera alapú megoldásait, így a lehető leggyorsabban, minél szélesebb körben jelenhetnek meg a gyártó sorozatgyártású típusaiban ezek az autonóm rendszerek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Nem titok, hogy a Mazda gazdag japán örökséggel rendelkezik. Az 1920-ban Toyo Cork Kogyo Co néven alapított (1927-től Toyo Kogyo, majd végül 1984-től Mazda néven ismertté vált) hirosimai székhelyű autóipari vállalat mintegy 102 évvel ezelőtt kezdődő történetét folyamatos innováció és sikerek fémjelezték világszerte, amit számtalan ikonikus autódesignjának is köszönhet. Sokan azonban nem tudják, milyen mélyre is nyúlnak vissza a Mazda gyökerei. A Mazda hirosimai központjában található Mazda Múzeum - amely a nyilvánosság számára is elérhető - ideális helyszín arra, hogy újra átéljük ezt a kivételes, ma is élénken vibráló múltat. A Mazda Múzeum 10 különböző zónán keresztül örökíti meg ennek az egyedülálló történetnek a 100 évét, a kihívásokkal teli, innovatív technológiáktól kezdve, a díjnyertes designokon át, egészen az újgenerációs modellek tervezéséig. Az egyes zónákban tökéletesen megjelenik a Mazda kihívásokra nyitott szellemisége, miközben számtalan autóipari gyönyörűséggel találkozhatunk. 1. zóna A kis háromkerekű, ami újjáépítette Hirosimát A Mazdát Jujiro Matsuda indította útjára Japánban, Oszakában, és az egyik legkorábbi, legkülönlegesebb Mazda is hozzá köthető: a háromkerekű „teherautó”. Látnivalók: ahogy a Type-TCS a Mazda Múzeum látogatóit fogadja, az tökéletesen összefoglalja a márka eklektikus történetét. Teljesen hazai gyártású alkatrészekből készült, 40%-kal erősebb volt elődjénél, a Type-DA-nál, és lenyűgöző, 400 kg-os rakomány szállítására volt képes. Később, 1938-ban a Mazda piacra dobta a Type-GA-t, és mindössze négy hónappal a második világháború végét követően újraindította a gyártást. A következő évben, 1946-ban 2430 darabos gyártási volumenével a piac élére került, nem sokkal később pedig a „Zöld Panel” becenevet kapta, a békét és biztonságot szimbolizáló zöld műszerfalának köszönhetően. A Type-GA-t 1949-ig gyártották, ma a Mazda Múzeum az utódmodelljét, a Type-GB-t állítja ki az ikonikus „Zöld Panel” színben. 2-3. zóna A Soul Red Crystal hajnala A 20. század közepén a Mazda a személyautók felé fordította figyelmét. A könnyű hatchback modellektől a luxuslimuzinokig, az autók változatosan színes kínálata kezdett megjelenni szerte a világon. Látnivalók: a Mazda legklasszikusabb és legismertebb modelljei közé tartozik a Cosmo Sport, a Savanna és a Cosmo AP. Figyelemre méltó, hogy a Cosmo AP az elsők között volt elérhető piros színben, ami ritkaságnak számított a 20. század közepén, mivel a csúcskategóriás autókat jellemzően fekete, fehér vagy ezüst színben gyártották. Ezzel a nem szokványos megközelítéssel kezdődött a Mazda egyedülálló kapcsolata a színekkel, ami ma is a márka egyik különleges védjegye. A Cosmo Sport szintén ritkaságszámba megy, mivel a hozzávetőleg összesen 1200 darabból, mintegy 480 még ma is látható az utakon. 4. zóna A C-csoport sportprototípusa, a Le Mans bajnoka Szellemiségével a Mazda számos világversenyen bizonyította már, hogy kifejezetten keresi az újabb és újabb kihívásokat, beleértve többek közt a Le Mans-t és az IMSA-t is. Indítsa be a motorokat… Látnivalók: az egyik legszembeötlőbb installáció a Mazda 787B, amely a brutális Le Mans-i 24 órás versenyen győzedelmeskedett. A múzeum a 787B-t egy bokszutcában mutatja be, ahol a látogatók szemtanúi lehetnek az állóképességi verseny leghíresebb pillanatainak. 1991-ben Johnny Herbert, Volker Weidler és Bertrand Gachot történelmi győzelemig vitte a Mazdaspeed csapatát. 5-6. zóna Az egyetlen V12-es motor A Mazda kihívásokat kereső szellemisége a nyolcvanas éveket bemutató 5–6. zónában is megmutatkozik, a Mazda offenzívabb versenypolitikájával. Látnivalók: az 5-ös zónában látható a Mazda első és egyetlen V12-es motorja, amelynek lökettérfogata 4000 cm³ volt, és az 1980-as évek végétől egészen 1992-ig fejlesztették. A fejlesztőcsapat két V6-os motor összekapcsolásával a világ legjobb motorját akarta megépíteni. A V12-es motort soha nem hozták forgalomba, de a Mazda versenyszelleme tovább élt egyedi motorterveiben, beleértve a háromrotoros bolygódugattyús motort és a Miller-ciklusú V6-os motort. 