A furcsa baleset péntek este történt Rostock városában - írja az ostsee-zeitung.de Fotó: www.ostsee-zeitung.de Az első vizsgálatok szerint a hölgy teletankolta autóját, fizetett, s beszállt a kocsijába, hogy távozzon. Automata sebességváltós autójával elgurult a kúttól, s fékezni akart, helyette azonban a gázpedálra lépett és ajtóstul behajtott az eladótérbe. A benzinkút pénztárosa, egy fiatal hölgy, - súlyosan megsérült. Egy másik ember, aki szintén a shopban tartózkodott, könnyebben megsérült. A 75 éves sofőr az eset után sokkot kapott. 

Bakos Péter, alias Jimi egy dologban hasonlít csak a klub társelnökére: ez pedig a megszállottsága. Az út, amit bejárt a Mad Max stílusban elkészült W123-ig, és annak állomásai is nagyban eltérnek a fentiektől, amit természetesen csakis elismerő jelzőkkel tudunk illetni, hiszen ez az alapja a klubtagság széles és érdekes spektrumának. Jimi hajózási szakközépiskolába járt, ahol - elmondása szerint – sok mindent próbáltak megtanítani neki, aminek később hasznát vehette volna (géptan, villamosságtan, gyakorlati tárgyak), de őt mindennél jobban érdekelte a szobrászat, a rajz, a csavargás és a gitározás. „A látens érdeklődés a járművek iránt az „Easy Riders” 1972-es megnézésétől datálódik, de ez csak a film háromszori megtekintéséig terjedt. 1978-ban viszont megcsípett egy hülyelágyó, és vettem egy 250-es BMW-t. Igen hamar chopper lett belőle, pedig akkor még a szót sem kimondani, sem értelmezni nem tudtuk” – emlékszik vissza Jimi a motorépítéssel kezdődött időszakára. Később szóba került egy R69-es és a nagy kedvencnek tartott 500-as „sivatagi” R75-ös is, de aztán egy Harley-Davidson WLA 45-nél kötöttünk ki. „Komoly munka volt akkoriban a motorépítés, hiszen a 80-as évek elejéről beszélünk, amikor nem a netről szedtük le az ötleteket és nem katalógusból rendeltük az alkatrészeket. A legtöbb extra alkatrész házilag készült, ügyes kezű iparosok és lelkes amatőrök által”. Motoros fronton ezután egy kis kihagyás következett, hiszen egy 1971-es Toyota Corolla Mark II-esé lett a főszerep Jimi életében, akibe  kis idő elteltével szintén beleharapott a flexkorong . A japán vonal megmaradt egészen 2003-ig, viszont a Toyotával párhuzamosan egy Suzuki LJ80-as is hosszútávon társa volt Jiminek, egészen addig, míg az említett évben látókörbe nem került a jelenlegi W123 280 CE, csúnyán összetört állapotban. „2003-ban megvettem a Mercit, helyrehoztuk, de túl szép lett. A sok metálfény és krómdíszítés valahogy nem passzolt a western csizmámhoz és a bőrdzsekimhez, ezért pár év és pár ezer kilométer után megpecsételődött a sorsa. Az átalakításban egy karosszériás barátom, Csereklyei Gaspi volt a segítségemre, az elképzelés pedig az volt, hogy a krómozott felületeket fényes feketére fújjuk, a fényezett felületeket pedig mattra, kivétel ez alól a motorháztető és a csomagtér fedél, azokat bevontuk bőrrel. Itt persze még nincs vége a metamorfózisnak, hiszen a kiemelt légszűrők miatt megnyitottuk a motorháztetőt, egy állólámpás Merci hűtőrácsát és rászabtuk, és 3-3 kipufogóvéget vezettünk ki az autó oldalára. Mivel hátul nagyobb a kerék, a kerékjárati ív peremét is feljebb vittük, végül pedig megizmosítottuk a hátsó lökhárítót ,és egy külső csomagtartót is felszereltünk az autóra”.   „A klubban a 2009-es év elején jelentünk meg először ezzel a külsővel, és nagyon befogadóak voltak, sokan érdeklődtek a részletek iránt, miközben végig az járt a fejemben, hogy biztos van olyan tag, aki eltörte volna a kezeimet, ha ilyetén hozzányúlok a ’Szent Mercihez’. Idővel azonban kiderült, hogy ha Mercid van, akkor már adott a közös nevező, függetlenül attól, hogy ez egy rozsdakupac vagy egy múzeumba illő vitrinautó”. Jimi zárószavainak pedig csak annyi a summája, hogy a szórakoztató programok mellett a segítségnyújtás és a barátság is szerves része a tagok egymás közötti interakcióinak, amit egy hozzá hasonló outsider mindig is nagyra értékel.   Az ebbe a miliőbe való betekintés tehát mindenki számára nyitott, szeptember 10-én, Kiskunlacházán a repülőtéren, ahol a szervezők – márkától függetlenül – az autós programok rendszeres és rendszertelen látogatóit is szeretettel várják.  

