Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke az MTI-nek elmondta, hogy az új szabályozás az utazók nagyobb biztonságát szolgálja. Mint mondta, változott a vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályozás. Egyfelől a hazaszállítás és a kényszerű kint tartózkodás költségeinek - fizetésképtelenség esetén történő - fedezése egy új, kötelező, az utazó javára megkötendő biztosítás körébe került át. A vagyoni biztosíték tehát mostantól csak a befizetett részvételi díjak visszatérítésére szolgál, a hazautaztatás és a kényszerű kint tartózkodás költségeinek fedezésére a kötelező biztosítás hivatott - ismertette. Nem változott, hogy az előlegként beszedhető díjak százalékos mértéke továbbra is 40 százalék lehet. A változások között kiemelte még, hogy jelentősen kibővült azoknak az információknak a köre, amelyeket az utazási szerződés megkötésekor az utazóval kötelezően közölni kell, és azoké, amelyeket a szerződésbe kell foglalni. Így az utasokat az utazási szerződés külön mellékletében kötelezően kell tájékoztatni arról, hogy utazási csomagot, vagy utazási szolgáltatásegyüttest vesznek-e igénybe. Az utazási szerződés bármikor felmondható. Minden esetben kiköthető arányos bánatpénz az utas felmondása esetén. Ugyancsak lehetősége van az utazónak a szerződés másik személyre történő átruházására - mondta. Kitért arra is, hogy nőtt az utazási irodák kártérítési felelősségének maximális mértéke. Eddig a jogszabály a teljes részvételi díj kétszereséig engedte korlátozni a kártérítési felelősség felső határát, ez most a teljes részvételi díj háromszorosára emelkedett. Ez a korlátozás nem terjedhet ki a személyi sérülésre, illetve a szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozott kárra - tette hozzá. A szerződésben meghatározott részvételi díj egyoldalú emelése, a korábban is ismert külső tényezők változása esetében továbbra is kiköthető, de ilyen kikötés esetében a részvételi díj csökkenését is érvényesíteni kell az utazó javára, ha a külső tényezők változása azt megalapozza. További újdonság, hogy az utazó saját maga orvosolhatja az utazási szerződés hibás teljesítését, amennyiben az utazási iroda nem tesz megfelelő lépéseket. A keletkező költségek megtérítését az utazó az utazási irodától követelheti. Az utazási iroda köteles legfeljebb három éjszakára, lehetőleg az eredetivel azonos színvonalú szállást biztosítani az utazó számára, ha a hazautaztatás elháríthatatlan és rendkívüli körülmények miatt nem lehetséges - sorolta Molnár Judit. MTI

Juhász Árpád elmondta, a röszkei autópálya-határátkelőhely kilépő oldalán vasárnap délelőtt a személyautóknak 3, a buszoknak 2 órát kell várniuk, a belépő oldalon 1-1 órás a sor. Szintén erős a forgalom a röszkei közúti átkelő a kilépő oldalán, ahol egyórás várakozásra számíthatnak az autósok. Románia felé a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen is egyórás a várakozási idő. A gyorsabb átlépés érdekében Szerbia felé célszerű Tompa vagy Tiszasziget felé kerülni. Utóbbi átkelő naponta 7 és 19 óra között vehető igénybe. Akik Romániába szeretnének utazni, választhatják a 24 órás nyitva tartással működő kiszombori, nagylaki vagy battonyai közúti határátkelőt. A határátkelőhelyek nyitva tartásáról és az ott várható várakozási időkről a http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo oldalon, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével tájékozódhatnak az utazók.

