Egy autó „életében” többalkalommal is felmerülhet, hogy mennyit ér, mennyi az ára, mennyibe kerül. A különbség nem csak a szóhasználatban van, hanem érdemes megkérdezni, hogy ki számára kell megmondani, eladásban, vagy vásárlásban van-e aki kérdezi, új, vagy használt kocsiról beszélünk-e és még számos paraméter változtathatja, elvileg ugyanannak a kocsinak az árát. Mikor merül fel a kérdés? Számtalan esetben. Az autók eladásakor kérdéses, mennyiért hirdessem, vételkor, hogy mennyiért tudom megvenni, válóperben, hogy mennyi a forgalmi értéke, aminek a felét vélhetően az egyik fél megváltja. Ez utóbbi fordul elő örökléskor is, de ott a felek száma nem feltétlenül kettő. Kérdés lehet, milyen körülmények között kell értékesíteni: bármennyi ideig, a legtágabb környezetben, vagy észszerű határidőn belül zárt körben? Ugye, hogy nem mindegy? Új autók Kicsi a mozgástér? Az új autónál van a legegyszerűbb helyzet. Az importőr kínálja valamennyiért és annyit és annyiba kerül. De ha én kidumálok magamnak egy ingyen metálfényezést és gumiszőnyegek, plusz megkapom a „nagynavit” és a „nagyklímát” a kicsik árán, akkor hova írjuk a megkapott néhány százezer forintot? Használt autók Az igazi kérdések azonban csak a használt autóknál jönnek. Általában tulajdonosváltás előtt kell meghatározni egy autó értékét, a kérdés csak, hogy milyen szempontok alapján. Adás-vétel A dolog körülbelül úgy működik, mintha valutát váltanánk. Az ár ott is függ attól, hogy éppen vesszük a valutát, vagy eladjuk. Az eladási ár (amelyen a kereskedő nekünk elad) mindig magasabb, mint a vételi ár (amelyen tőlünk átvesz). Autók esetében általában 10-20% közötti eltérés van a két ár között, persze ez nem törvényszerű. Egy használt autó kereskedő például bármekkora árrést létrehozhat. Témán kívül: Gyorsan jegyezzük meg, hogy sokszor halljuk, hogy valakitől X áron vették be a kocsiját, majd egy hét múlva 2X áron tették ki a telepre. Nos, ez önmagában igaz lehet, de azt senki nem tudja, hogy a kereskedő mennyit költött rá az autóra hirtelen, hogy az áruba bocsátható legyen egyáltalán. Maradványérték A maradványértékről általában a lízingszerződések kifutásakor beszélünk és az avatatlan szemnek elsőre az tűnik fel, hogy a jármű piaci értékéhez képest mennyire alacsony. Ez ne legyen megtévesztő, hiszen aki „ezen az áron” jut hozzá a kocsihoz, az jó eséllyel elég combos lízingdíjakat fizetett a futamidő alatt. Piaci érték A piaci érték fogalmat sokszor rossz helyen használják. Az én olvasatomban a piaci érték az az érték, amelyet az adott földrajzi viszonylatban, adott időszakban, viszonylag rövid határidőn belül megad a piac a járműért. Például egy nyitott kocsi az ősz beálltával szinte eladhatatlan a nyár elején megszabott áron. Ugyanígy a motorkerékpárok, szintén a nyári szezonban pörögnek. A földrajzi elhelyezkedés is befolyásoló tényező. Nehezen fogom tudni eladni a húszmilliós sportkocsimat, ha az ország legszegényebb részén hirdetem. A piaci érték meghatározáskor figyelembe veszik tehát a hely- és időszak sajátosságait is. Forgalmi érték A forgalmi érték némileg általánosabb fogalom. A szakértői érték meghatározásoknál így szoktak fogalmazni, de a legtöbb esetben nem is születik egy ekzakt szám, hanem intervallumot határoznak meg, például így: a jármű forgalmi értéke 1,2 és 1,3 millió forint között valószínűsíthető. További tényezőket is figyelembe lehet venni attól függően, hogy milyen célra készül az érték megállapítás. Használt autók Minél idősebb járművek között keresgélünk, annál nagyobb lesz a szórás a piacion. Vevőként azt tapasztalhatjuk, hogy a legolcsóbban és a legdrágábban kínált járművek árai között akár több mint 100%-os eltérés van. Ennek két oka látszik világosan. Az egyik, hogy milyen műszaki állapotban van az autó. Nem törvényszerű ugyanis, hogy a 15 évesnél idősebb kocsik vállalhatatlan állapotban vannak. Ez csak egy jellemző dolog, ugyanis ilyen idős kocsikat fenntartani nyilvánvalóan a kocsi áránál jóval magasabb költségen lehet, amit sokan – érthető okokból – nem vállalnak már. Aki mégis méltósággal őrzött meg egy autót, és az magas futásteljesítménye és előhaladott kora ellenére is szinte kifogástalan állapotban van, nem véletlenül kér érte háromszor annyit, mint a lepukkant társaikért. Megint egy kitérő: nekem is 17 éves, 400.000 km-es autóm van, de sokan még mindig megnézik. Többen érdeklődnek, hogy eladó-e, mondom is nekik azt az árat, amiért kiszállnék belőle. (Mikor mennyit, 1,5-2 millió között), mire mondják, hogy micsoda??? – maximum 500.000, mert a piac tele van ilyen kocsikkal. Használati érték Nyilván azért költök én is többszázezer forintot évente a