A második helyről rajtoló német versenyzőnek ez volt idei hetedik, egyben pályafutása 21. futamgyőzelme.      Rosberg mögött csapattársa, a világbajnoki címvédő brit Lewis Hamilton lett a második, aki továbbra is vezet a pontversenyben, de előnye két pontra csökkent. Harmadikként a Ferrari négyszeres világbajnoka, a német Sebastian Vettel ért célba. Balesetmentes volt a rajt, de több pozíciócserét is hozott: az élről induló Hamilton az első kanyar után már csak a hatodik volt, ugyanis Rosberg, Vettel, Räikkönen, Bottas és Ricciardo is megelőzte. A kerékcserék kezdetére két helyet javított a brit pilóta, az élen haladó Rosberg előnye pedig ekkor már több mint tíz másodperc volt. Az első boxkiállások után ugyanaz maradt az első négy sorrendje, mint előtte, de a Ferrari taktikájában két kerékcsere szerepelt, a Mercedesek viszont csak egy-egy alkalommal álltak ki, így Hamilton a második helyre került, Vettel és Räikkönen elé. Ebben a kvartettben a hajrá már nem hozott izgalmakat, mert túlságosan nagy volt az időkülönbség az autók között, Daniel Ricciardo viszont megelőzte Valtteri Bottast, ezzel előrelépett az ötödik helyre. A világbajnoki sorozat két hét múlva Szingapúrban folytatódik. MTI

A 140-es az első Volvo volt, amely átlépte az egymilliós példányszámot. A 144-es 1966. augusztus 17-én mutatkozott be a göteborgi Lorensberg Hotelben, nem mindennapi körülmények között.  A városban riadókészültséget rendeltek el, mert hajsza folyt két rendőrgyilkos után, a bemutató eredeti helyszínének tervezett színháztermet kiürítették. A skandináv országok fővárosaiban, Oslóban, Koppenhágában és Helsinkiben egyszerre tartott egy-egy bemutatót a Volvo. A gyártás már két nappal a bemutató után megindult. A 144-est két évvel később követte a 142-es kupé, a 145-ös kombi, és 70-ben a 145-ös haszonjármű, az Express Van. A típusokat kezdetben 75 lóerős, karburátoros 1,8-as benzinmotorral árulták, amely injektorokkal később már 120 lóerőt is leadott. 1969-ben mutatkozott be a hathengeres motorral szerelt luxusverzió, a 164-es. A 140-es széria 1974-ben fejezte be a pályafutását. Olyan sikeres volt, hogy 8 év alatt is elfogyott belőle 1 251 371 példány, amivel a Volvo első tömegmodelljévé vált. A 140-essel közeli rokonságban álló közvetlen utód, az egészen 1993-ig gyártott 240-es még sikeresebb lett a 2,8 milliós példányszámával. Máig ez a legsikeresebb Volvo. A 700-asból 1,24 millió készült 1982 és 1992 között. Az első elsőkerék-meghajtású  Volvóból, a 850-esből és a belőle kialakított első V70, XC70 modellekből 1,36 millió fogyott 1991 és 2000 között. A Volvo egyébként 19 millió autót gyártott a 90 éves története során. Jelenleg a kínai kézben lévő svéd gyártó évi félmillió autót készít.