A közlemény szerint a Széchenyi 2020 program részeként, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében létrejött projekt összköltsége 1,579 milliárd forint volt, amelyből a vissza nem térítendő európai uniós támogatás összege 840,06 millió forint. Olyan alvázat akart kifejleszteni az Ikarus és az Óbudai Egyetem konzorciuma, amely nemzetközileg is versenyképes, önjáró és intelligens szervizképességgel rendelkezik - közölték. A tájékoztatás szerint a fejlesztési folyamat során elkészült az alvázcsalád főterve, majd az elsőre építve, elkészült a csökkentett tengelytávú, több hosszméretet fogadó alváz főterve, valamint kidolgozták mindkét változat konstrukciós dokumentációját. A kidolgozott konstrukció alapján legyártottak egy normál és egy csökkentett tengelytávú alvázprototípust, valamint a 12 méteres komplett járműalvázat a felépítménnyel. Hozzátették: az alvázprototípus felhasználásával készre gyártott autóbusz forgalomba helyezéséhez sor került a minősítő vizsgálatokra, majd a jármű telemetriás rendszerrel, és a veszélyeztetett utasok biztonságát fokozó elemekkel lett ellátva. A közlemény szerint a projekt keretében kifejlesztett autóbuszok a legújabb technológiai megoldásokat alkalmazzák, beleértve az emissziómentes elektromos meghajtást és az intelligens szervizképességet. A projekt sikeres lezárása lehetővé teszi az Ikarus számára, hogy piacképes elektromos autóbuszokat kínáljon, amelyek hozzájárulnak a fenntartható közlekedés előmozdításához Magyarországon és az európai piacon - összegezték a 2020-ban indult projekt eredményeit. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A lengyelországi Tychyben található Stellantis üzem több, mint 2000 embert foglalkoztat. Az évek során olyan modellek kerültek ki innen, mint a Jeep Avenger, a Fiat 500-as vagy a Panda. És szeptember 7-én itt kezdődött meg az új Fiat 600e gyártása. A múltat szem előtt tartó, de a jelen trendjeit is nagyban figyelembe vevő 600e teljesen elektromos autó. Az olasz stílus és a fenntartható innováció elegyét képviseli. Két változatban kapható: a modellcsalád csúcsát jelentő La Prima mellett létezik a Fiat 600e Red. Mindkettőt úgy tervezték, hogy családbarát és környezettudatos legyen. A legmodernebb biztonsági funkciókkal és figyelemre méltó hatótávolsággal (a WLTP városi ciklusban több mint 600 km-es hatótávolságot érhet el) felszerelt crossover konkrét választ ad a kortárs mobilitás igényeire. A 600-as kívül-belül vidám. Élénk karosszéria-színek közül választhatunk, a belső teret pedig testre szabhatjuk 64 színkombinációval. Olyan kényelmi funkciókat is beleintegráltak,  mint a 10''25 méretű kijelzőhöz csatlakoztatható telefon, a masszázsülések, a csomagtérajtó nyitása lábbal és a keyless go kulcs nélküli rendszer. Az autó méretei: 1781 mm széles, 4171 mm hosszú, 1523 mm magas. Az új Fiatot 156 lóerős motorral szerelték fel és az akkumulátora kevesebb, mint 30 perc alatt tölt fel 80%-ra. A Red induló ára 35.950 euró, a La Prima pedig 40.950 euróba kerül. Forrás: fiat.com, motorionline.com    

Az esseni Techno Classica sztárja volt a Škoda Hispano-Suiza 25/100-as, mely elnöki autóként is szolgált, de nemcsak magas beosztása miatt érdekes járműtörténeti darab. A Laurin & Klement cégből 1925-ben alakult a Škoda Auto nagyobb kocsikkal akarta bővíteni termékkínálatát, ezért partnert keresett. A spanyol Hispano Suiza luxusmárkával történt megállapodás keretében 1926 és 1929 között száz H6B típust szereltek össze Mladá Boleslavban, 25/100-as jelzéssel. A 6,6 literes, soros hathengeres motorral százas tempóra volt képes a 3,7 méteres tengelytávú, 2 tonnás Skoda. Bejött az üzlet a spanyol márkának, mert a Škodánál gyártott száz Hispano Suiza autóból harminchat Csehszlovákiában maradt, egyik vásárlója pedig Tomáš Garrigue Masaryk elnök volt, aki 280 ezer koronát fizetett az autóért. Az autók többsége a háború idején eltűnt, megsemmisült, a fennmaradt példányok egyike 2010-ben került a Škoda gyári múzeumának gyűjteményébe. A 469-es alvázszámú autót eredetileg Robert Mandelík, a csehszlovákiai cukorfinomítók szövetségének elnöke vásárolta 1928. szeptember 22-én, az autót a második világháború után tűzoltókocsivá alakították, majd új tulajdonosa 2019-ben restauráltatta eredeti dokumentumok és a gyári archívum könyvei alapján. A csehszlovák állami járműflottában több Tatra modell is szerepelt. A Tatraplan 77-est idézte az 1935-ös csepp formájú Skoda 935, ám az igazgató Karel Hrdlicka nem kedvelte a farmotoros konstrukciót, amit 2 literes, 4 hengeres OHV motor hajtott. Az áramvonalas prototípust azért is elkaszálták, mert akkoriban már készültek a Superb sorozatgyártására, a modellből több is szolgált a protokoll flottában. A két márka közös története a háború után folytatódott, mert pártutasításra a Tatra személykocsi- gyártósait áttelepítették a Škodához, hogy Koprviniceben több teherautó és terepjáró készülhessen. 