A tárgyaláson részt vett Peter Kažimír pénzügyminiszter, Peter Žiga gazdasági miniszter és Ján Richter munkaügyi miniszter (mindhárman Smer-SD) is. A kormányfő elmondta: a kassai U.S. Steel után a kormány most a Volkswagen Slovakia vállalatot érintő speciális intézkedéseket hoz, melyek az infrastruktúrával, az alkalmazottak képzésével és más területekkel függnek össze. A VW SK jelenleg 1850 új munkatársat keres autószerelő, autóvillamossági műszerész, autóbádogos és más munkakörbe. Ezzel kapcsolatban Pellegrini elmondta: a tervezett intézkedések egy része megkönnyíti majd a munkavállalói engedélyek beszerzését a külföldi munkavállalók számára. Bár a VW SK a hazai munkaerőt részesíti előnyben, az átlagon felüli munkafeltételek ellenére egyre nehezebben találnak ilyen munkavállalókat. Fotó: Volkswagen SK A miniszterelnök arról is beszélt: megengedhetetlen, hogy a pozsonyi üzem körüli infrastruktúrafejlesztés bürokratikus akadályokba ütközzön. Ezen a téren is azonnali rendezést ígér. A tárgyaláson részt vettek a helyi önkormányzat képviselői is. A VW SK nyilvántartásában jelenleg 13 700 törzsállományba tartozó alkalmazott szerepel. A tavalyi évet a vállalat 240 millió euró adózás előtti haszonnal zárta, a forgalma összesen 7,55 milliárd euró volt. A beruházások összege 2017-ben meghaladta a 369 millió eurót. A gyárban tavaly csaknem 362 000 autót szereltek össze.  

A Steyr-Puch Fiat-eredetű kisautói Magyarországon az 1960-as évektől a Magyar Autóklub „Sárga Angyal” segélyszolgálatának flottájában lettek ismertek. Ám az osztrák márka, és elődvállalatai már a XX. század elejétől meghatározó szereplői voltak a hazai autópiacnak. Puch, Austro-Daimler A XX. század első éveiben az Osztrák-Magyar Monarchia területén két márka vetélkedett egymással a motoros kétkerekűek, avagy az akkoriban használatos szakkifejezéssel élve a motorkerekek piacán: a cseh Laurin&Klement, illetve az osztrák Puch. A szlovén származású Johann Puch (akit Janez Puch néven anyakönyveztek) 1891-ben Ausztriában, Graz városában alapította meg első kerékpárgyártó vállalkozását, amelyből 1897-ben egy üzleti vitát követően kilépett. 1899-ben újabb gyárat hozott létre, ahol már nem csupán pedálos, hanem motorerővel hajtott kétkerekűek is készültek. Néhány évvel később, 1904-ben az első Puch automobil is csatlakozott a kínálathoz. Magyarországon is népszerűek voltak a Puch motorkerékpárok. Ez egy 1910-es felvétel. Forrás: Fortepan/11905) Magyarországon a hiányosan megmaradt statisztikák szerint Budapesten a Puch motorokból 1906-ban 25 db, míg autókból 1908-ban hat darab viselt rendszámot. A budapesti fióktelepre 1910-ben érkezett Jacques Werlin. Az ismert versenyző alaposan felpezsdítette a márka forgalmát. Irányítása alatt a Belvárosban, a Liszt Ferenc téren - az autókereskedők kedvenc helyszínén – nyitottak bemutatótermet. Jacques Werlin a Királyi Magyar Automobil Club „Túraút a Kárpátokba” versenyének startjánál a Kígyó (ma Ferenciek) terén 1914-ben. Sajnos az első világháború előtti időszakról nem maradt fenn további statisztika, de egy 1920-ban keletkezett összesített kimutatás 780 db Puch gyártmányú gépjárművet rögzített – ezzel a márka toronymagasan első volt a hazai piacon. (Lábjegyzetként érdemes megjegyezni, hogy Werlin az első világháború után Münchenbe költözött, Mercedes kereskedést nyitott. Megismerkedett Adolf Hitlerrel, s később az ő autóipari szaktacsánadója lett). A Puch az 1920-as években egyre inkább a motorkerékokra összpontosította energiáit – Magyarországon egészen a második világháborúig piacvezetők maradtak -, majd 1925-ben leálltak az autógyártással. 