A prágai bemutató helyszínétől egy szűk órányi autózással érhetjük el Mladá Boleslavot. A cseh fővárostól 60 kilométerre lévő városkában található Škoda gyár mellett található a márka a múzeuma is, aminek megtekintése üdítő érdekességként társult a klasszikus műemlékek mellé. Ugyan a mi programunk a gyár látogatásával kezdődött a kronológia azonban úgy ad igazi történelmi ívet tárlatvezetésünknek, ha a beszámolónkat a múzeumból indítjuk, melynek előszobájában egy fantasztikus ikon a Škoda Popular Sport Monte Carlo köszönti az idelátogatókat. Az 1936-ban debütáló modell nem csak fantasztikusan szép, de elévülhetetlen érdemeket is szerzett a márka motorsport sikereiben és, aminek utcai változatát a Párizsi Autószalon mutatták be. De ne forgassuk túl gyorsan az idő kerekét. Egykoron az alapokat egy szenvedélyes kerékpáros Václav Laurin és egy „ könyvárus” Václav Klement tette le 1895-ben. A történet szerint Laurin úr egy kerékpárt vásárolt egy német gyártótól, aminek a minősége enyhén szólva is kifogásolható volt. Viszont ahelyett, hogy orvosolták volna a problémáját, még ki is figurázták, így jött az elhatározás, hogy saját biciklit készítsen. Műszaki ember lévén szüksége volt egy eladásban jártas társra, így került kapcsolatba Václav Klementtel, akivel együtt megalapították a Laurin & Klement céget, ami szinte azonnal el is indult a siker útján. A kerékpárgyártás gyorsan felfutott és a  jövedelmező üzlet a portfólió továbbfejlesztését is magával hozta. 1899-ben elkészítik az első motorbiciklijüket, 1911-ben pedig az első autójukat. Az S modellre keresztelt négyhengeres 54 lóerős autó rendkívül sikeres volt, összesen 600 darabot gyártottak belőle. A márka keresztlevele 1911-ben változott meg, amikor Laurin & Klement egyesült Emlie Škoda cégével. A tömegközlekedési eszközöket gyártó és fegyvergyártásra szakosodott cég rendkívül jól prosperált, viszont a kínálatából hiányzott a személygépkocsi, ezzel a fúzióval viszont teljes lett a paletta. Egy ideig közös névvel és logóval, később már csak Škoda néven értékesítették autóikat. És, ha már a logo szóba került érdemes ennek az evolúciójáról is néhány szót ejteni. Eredendően stilizált indiánfejdísz a márka jelképe, ami talán Laurin úr asztalán volt papírnehezék egykoron. Később pedig szimbólummá, mára pedig ikonikus emblémává vált, ami az idők folyamán finom metamorfózisokon ment keresztül de küldetése mit sem változott az évtizedek alatt. Jó lehet "skodáéknál" szeretik a gyártási korszakokat éles kontúrral elválasztani, de a márkafejlődés jól tetten érhető a kiállított darabokon, amit a szocialista éra sem tudott leszedálni. Elég csak ránézni a múzeum három emelet magas ráparendszerére, ahol szinte két egyforma modellt sem látni. Egyetlen egykori KGST autógyártó sem tudhat magának olyan történelmi hinterlandot, mint a Škoda. Csak a fizikai határok szabnak korlátot annak, hogy a tételesen végigmenjünk az előrelépés korszakain. Így csak szemezgetünk a szívünket legjobban megdobbantó modellek között, melynek egy-egy életre keltett reinkarnációja néhány kilométerrel odébb 21. századi újragondolásban talán éppen most gördül le a szerelőszalagról. Kezdjük az 1940-es Škoda Superb-vel, a 919 típusszámú változat volt a márka első V8-asa. A négyliteres 96 lóerős monstrum 5,7 m hosszú volt és háromfokozatú sebességváltóval rendelkezett. Elődjeit – amik hathengeresek voltak – számos modellvariációban készítették. Volt belő luxus 6-7 személyes kivitel, kabrió, de még pick-up változat is. Katonai kivitele pedig összkerékmeghajtással is készült. 1959-ben megjelenik az Octavia a kínálatban. Az 1971-ig gyártásban lévő modell számost verzióban készítették, melynek sportos mutációjaként megjelent a Felicia is. Szintén 1959 kezdik el fejleszteni a 1000 MB-t is, de ez a koncepció csak 1964 kerül piacra, ami már egy teljesen új vonalat indít el márkapalettán. De nem csak a vonal új, hanem új elnevezés is születik. Az 1000 MB-ből, az „1000” Škoda egymillió legyártott autójára valamint a modell köbcentiméretére is utal. Tíz évvel később modernizálják az 1000 MB-t jön a 100 és a 110-es széria 1976-ban pedig a 105 és 120-as modellsorozat, amit 1983-ban megfrissítenek. Ezekre az autókra már bizonyára többen emlékeznek. Noha számos változatban készítették, de anno a Merkúr idehaza csak az alapváltozatokat értékesítette. A márka életében az újkori lépésváltást a Favorit jelentette. A Bertone karosszériás modellt 1987-ben mutatták be, ami szakított a farmotoros technológiával. Az eredendően belpiacra készült széria később más piacokon is kapható volt. A Favorit annyira sikeresnek bizonyult, hogy még a Volkswagen is érdeklődött utána, képletesen szólva talán ez volt az előszele a két cég későbbi üzletre lépésének. 1991-ban a Škoda csatlakozik Volkswagen csoporthoz, 1994-ben elindul a Felicia gyártása, később jön az Octavia és a Fabia, és a márka elindul az újkori siker útján.(folytatjuk)