1951-52-ben kétezer Tatraplant szereltek össze Mlada Boleslavban. VOS protokoll autó a Skoda múzeumben Fotó: Boros Jenő Edvard Benes csehszlovák államelnöktől Klement Gottwald örökölte a pozícióval járó Daimler személyautót, ám ő inkább hazait akart. A megbízást a katonai járművekre szakosodott VOS (Vladny Osobny Special/Speciális Kormányzati Járművek Gyártója) kapta. Az első csehszlovák elnöki autót a harci járművek szakértője, Oldrich Meduna mérnök tervezte. A P-1 rendszámot sokáig Škoda viselte: az első VOS jelzésű modell 1948-ban készült 5190 köbcentiméteres, 110 kW teljesítményű Praga motorral, mellyel 115 km/h tempóra volt képes. A Škoda VOS több alkatrésze a korábbi protokoll autót szállító Tatra művektől származott, páncélozott karosszériája a Karosa üzemben készült. A Škosa VOS hosszabb, páncélozott változata 52 mm vastag golyóálló ablakokkal volt ellátva, a 4,4 tonnás, 5,7 métere hosszú, 1,95 méter magas és 1,75 méter széles VOS modellből 1950 és 1952 között 107-et gyártottak. Ilyet használt Klement Gottwald (1896-1953) és Antonín Zápotocký (1884-1957) csehszlovák elnök. A légkondicionálós változatból jutott Mao Ce Tung kínai pártfőtitkárnak, ez a darab a pekingi katonai múzeumban látható. A Škoda VOS egy példánya a Mlada Boleslav-i márkamúzeum kollekciójában található. A következő évtizedekben, egészen a vasfüggöny 1989-es lebontásáig a prágai várban túlnyomórészt a szovjet ZISz és ZIL modellek szolgáltak állami pártvezetői protokoll autóként. Az ezredforduló után ismét komoly szerepe kapott a Škoda Superb az állami flottában. 1993-ban, a független Cseh Köztársaság megalakulása után a márka visszatért az állami szolgálatba. Václav Havel (1936-2011), emberi jogi aktivista, későbbi államelnök nagy autórajongó volt. Többször személyesen tesztelte a legújabb Škoda modelleket, többek között Feliciát, Fabiát, Octaviát és a Superb első generációját. A Havelt követő Václav Klaus két hivatali ciklusa alatt (2003-2013) a Superb I és Superb II modellcsalád limuzinjait használta. Kilencven évvel a Škoda Hispano-Suiza után több hazai márka is szolgált az állami járműflottában, 2016-ban Miloš Zeman elnök kapta meg a legújabb Superbet. Miloš Zeman cseh elnök harmadik generációs Škoda Superbjét at prágai várban adták át 2015 nyarán: Black Magic színű topfelszereltségű Laurin & Klement modellt 2.0 TSI/206 kW benzinmotor hajtja DSG hétfokozatú automata sebességváltón át. A cseh állami vezetésnek mindig a legújabb Superb modellt szállítja a Škoda. A Škoda újkori Superbjének első generációjával 2003-ban állt a cseh elnök szolgálatába. A harmadik generációs Superb 2015 júniusában került az elnöki flottába, az immár negyedik generációs elnöki Superbet 2022. áprilisban mutatták be a prágai Nemzeti Műszaki Múzeumban. Ez is a leggazdagabban felszerelt Laurin & Klement változat, melynek mind a négy kerekét a 7 fokozatú DSG váltón át hajtja a 2 literes, 206 kW (280 LE) TSI benzinmotor. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Egy olyan korszakban, amikor az e-biciklik egyre népszerűbbek, de a lítium akkumulátorokkal kapcsolatos környezetvédelmi aggályok egyre fokozódnak, igazán úttörő megoldásnak hangzik a hagyományos akkumulátorok nélkül működő villanybicaj. Egy francia startup, a Pi-POP új mércét állított fel a fenntartható mobilitás terén: szuperkondenzátorokkal működő e-biciklit gyárt, amely környezetbarát és problémamentes megoldást kínál az ingázásra. A szuperkondenzátor nem teljesen új technológia, de beépítése az e-kerékpárokba, ez az újdonság és logikus lépés a zöld közlekedés felé. A hagyományos e-kerékpárokkal ellentétben, a Pi-POP a szuperkondenzátorok erejét használja fel az elektromosság tárolására és felszabadítására. Ez a technológia arra összpontosít, hogy a kerékpáros a pedálozás, a lejtőn való gurulás vagy a fékezés közben újratölti az energiát. Bár a lítium továbbra is az elektromos járművek fő hajtóereje, kitermelése jelentős ökológiai kihívásokkal jár, ráadásul az iránta való kereslet 2030-ra várhatóan meghaladja a kínálatot. Ezzel szemben a szuperkondenzátorok olyan hétköznapi anyagokból készülnek, mint az alumínium, a szén, a cellulóz és a polimerek, amelyek könnyen újrahasznosíthatók. A szuperkondenzátorok lényegesen több töltési ciklust kínálnak, mint a lítium akkumulátorok, így hosszabb élettartamot és kevesebb hulladékot jelentenek. A Pi-POP e-bike egyik figyelemre méltó előnye a töltési várakozási idők kiküszöbölése is. A hagyományos e-bike-okkal ellentétben nem kell várni, amíg az akkumulátor feltöltődik. Ezenkívül a Pi-POP azt állítja, hogy a szuperkondenzátorok élettartama 10-15 év, ami jelentősen meghaladja a lítium akkumulátorok tipikus 5-6 évét. A Pi-POP 21,7 kg súlyú, unisex, fehér kerékpárjait a franciaországi Orléans-ban gyártják, jelenleg havi 100-at, de már jövőre szeretnék megtízszerezni a kapacitást. Ára 2450 euro. Forrás: interestingengineering.com