1928-ban a Puch és az Austro-Daimler összeolvadt. A Magyar Waggon és Gépgyár 1916-ban kiadott albumában szereplő kép egy 1910-ben készült taxi prototípusról. Egyes források szerint az Austro-Daimler volt a liszensz forrása.   Az Austro-Daimler, mint nevéből is sejthető a német Daimler osztrák leányvállalataként alakult 1899-ben. 1905-ben Ferdinand Porsche lett a cég főmérnöke, aki nem csupán a modellválasztékot frissítette, de a vállalati struktúrát is átalakította. 1912-re az Austro-Daimler teljesen önállósodott. Ugyanebben az időszakban jelent meg az Austro-Daimler Magyarországon. A győri Magyar Waggon és Gépgyár, amely a 1904-ben már készített néhány automobilt osztrák liszensz alapján (erről a cikksorozat következő részében lesz majd szó), 1909-ben úgy döntött, hogy megpróbálkoznak bérkocsik (azaz taxik) és teherautók nagyobb sorozatban történő előállításával. Kiszemelt partnerük az Austro-Daimler lett. 1909-1911. között több sorozat is készült, de végül a kooperáció véget ért. Ezt követően a Hazai Automobil Rt vállalta el a márka képviseletét, amely 1913-ban az Andrássy út 8 alatti bérház földszintjén „tágas, elegáns és modernül berendezett otthonra lelt”. A Hazai Automobil Rt bemutatóterme 1913-ban az Andrássy út 8 földszintjén (Forrás: Motor/ADT) Amikor 1915-ben beindult a budapesti autóbuszközlekedés az egyik kísérleti jármű egy Austro-Daimler villanybusz volt. Az első világháború után Budapest Székesfőváros Tanácsa több ilyen használt buszt vásárolt Bécsből, amelyek 1928-ig maradtak forgalomban. Az első világháború során Camillio Castiglioni, egy olasz-osztrák üzletember, aki jó érzékkel ismerte fel a repülőgépgyártásban rejlő lehetőséget megvásárolt az Austro-Daimler, majd a Puch tulajdonjogát. Egy ideig a Magyar Általános Gépgyár is a fennhatósága alá tartozott. Ennek következtében az 1920-as évek elején a Puch, az Austro-Daimler és a MÁG automobilok is helyet kaptak a Puch lerakat Liszt Ferenc téri bemutatóteremben. Az Austro-Daimler számára az 1920-as évek hozták el a viárgkort Magyarországon. Ugyan Ferdinand Porsche 1923-ban a folyamatos pénzügyi problémák miatt távozott az Austro-Daimlertől, de egykori kollégája, majd utóda, Karl Rabe a műszakilag kimagasló ADM típussal egy túrázásra és sportcélokra is alkalmas alvázat fejlesztett ki. Magyarországon 1924-ben az Austro-Daimler a márkák rangsorában a negyedik helyet foglalta el 197 darabbal – a dobogó első helyén a Fiat (381 db), a Ford (237 db) és a MÁG (204 db) szerepeltek. Hans Stuck a hegyi versenyek királya Austro-Daimler versenyautójával az 1930-as svábhegyi versenyen. (Fotó: Karl Zapletal. Forrás: Martin Pfundner) Austro-Daimler luxusautó az 1930-as években. (Forrás: Közantal Ákos) Az 1928-tól megrendezett Concours d'Elegance szépségversenyeken is megjelent egy-egy elegáns, gyári vagy Nagy Géza-karosszériás jármű. A gazdasági válság azonban megrendítette az Austro-Daimler helyzetét. 1934-ben az Austro-Daimler-Puch páros összeolvadt a Steyr-rel. Ezzel az Austro-Daimler pályafutása véget ért.   Austro-Daimler az 1931-es soproni Brennberg versenyen. (Fotó: Karl Zapletal. Forrás: Martin Pfundner) A Steyr feltűnik a színen család és a sofőr Steyr autóban 1923-ban. (Forrás: Fortepan /1581) A Steyr fegyver- és kerékpárgyár 1917-ben szerződtette le Hans Ledvinkát főkonstruktőrnek. Ledvinka irányításával megkezdődött a cég személyautóinak fejlesztése. Az első típust 1918-ban dobták piacra. Magyarországra három évvel később érkezett a márka. A helyi képviselet Steyr Automobilművek Magyar Kereskedelmi Rt néven a VIII Trefort utca 2 alatti székhellyel létesült. Vezetője Röck István volt, a Csonka Jánost is segítő Röck Gépgyár egykori tulajdonosa. Ezen kívül Delmár Walter ismert autóversenyző is részt vett a cég munkájában. Hamarosan Delmár már az osztrák gyári csapat versenyzőjeként indult különböző versenyeken. 