A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti szakemberei a Készenléti Rendőrség egységeinek segítségével október 2-án fokozottan ellenőrizték Kaposvár és környéke forgalmát. A szabályszegők hatékonyabb kiszűrése érdekében az egyenruhások nemcsak civil kocsikkal, hanem drónnal is figyelték a közlekedésbiztonság tekintetében legkritikusabb pontokat. Fotó: police.hu A rendőröknek többek közt a biztonsági öv használatának elmulasztása, a vezetés közben kézben tartott mobiltelefon használata, a sebességtúllépés, valamint az elsőbbség szabályainak megsértése miatt összesen 94 esetben kellett intézkedniük. Az akciót öt civil gépkocsi, nyolc járőrautó, és három drón is segítette. A közúti közlekedési balesetek jelentős része gondatlan magatartásra vezethető vissza, azonban körültekintő, figyelmes vezetéssel, a szabályok betartásával a balesetek nagy része elkerülhető, a passzív biztonsági eszközök használatával pedig a sérülés súlyossága mérsékelhető. A biztonsági öv használata a gépkocsi vezetőjének és utasainak egyaránt kötelező.  

Kihívások a flottapiacon Pesti Tímea A flottakezelők többsége (63%) számára az elmúlt év legnagyobb kihívását az új autók magasabb havi díja jelentette, Pesti Tímea, az Ayvens vezérigazgatója szerint azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben még mindig az operatív lízing jelenti a legjobb megoldást a vállalatok számára. „Az elmúlt egy évben visszaszorult a piac, mindenki a költségek optimalizálására, az állománya ésszerű átszervezésére törekszik. Az operatív lízing térnyerése azonban változatlan, sőt: a flottakezelés kiszervezése gyakorlatilag megatrend, hiszen a vállalatok ezzel mentesülhetnek az üzemeltetés, szervizelés és a maradványértékek pénzügyi kockázatától, fix havidíjak mellett használhatják az autóikat.” Céges elektromos autók Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi piaci helyzetet látva milyen flottapiaci megoldást terveznek bevezetni a következő 1-3 évben, a flottakezelők és cégvezetők több mint fele a részben elektromos flottára való átállást jelölte meg válaszként. 16%-uk autómegosztó szolgáltatásokat vezetne be, 8%-uk a mikromobilitási eszközök alkalmazását fontolgatja, a válaszadók 40%-a viszont ezek mindegyikében gondolkodna, egy átfogó mobilitási csomag kialakításával. „A saját ügyfélkörünkben az elektromos autók iránti kereslet növekedését tapasztaljuk, ami nagyban köszönhető annak, hogy a hazai képviseletek anyavállalatai is ezek mellett tették le a voksukat” – mondta Pesti Tímea. „De nem csak az elektromos autókban látjuk a fenntarthatóságot, sok múlik azon, hogy milyen a cégautó-politika, és hogyan használjuk a gépjárműveket.” Pozíció vagy tényleges autóhasználati igények? A flottakezelők és cégvezetők közel háromnegyede (72%) szerint a cégénél inkább a státusz, pozíció határozza meg az autó kategóriáját, és kevesebb mint egyötödük (19%) látja úgy, hogy elsősorban a személyes használati igényekhez igazodik az autó kategóriája. Elenyésző azoknak a céges válaszadóknak a száma, akik szerint cégüknél az autók méretét, felszereltségét kizárólag az üzleti igények szabják meg (8%). Ennek ellenére a flottakezelők és cégvezetők, valamint a sofőrök többsége is méltányosnak és ésszerűnek tartja az autók kiosztásának jelenlegi rendszerét. Arra a kérdésre azonban, hogy milyen megoldás bevezetését fontolnák meg, a flottakezelők és cégvezetők 48%-a azt válaszolta, hogy a tényleges autóhasználati igények felmérése nyomán alakítaná ki a flottáját. Közel egyharmaduk fontolgatja az alkalmi, igény szerinti használatra szolgáló pool autók bevezetését, 15%-uk az alternatív közlekedési módok használatának ösztönzését, egytizedük pedig a céges autók helyett vagy mellett