Pillanatok alatt bejárta a világot a hír, hogy az egyesült államokbeli Tempében (Arizona) az úttesten szabálytalanul átkelő biciklis nőt gázolt halálra az Uber önvezető üzemmódban közlekedő Volvo terepjárója. Nem is az érdekes igazán, hogy mennyit számított az áldozat magatartása (lehetőleg az öngyilkosjelöltként viselkedő embert is meg kell menteni), sem az, hogy csakugyan kikapcsolta-e az Uber a szabványos ütközésgátló rendszert, ahogy a kocsi érzékelőinek és vezérlőkészülékének gyártója állítja – hanem az általánosan levonható tanulságok. Első kérdésként ötlik fel, hogy elegendően, kellő alapossággal, mindenféle lehetséges forgalmi/közlekedési helyzetben megfelelően tesztelték, és megnyugtatóan rendben levőnek találták a rendszert? Az eredmény láttán fel kell tételezni, hogy nem (ha történetesen tényleg kikapcsoltak valamit, akkor vélhetően azért, mert probléma volt vele). A második kérdés: van-e kötelező világszabványa, vagy regionális előírása az autonóm járművek biztonsági tervezésének, minimális követelményeinek, a típusbizonyítvány elnyerésének – amilyen például, hogy elektronikus menetstabilizáló nélkül Európában nem állítható forgalomba új autó? Nyilvánvalóan nincs, rá vagyunk bízva a gyártók lelkiismeretességére. Biztosan rendes és okos emberek dolgoznak ugyan mindenütt, de széttagoltan, egymás munkájáról nem tudva, mindnek önállóan kell kitalálni mindent, és megeshet, hogy maradnak hézagok. Érdekes lenne egy teszt-területen összeereszteni különböző gyártmányú önvezető személy- és teherautókat, és megfigyelni, mire mennek egymással, illetve váratlanul megjelenő zavaró tényezőkkel? Az autonóm gépkocsik megjelenéséhez és elterjedéséhez alighanem különbözőképp viszonyul, aki igénybe akar venni ilyet, és aki nem. Az utóbbiak joggal mondhatják, hogy ne bízzák az életüket az utcán robogó automatákra, amelyek intelligenciája egy hangyáét sem biztos, hogy eléri. Igaz, olyan őrültségeket sem fognak elkövetni, mint egyes embertársaink, de akkor sem járulnának hozzá. És megkérdezte őket valaki, például népszavazáson? Naná, hogy nem, a gyártó-lobbi érdeke számít! A potenciális használók oldaláról pedig további kérdések merülnek fel. Ezek helyzetébe képzelve magam, további kérdőjeleket látok. Be mernék ülni egy ilyen autóba? Attól függ! Ha van benne kormánykerék és fékpedál, meg minden egyéb, csak átkapcsolható önvezetésre, akkor talán. Nem hiszem, hogy sokszor venném igénybe a lehetőséget, például egy váratlanul bejött koccintgatás után, de akkor is szörnyen figyelnék. Jobban tetszik egy olyan kocsi, amelyik figyelmeztet sebességkorlátozásra, sávelhagyásra, járműre a tükör holtterében, a követési távolság lecsökkenésére, de meghagyja nekem a vezetést. És ha csak utastere van a járgánynak, vezetőhely és a szerelvényei nélkül, de még csak egy feltűnő vészfék sincs? Minden érzékem tiltakozik ellene! Tehetetlen utasként nézzem végig, ahogy egy megbolondult computer bevisz a gyorsvonat alá vagy a szakadékba? Rémálom… Miként rémálom lehet abból is, ha az engem szállító saját vagy bérelt autonóm kocsi okoz balesetet, amelyben más valaki sérül meg, veszti életét. Amellett, hogy a lelkiismeret fúriái üldöznek, felmerülhetnek jogi következmények is. Ki és milyen mértékben volt felelős, elmarasztalható-e, mi lehet a büntetés? Nincsenek jogszabályok, a KRESZ nemcsak nálunk nem ismer önvezető gépkocsit, de másutt sem. Elmulasztották belevenni, hogy egyáltalán közlekedhet-e autó, emberi vezetés nélkül, hiszen képtelenség lett volna ilyen eshetőségre gondolni. Az autonóm jármű nemcsak fizikai mivoltában autó, hanem jogilag annak is minősül. De ki a vezetője, ha éppen automatikus módban van, vagy kizárólag olyanban működhet? A szoftvertervező? A