7. zóna Az SUV, amelynek a világ a „Kodo: A mozgás lelke” designfilozófiát köszönheti Üdvözöljük a jelenben! A Mazda CX-5, a Mazda6 és az MX-5 a Mazda új korszakát képviselik, a korszakalkotó Skyactiv technológiával és az egyedi Kodo Designnal. Látnivalók: a 2012-ben megjelent Mazda CX-5 SUV volt az első modell, amely bemutatta a Mazda új „Kodo: A mozgás lelke” designtémáját. A legenda szerint az autó karcsú, sportos sziluettjét egy prédájára lecsapni készülő, ugrásra kész gepárd ihlette, az előremutató designhoz pedig csak az innovatív Skyactiv technológia párosulhatott, hiszen az egyszerre maximalizálja a vezetési teljesítményt és a hatékonyságot. Ez egy crossover SUV, rengeteg bájjal. 8-9. zóna Gyűrött autó, szándékosan megrongálva A zseniális autómodellek kompromisszumok nélküli biztonsági előírások szerint működnek. Lenyűgöző installációk sora látható itt, valamint lehetőség nyílik rá, hogy valós időben tekintsük meg, hogyan készülnek a Mazda autók. Látnivalók: A rutin biztonsági tesztelés megtekintése során megsérülő Mazda CX-30 a Mazda múzeumlátogatás egyik legikonikusabb pillanata. Miközben szemtanúi lehetünk annak, ahogy az autó eleje jelentős sérüléseket szenved, a pilótafülke és a belső tér továbbra is megfelelően védett marad. A 9-es zónában, az Ujina gyárban továbbá át lehet sétálni a Mazda gyártósora felett, ahol naponta 1000 autó készül, melyek elkészítése egyenként körülbelül 15 óra precíz munkát igényel. 10. zóna A 10-es zónán át a következő századra tekintve, érdemes megismerni a Mazda merész, jövőbiztos stratégiáját, illetve egyedi Kodo designterveit, beleértve a kerékpárt, a kanapét és a látványos Goshintai szobrot. Látnivalók: A Mazda Vision Coupé és az RX-VISION lehengerlő, elegáns külseje és izgalmas természete tökéletes végpontot kínál a Mazda Múzeum utolsó, 10-es zónájában. Mindegyik autót egy profi agyagmodellező szakember összetett készségeinek alkalmazásával keltették életre, akik tudásukat felhasználva az ötleteket életnagyságú modellekké alakították, hogy aztán később koncepcióautók váljanak belőlük. A két koncepcióautó mellett a Mazda LM55 Vision Gran Turismo áll, amely a Gran Turismo versenyjátékban elérhető autó életnagyságú modellje. Az autó a Mazda Kodo tervezési filozófiáját ötvözi a Le Mans-győztes Mazda 787B megjelenésével. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A társaság 3 millió eurós képzési programját a HIPA 1,56 millió euróval támogatta. A Kostal új globális üzleti szolgáltató központja nagyszerűen illeszkedik Magyarország azon stratégiai célkitűzésébe, amely magas hozzáadott értékű beruházások támogatását részesíti előnyben - tette hozzá. Az elsősorban autóipari beszállítóként ismert, négy kontinens 21 országában jelen lévő társaság elnök-vezérigazgatója Andreas Kostal elmondta, hogy a magasan képzett munkaerő miatt választották Budapestet helyszínnek. A budapesti központ a cégcsoport teljes üzleti tevékenységét támogatja, magas hozzáadott értékű pénzügyi, IT, logisztikai szolgáltatásokat végez - tette hozzá. A mintegy 2400 négyzetméteres iroda kialakítása során a fenntarthatóságra és a természetes alapanyagok használatára törekedtek, az üzleti szolgáltatóközpont októberben további 1000 négyzetméterrel bővül. Csucska Péter, a Kostal cégcsoport budapesti üzleti szolgáltató központjának ügyvezető igazgatója elmondta, a társaság rugalmas munkavégzést tesz lehetővé a munkavállalói számára. Többen vidéki helyszínekről dolgoznak, és csak megbeszélésekre jönnek be az irodába. Az MTI kérdésére elmondta, hogy jelenleg mintegy 70 szakemberrel állapodtak meg, közülük 50-en kezdték el a munkát. Céljuk, hogy 2024 végére a létszám elérje a 300-at. Első körben az 5-10 éves tapasztalattal rendelkező, nyelveket beszélő szakembereket keresnek és később várják a pályakezdők csatlakozását is. Hozzátette: a társaság célja, hogy a budapesti szolgáltató központ fejlesztésével nemcsak a német, és az európai, hanem a cégcsoport teljes globális működését is támogassa. Az 1912-ben alapított Kostal csoport jelenleg 20 országban van jelen, mintegy 18 500 alkalmazottal. A cég dolgozóinak több mint négyötöde már Németországon kívül dolgozik. A vállalatcsoport 2021-es forgalma 2,776 milliárd eurót volt. Kutatás-fejlesztésre éves szinten a bevétel több mint 6 százalékát fordítja. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!