egyéb közlekedési támogatás nyújtását vezetné be. Státusszimbólum a céges autó A cégvezetők és flottakezelők többsége (58%) inkább, vagy teljesen egyetért azzal, hogy az autó egyfajta státusszimbólum, és ők is megnézik, milyen autóval érkezik a partnerük. A sofőrök ezzel még inkább egyetértenek: ebben a csoportban a válaszadók közel 70 százaléka inkább, vagy teljesen egyetért ezzel a kijelentéssel. A válaszok alapján az látszik, hogy mind a flottakezelők és cégvezetők, mind pedig a sofőrök jelentős része (47-48%) inkább úgy érzik, hogy jobban elismerik őket az üzleti partnereik, ha magasabb kategóriájú autóval járnak. Right sizing és fenntarthatóság Az eredmények alapján érthető, hogy erősen megoszlanak a vélemények annak kapcsán, hogy mit szólnának a cégautósok, ha a környezetvédelem érdekében alacsonyabb kategóriájú autóval kellene járniuk. Nem éri el az 50%-ot azok aránya, akik egy ilyen jellegű váltást pozitívan, nem presztízsveszteségként élnének meg, a kitöltők harmadát pedig mindez egyértelműen negatívan érintené. Arra a kérdésre azonban, hogy támogatnák-e a céges autók kiosztásának módosítását, hogy az jobban igazodjon a tényleges használati igényekhez, mint a beosztáshoz vagy a státuszhoz, a sofőrök 70%-a igennel felelt. Egy alacsonyabb kategóriájú gépjárműre váltás esetén pedig a válaszadók 40%-a nem is várna el kompenzációt. Sőt, a válaszadók közel kétharmada a pool autók, a mikromobilitási eszközök és a tömegközlekedési támogatás helyett inkább annak örülne, ha a fenntarthatóságra való törekvés a használati igények felmérése alapján kiosztott – akár alacsonyabb kategóriájú – autók formájában valósulna meg. Céges autók és sofőrjeik A cégesautó-sofőrök 96%-a kizárólagosan használja céges autóját. Közülük 36% szerint a munkaköre betöltéséhez nem lenne szükséges az autó, de az a juttatási csomagja részét képezi. Kétharmaduk (66%) minden nap használja munkacélra az autóját a munkába járáson túl is, elsősorban ügyféltalálkozókra való eljutáshoz. A válaszadók háromnegyede úgy gondolja, hogy a céges autó nélkülözhetetlen a munkavégzéséhez, és ha az nem lenne a juttatási csomagja része, akkor saját autót – nem tömegközlekedést vagy mikromobilitási eszközöket – használna. Az Ayvens felméréséből kiderült, hogy azok, akik számára a céges autó a juttatási csomag része, a megadott keretben elérhető legmagasabb felszereltségi csomagot választják – ez még az autó márkájánál is fontosabb szempont. A második helyen a személyes preferenciák állnak: a család és a szabadidős utazások igényei, szintén tekintet nélkül a márkára.    

- Legutóbb Le Mans-ban remekül sikerült a versenyhétvége. Vasárnap megszereztük az újabb bajnoki címet, és nagyon büszke vagyok a csapatra. Remek munkát végeztek a fiúk, jól alkalmazkodtunk a szabályváltozásokhoz, melyekről télen döntöttek, és 11 futamot nyertünk egymás után a szezon elején, melyet még senki nem tudott megcsinálni a kamion EB történetében. Bár matematikailag is bebiztosítottuk az első helyet, szeretnénk az utolsó versenyhétvégén Jaramában is győzni – mondta Kiss Norbert. A hatszoros Európa-bajnokot a MOL is támogatta, és Kiss Norbert tovább döntheti a rekordokat. Idén ugyanis minden időmérőn a leggyorsabb volt, és ez a cél Spanyolországban is. A pálya 3.8 km hosszú, 14 kanyar tarkítja. Szombaton 15.20-kor és 17.35-kor lesz a két verseny, míg vasárnap 13.25-kor és 15.45-kor startol majd a mezőny. A HUMDA támogatását élvező Kiss Norbertnek 344 pontja van, a második Jochen Hahn 261 ponttal követi, míg a harmadik helyen a 203 pontos Sascha Lenz áll. Utóbbit Antonio Albacete még befoghatja, a spanyol pilóta 23 pontos hátrányban van, de hazai környezetben szeretné megszerezni a dobogós helyet.     

