Persze vannak kivételek, a Stellantis például a napokban jelentette be, hogy átveszi a BMW és a Mercedes közös car-sharing üzletágát, a Share Now-t. A Reuter megszólaltatott egy elemzőt a témában: „Úgy gondoljuk, hogy ez megerősíti azt a meggyőződésünket, hogy a prémium gyártók, mint a BMW és a Mercedes, a magángépjárművekre és kevésbé a flottaszolgáltatásokra összpontosítanak” – mondta Tom Narayan, a Royal Bank of Canada elemzője. "Megfordítva, logikus, hogy az olyan volument értékesítő szereplők, mint a Stellantis, ezeket az alternatív bevételi forrásokat keresik." Persze kérdéses, mennyire tudják sikerre vinni az üzletet. Brigitte Courtehoux, a Stellantis Free2move mobilitási részlegének vezetője elmondta, hogy az ügylet része a csoport terveinek, hogy 2025-re 700 millió euróra, 2030-ra pedig 2,8 milliárd euróra növeljék az üzletág nettó bevételét. A Stellantis szerint a megállapodás lehetővé teszi, hogy a Free2move 14 európai nagyvárossal és 10,000 járművel bővítse jelenlegi flottáját, amivel több mint 3,4 millió ügyfelet szerezhet. Ügyfél persze eddig is volt, de azok nem úgy használják az autót, ahogyan az a szolgáltató szempontjából ideális lenne. Az alapvető probléma az, hogy a legtöbb ember az autómegosztást akkor használja, amikor épp jól jön, nem pedig saját kizárólagos használatú autójuk helyettesítésére. Az ICDP legfrissebb, hat európai piacra kiterjedő fogyasztói kutatása kimutatta, hogy a jelenlegi autótulajdonosok 90%-a még mindig úgy gondolja, hogy tíz év múlva is lesz kizárólagos használatban lévő autója. Az emberek szeretik a saját autót, a cuccaikat benne hagyhatják, személyre szabhatják, és egyszerűen mindig ott van kéznél.  Kicsit régebbi, de szélesebb körű, több mint 6,000 emberre kiterjedő kutatásuk azt mutatja, hogy a fogyasztók nagyrészt nincsenek tisztában a car-sharing lehetőségekkel, még azokban a városokban sem, ahol a szolgáltatók autói jól látható helyen parkolnak. Amikor ismertették velük a lehetőségeket, az érdeklődés nem haladta meg a 35%-ot, és magas elvárás volt a nyújtott szolgáltatási szinttel szemben, különösen ami a csúcsidőben elérhető rendelkezésre állást és a különböző helyszíneken történő átvétel és leadás lehetőségét illeti. Ezek a tényezők együttesen megnehezítik a szolgáltatók dolgát, mivel az utazások perc- vagy kilométerdíjasak. A flotta méretét úgy kell belőni, hogy legyen elég autó csúcsidőben, de az alacsony kihasználtságú időszakok alatt ne legyenek mindenhol kihasználtatlan autók. Szintén probléma, hogy sokszor bizonyos helyeken túl sok autó lesz, mivel sok ügyfél ugyanarra az uticélra megy, míg máshol nehéz autót találni. Az ICDP felmérést végzett néhány szolgáltató körében, köztük olyanokkal is, akik kibővített szolgáltatással értek el sikereket. Úgy tűnik, hogy stratégiájuk minden esetben az autóhasználat rugalmasságán alapul. Mobilitási ajánlataik nem kizárólag a fix helyekről történő autómegosztáson alapulnak, hanem a napi bérléshez közelebbi ajánlatokat is tartalmaznak. Sok esetben ezek autókereskedők, akik ezt a flottát egyfajta szelepként használják: termeljen csak pénzt az autó, amíg el nem adják: vigyék fél órára, vigyék egy napra, egyben tesztautó is, a végén pedig értékesítik, ha van vevő. Az ICDP tanulmányai alapján az ilyen megoldások lehetnek végül befutók. A Car-sharing önmagában nem valószínű, hogy jövedelmező üzlet lesz és az emberek ShareNow előfizetésre cserélik autójukat, de mindenki elégedett lehet, ha az ügyfelek számára van elég megosztott autó, a szolgáltató pedig még pénzt is lát belőle. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Szovjetunióban működő gyárban 1970-ben készült el a helikopter, amely több, mint 7000 órát töltött a levegőben és több mint 51 ezer felszállást hajtott végre meglehetősen hosszú pályafutása során - olvasható a közleményben. Mint írják, a HA-MMG lajstromjelű Kamov 26-os helikopter 2015 októberében repült utoljára. A gép a Héja Air-től érkezett az Aeroparkba, így mostantól már a mezőgazdasági repülés kulisszatitkaiból is ízelítőt kaphatnak a ferihegyi repülőmúzeum látogatói. A kukacbombázónak is becézett helikoptert a múzeumot üzemeltető Légiközlekedési Kulturális Központ saját forrásból vásárolta meg.   