kocsira, mert szeretném használni. Nem úgy, hogy megy a kocsi nincs klíma, kavicsos a szélvédő és füstölget a drága, meg folyik orrán száján az olaj, hanem annak eredeti minőségében szeretném alkalmazni. Akárhogyan is igyekszem, ezeknek az anyagi ráfordításoknak csak egy kisebb részét fizetné meg a piac, a nagyobb része inkább használati értékké konvertálódik. A használati érték még sokkal világosabb lesz, ha inkább egy 300.000 Ft piaci értékű autó példáján keresztül mutatom be. Ha van egy ilyen autónk, azzal el tudunk menni A-ból B-be, megoldjuk vele a vásárlást, az oviba hurcolást, a tetőcsomagtartón a létrát is el tudjuk vinni, egyszóval ott van, ha kell. De ha nincs, és a fenti feladatokra kocsit kellene bérelni, az mennyibe kerülne? Ha egy-egy úton a taxit választanánk, az mennyibe kerülne? A lassabb közlekedési módokon pazarolt idő vajon mennyibe kerül? Nem kiszámítható dolgok ezek, egyszerűen csak érezzük, nem adhatjuk el a kocsit, mert az a 300.000,- Ft amit kapunk érte (és persze a fenntartási költségek megspórolása) nem hozna annyit a konyhára, mint amennyit költenénk az autó nélkül. Érzelmi sík Ha van égbekiáltó autótulajdonosi hiba, akkor az az érzelmi szálakkal való kötődés egy autóhoz. Ez a legdrágább. Ez okozza, hogy sokszor irreális áron hirdetik meg a használt kocsikat, vagy esik le a tulajdonosok álla, amikor a kereskedő „bekínál” egy beszámítási árat. A legnépszerűbb katalógussal készített járműértékelés jegyzőkönyve Mennyibe kerül? – Mennyi legyen? Ugyanarról az autóhoz több árat is meg lehet határozni, minden attól függ, hogy mennyire vagyunk felületesek, vagy éppen részletesek, milyen környezetben értékelünk és milyen célból. A mindennapi életben azonban – ahogyan az a kapitalizmusban már csak lenni szokott – a piac határozza meg az árat. Amikor nem kell hivatalos, katalógusértéken alapuló értékelés, no meg amikor spórolni akarok egy kicsit a barátaimnak, azt szoktam ingyen tanácsolni, hogy az internetes hirdetésekben látható árakat figyeljék meg és a saját kocsijuk (vagy a kiszemelt autó) állapotát is figyelembe véve lőjjék be az árat, illetve döntsék el azt, hogy megéri-e megvenni annyiért vagy sem.

Egy autógyártó teljesítményét alapvetően három paraméter alapján mérhetjük: hány autót adnak el egységnyi idő alatt, ezzel mekkora bevételre tesznek szert, valamint a tevékenységük mekkora hasznot termel. A brit Staveley Head biztosítási bróker ügynökség a világ autóiparának 15 meghatározó szereplőjét, a leggazdagabb autógyártókat megvizsgálva, azok éves jelentéseit áttekintve, független piacelemző szervezetek adataival összevetve érdekes eredményekre jutott, amelyeket egy interaktív animációban összegzett. Ezek szerint a Toyota a világ legtermelékenyebb autógyártója: percenként 17 darab gépkocsit értékesít a japán vállalat, azaz három és fél másodpercenként talál gazdára egy új Toyota. A Fordnak 4,6, a Volkswagennek öt másodpercre van szüksége egy autó eladására – ugyanez a szám a Porschénál 128 másodperc, a McLaren esetében pedig 9400 másodperc, azaz több mint 2,5 óra. Ami a bevételeket illeti, itt is a Toyota vezeti a rangsort: 52 hét alatt több mint 215 milliárd eurós forgalmat bonyolít le a cég; a lista második helyén álló Ford nem egészen fele ekkora bevételre tesz szert ennyi idő alatt. További érdekesség, hogy a Toyota egyetlen perc alatt keres annyit (409.307 euró), mint az Aston Martin 3,5 óra alatt. A profit terén még mellbevágóbbak a különbségek, ha csak a tömeggyártókat tekintjük: a Toyota 52 hét alatt 15 546 970 066 (azaz 15,5 milliárd) eurós profitra tesz szert, míg a Ford 6,26 milliárdot, a Renault 3,8 milliárdot, a Hyundai 3,59 milliárdot könyvelhet el. A legnagyobb haszonnal dolgozó prémium gyártó, a Mercedes is csupán 9,2 milliárd euróval növeli profitját ennyi idő alatt, míg a McLaren a tavalyi évet 49 milliós veszteséggel zárta.

A BUD 2020 repülőtér-fejlesztési program keretében több millió euróból felépülő parkolóházat várhatóan 2020 második negyedévében adják át. A Budapest Airport rekordmértékű forgalomnövekedéssel indokolta a beruházást. A kivitelezés miatt októbertől módosul a repülőtéri parkolási rend. A változásokról a társaság internetes oldala naprakészen tájékoztat - írták.  A jelenlegi Terminál Parkolót - amelynek a területén épül fel az új parkolóház - a Holiday Plus Parkoló területére helyezik át a mozgássérült-parkolással és a Budapest Airport parkoló ügyfélszolgálati irodájával együtt. A buszok a taxi puffer parkoló melletti parkolóban állhatnak meg. A bérelt autók felvétele és leadása átkerül a hotel mögötti parkolóba, a Centrál Parkoló utasforgalmi funkciója megszűnik - olvasható a honlapon.