1927-es megszűnéséig a Steyr istálló rendszeresen képviseltette magát Svábhegyen, Guggerhegyen és más ismert futamokon. A Steyr autók már feltűntek az 1922-es Árumintavásáron, amely a Budapesti Nemzetközi Vásár elődrendezvényének tekinthető: "A Steyr-gyár rövid néhány esztendő alatt bámolatos népszerűségre tett szert s az utóbbi időben több nagy versenyen aratott, győzelmet. A Hortobágy—Balatoni turamon négy Steyr-kocsi indult és mind a négy győzött. [Horthy Miklós] Kormányzó ő Főméltóságának Rock István igazgató nyújtott felvilágosítást" A Steyr gyorsan népszerű lett, az 1920-as évek közepén már évi kb. 200 darabot sikerült értékesíteni a megbízható túraautókból. A Steyr gyári csapat 1925-ben. Balról jobbra: gróf Ulrich Kinsky, Delmár Alice és Delmár Walter. (Fotó: Karl Zapletal. Forrás: Martin Pfundner) 1926. végén az osztrák anyavállalat szorosabb kontroll alá vonta hazai importőrét. Az új cégszövegben szerepelt egy érdekes kitétel, mely szerint „a vállalat célja… elsősorban a Steyr Werke AG gyártmányainak forgalombahozatala, e célból javítóműhelynek létesítése, és annak utóbb gyárrá való fejlesztése”. A Steyr bemutatóterme az Apponyi (ma Ferenciek) terén 1928-ban Nem csoda, hogy a Steyr 1928-ban megvásárolta a szintén osztrák tulajdonú Bárdi József Automobil Rt Lehel utca 25 alatti hatalmas telephelyét, amelyet egykor a közép-európai régió legnagyobb autós telepének aposztrofáltak. Az 1929-es gazdasági válságot követően a Steyr, a Puch és az Austro-Daimler összeolvadt. A Lehel utcában az összes márka javítását elvégezték, s 1934-től ide helyezték át a bemutatótermet is. A második világháborúban a Skoda is csatlakozott a cég portfoliójához. Egy Steyr túrakocsi az 1931-es gróf Benyovszky Móric túraversenyen Pécsett. Forrás: Fortepan/dr Varga Csaba/133583 Steyr 120-as katonai szolgálatban a második világháborúban. Forrás: Fortepan/Lissák Tivadar/71302) 1945. után a Steyr javítóműhelye gyorsan újrakezdte a munkát, s az ország egyik legjobban felszerelt szervizeként a Vörös Hadsereg igényeit szolgálta ki. Később részt vettek az amerikai árukölcsön-program keretében beszerzett autók (pl. dzsipek) kijavításában, átalakításában is. Az államosítást követően a Lehel utca 25 alatt a IV. számú Nemzeti Autójavító vállalat működött. A Magyar Waggon- és Gépgyár 1947-ben készített műszaki rajza egy „Steyer személy és áruszállító gépjárműről”. Innen indult a Csepel teherautó fejlesztése. (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) A Steyr-Puch 1957-ben a Fiat 500 liszenszváltozatával tért vissza a gépkocsik területére. Egész pontosan a karosszéria gyártási jogát vásárolták meg, a motort és a sebességváltót házon belül fejlesztették ki. Magyarországra az 1960-as évek elejétől érkeztek a kisautók. 1963-ban a Magyar Autóklub osztrák mintára elindította a Sárga Angyal országúti segélyszolgálatot Steyr-Puch szervízkocsikkal. Az Autóklub kebelében ekkor már lelkes Steyr-Puch márkaklub is működött, akik kirándulásokat szerveztek.   A túraversenyeken és az éledező raliversenyeken is feltűntek a Puchok, főleg Hollós István aratott sikereket a márkával. A kis Puch alapjaira 1959-ben elkészült Haflinger törpe terepjáróból is került hazánkba néhány darab. A Magyar Autóklub segélyszolgálatát Steyr-Puch kisautókal indították el 1963-ban (Forrás: Fortepan/Urbán Tamás/87705) Speciális, rámpával ellátott minibusz a Ferihegyi repülőtéren 1980-ban. A MALÉV mozgássérülteknek, rokkantkocsikkal közlekedőknek két Steyr-City autóbuszt vásárolt. Ezzel a különleges járművel viszik a Ferihegyi repülőtéren a tranzit váróteremből a repülőgéphez a rászoruló utasokat. (Forrás: MTVA Archívum)