Képek: Sharp Amikor azt gondoltunk volna, hogy az autóipar már nem lehetne ennél zsúfoltabb, egy újabb cég akar tényezővé válni a piacon. Ennek megvalósításának érdekében a főként TV-gyártással foglalkozó Sharp a Foxconnal kíván együttműködni, akik az iPhone-készülékek gyártásáról lehetnek ismertek. Első közös munkájuk az 'LDK+' nevet kapta.  Ez egy olyan "dobozra" hajazó elektromos jármű, amely több hasznos funkcióval is el lett látva - kívül és belül egyaránt. A kisbusz egyébként Foxconn Model C néven kezdte a pályafutását crossoverként, és csak ezt követően alakították át a jelenlegi formájára. A Sharp úgy próbálta meg a legtöbbet kihozni ebből a nagy tetőből, hogy napelemeket szerelt fel rá, amely képes az autó akkumulátorát tölteni, valamint a kétirányú töltésnek köszönhetően az otthonunkat is. Az utóbbi funkció akkor jöhet hasznosan, ha villámlás, vagy más okok miatt áramkimaradás áll fent az otthonunkban, így a "vészterhes" időkben sem kell nélkülöznünk az energiát.  Az óriási belső tér arra is alkalmas, hogy elférjen benne egy hatalmas, 65 hüvelykes képernyő, valamint a hátsó ülések is elforgathatók. A Sharp szerint az LDK+ mesterséges intelligencia segítségével információt gyűjt a háztartási gépektől - főként a légkondícionálótól és a televíziótól - hogy az autóban is be tudja állítani a klímaberendezés erejét, valamint a képernyő fényerejét a szokásainknak megfelelően. Maga a 65 hüvelykes képernyő pedig nem csak szórakozás céljából került az autóba, hiszen a segítségével egy mobil irodát is ki tudunk alakítani a kisbusz hátsó részében.  A hivatalos technikai specifikációk sajnos még nem láttak napvilágot az LDK+-t illetően. Ennek ellenére azt tudjuk, hogy a 2021-es koncepcióautót Tajvanban már árulják, méghozzá 'Foxtron Model C' néven. Maga a Foxtron egyébként a Luxgen nevű cég anyavállalata, így a Yulon és a Foxconn közös vállalata.  A Model C teljesítménye 231 lóerő, forgatónyomatéka 339 Nm, hatótávolsága pedig 505 kilométer a rendkívül optimistán számoló 'New European Driving Cycle' (NEDC) alapján. Méreteit tekintve a jármű 4,69 méter hosszú, 1,89 méter széles és 1,62 méter magas, viszont a Sharp elektromos minibusza más méretekkel és arányokkal fog rendelkezni.  Az Automotive News a Sharp egyik tisztviselőjével beszélt az autóiparba való belépéséről és a jövőbeli tervekről. Kazuma Naito, a cég 'Next Innovation' részlegének szoftverfejlesztési menedzsere elmondta, hogy a céljuk az autóik értekesítésének megkezdése 2030-ig, viszont a kitűzött időpont még változhat a jővőben.  Mivel a Foxconn 66 százalékos részesedéssel rendelkezik a Sharpban, így kicsit sem meglepő, hogy a két cég együttműködik a másikkal, hogy az évtized végére piacra dobják az elektromos járműveiket. Első körben Japánban szeretnék eladni az új minibuszukat, amit valószínűleg ugyanúgy Japánban, vagy Kínában szerelnek majd össze.  Továbbá az is biztos, hogy nem a Sharp lesz az egyetlen tech-óriás a "felkelő Nap országából", amely beszáll az autóiparba, hiszen a Sony is elindítja a Hondával közös autóipari vállalatát, ami a 'Sony Honda Mobility' nevet kapja majd. Első modelljük, az Afeela elektromos hajtású szedánja 2025-ben kerül piacra a tervek szerint, míg az SUV-jük 2027-ben, az olcsóbb, kompakt modelljük érkezése pedig 2028-ban várható.  A fenntebb említett tech-cégek vonalát folytatva az Apple is meg szerette volna alkotni a saját autóját, viszont miután több, mint 10 milliárd dollárt fektettek a projektbe, idén februárban törölték az egészet, így ezt nem igazán lehet sikersztoriként elkönyvelni az amerikai cég történetében.