A közlemény felidézi, hogy a multifunkciós Kamov 26-osok fejlesztése az 1960-as évek közepén indult a Szovjetunióban, de a koaxiális rotorelrendezéssel Nyikoláj Ilijics Kamov már az 1940-es években foglalkozott. Az 1950-es években merült fel az igény új, jellemzően polgári célú, a mezőgazdaságban is jól használható helikopterek tervezésére és megépítésére. Ezeket a gépeket az elmúlt évtizedekben 15 országban használták és használják ma is. A típus sorozatgyártása 1968-tól 1978-ig tartott, ezalatt több mint 800 példány készült. Magyarországon a Néphadsereg, a rendőrség egyaránt üzemeltette, a mezőgazdasági feladatokat ellátó MÉM Repülőgépes Szolgálat pedig közel 100 Kamov helikopterrel rendelkezett. A hazai mezőgazdaságban, a TSZ-eket kiszolgáló, az óriási táblák permetezését ellátó helikopterek az 1960-as évek végén kezdtek megjelenni. A gép számos rendszere működőképes, a helikopter meghatározó szereplője lesz a múzeum nyári rendezvényeinek, amikor a kiállítóhely szakemberei rendszeresen életre keltik a történelmi pilótafülkéket - emlékeztet a közlemény. A helikopter üres tömege nagyjából 2 tonna, maximális felszállótömege pedig 3,2 tonna. A rotor átmérője 13 méter. Gazdaságos utazósebessége 120-140 km/óra között változik, hatótávolsága pedig 460 km környékén van. A gép számos rendszere működőképes, a helikopter meghatározó szereplője lesz a múzeum nyári rendezvényeinek, amikor a kiállítóhely szakemberei rendszeresen életre keltik a történelmi pilótafülkéket. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A nyerges vontató egyelőre tisztázatlan körülmények között belecsúszott a 61-es főút 190-es kilométerszelvényénél lévő körforgalomba, ahol az oldalára borult. A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a honlapján azt közölte: a járműbe szorult sofőrt a tűzoltók emelték ki. A rendőrség tájékoztatása szerint a balesetben a sofőr olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen életét vesztette. Fotó: MTI/Varga György További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A vád szerint a férfi 2021. június 25-én, délelőtt, kitűnő időjárási viszonyok mellett, a sűrű forgalmú M3-as autópályán haladt Miskolc irányába egy Ford személygépkocsiból és az ahhoz kapcsolt lakókocsiból álló járműszerelvénnyel. A férfi az autópálya a belső sávban a megengedett 80 km/óra helyett 95-100 km/óra sebességgel közlekedett, amikor a jármű vontatmánya becsóvált. A sebesség, és a kormánymanőverek miatt a járműszerelvény elvesztette a stabilitását, végül a Ford és a lakókocsi a belső szalagkorlátnak ütközött és felborult. Kizárólag a szerencsének volt köszönhető, hogy a vádlott mögött érkező többi gépjármű vezetője még időben meg tudott állni az autópálya közepén veszteglő sérült járműszerelvény előtt, így súlyosabb kimenetelű baleset nem következett be.   A balesetben ugyanakkor a férfi felesége - aki a jármű jobb első ülésén, bekötött biztonsági övvel utazott - 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülést, lapocka- és többszörös bordatörést szenvedett el. A vádlottnak könnyű sérülései lettek. A baleset oka az idős férfi gyorshajtása volt, ugyanis az előírások szerint az általa vezetett gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel az autópályán legfeljebb 80 km/óra sebességgel lett volna szabad közlekedni. Az Egri Járási Ügyészség a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt benyújtott vádiratában a büntetlen előéletű elkövetővel szemben pénzbüntetés, valamint közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására tett indítványt. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!