járműgyártó? A tulajdonos? A bérbeadó? Az aktuális utas, bármelyik ülésen foglaljon is helyet – akár egyedül van, de a hátsó ülésen nyomkodja a mobilját? Kit lehet odacitálni a vádlottak padjára? Nincs tisztázva. És ameddig fennáll ez a joghézag, őrületes felelőtlenség forgalomba engedni egyetlen autonóm járművet is. Lehet vitatkozni, hogy én, a jogosítványommal, úgy számítok-e egy önvezető kocsiban, mint a 4-es metró vezető nélküli szerelvényében utazók? Vagy úgy, mint a részeg kocsis, aki a kocsmából hazafelé a lovak közé dobja a gyeplőt? A metrózók nem befolyásolhatják az eseményeket, senkiben kárt nem tehetnek, ha baj történik, de megússzák, csak vonogathatják a vállukat. A szekeres ember viszont nyilvánvalóan felelős mindenért, amit a lovai okoznak. A személyszállító kapszulaként szolgáló, befolyásolhatatlan autonóm jármű esete az első példára hasonlít, az arizonai esetben szereplő, komplett felszerelésű, „igazi autóé” a másodikra. Vádlott – kérdezheti a bíró –, volt módja elkerülni a balesetet, fékezhetett, kormányozhatott volna. Miért nem tette? Hát, tisztelt bíróság, azért vettem önvezető autót, hogy ne kelljen tennem semmit… Vajon mi lesz az ítélet, megnyugtathatja-e az áldozat családját? Tudomásul kell venni, hogy a műszaki fejlődés megint egyszer előreszaladt a jogalkotáshoz és a jogszolgáltatáshoz képest – tehát végső soron az a szervezet, például egy ország közlekedési felügyelete, minisztériuma lehet a felelős, amelyik kiadta a járműtípus forgalomba helyezési engedélyét (hiszen ilyen hiányában nem következhetett volna be a baleset), illetve konkrétan az a személy, aki aláírta a dokumentumot. Kérem szépen, tessék észnél lenni, emberéletekről van szó!

Monaco örök. A francia Rivierán lévő városállam kezdettől fogva részét képezi a Forma–1-nek. Pályája az első versenyek óta sokat változott, ám utcai helyszínről lévén szó, az már több évtizedre visszanyúló probléma, hogy a rajta rendezett versenyeken szinte lehetetlen előzni. Megoldás nemigen van. Az autók már jó ideje éppúgy kinőtték a helyszínt, ahogyan maga a város is, a betondzsungel sűrűjében terjeszkedni pedig nemigen lehet. Illetve talán mégis. II. Albert herceg legalábbis a Forbes című lapnak nyilatkozva elárulta, nemcsak városuk növekedése, de az F1-es pálya átalakítása terén is folyamatosan keresik az alternatív ötleteket. Mint mondta, lát esélyt arra, hogy a szárazföld tenger irányába történő kiterjesztése segítségével a vonalvezetésen, s ezáltal talán az előzéshelyzeten is javítsanak kicsit. - Nem állítom, hogy így is lesz, de össze fogjuk dugni a fejünket, és fel fogjuk tenni a kérdést, min lehetne javítani, hogyan tudnánk több izgalmat szolgáltatni a vonalvezetés kisebb módosításával – fogalmazott a városállam versenyzést kedvelő vezetője. A tenger irányába történő terjeszkedés nem csak az F1 szempontjából téma Monacóban. A város már az emeletes házak építésével is elérte a korlátait, és már korábban felmerült, hogy megnövelnék országuk területét a tengerből való lecsippentéssel. Ami a versenypályát illeti, az alagút előtti szakasznál állhat elő plusz 6 hektár, és a Mirabeau-, valamint a Portier-kanyaroknál lehet mód a vonalvezetés megváltoztatására. A pálya „versenyezhetőbbé” tétele már jó ideje téma a szervezőknél, korábban Bernie Ecclestone is az újítások mellett kardoskodott. „Sosem állítottuk, hogy nem jutottak el hozzánk ezek a vélemények” – erősítette meg Albert herceg. Gyors megújulásra ugyanakkor nem számíthatunk. Ha el is indul a területbővítési projekt, az hét év múlva, 2025-re fog lezárulni, tehát addig aligha nyúlnak hozzá a már jól ismert pályához. A beruházás nagyjából 2 milliárd euróba fog kerülni. Monaco a maga 3337 méterével a teljes F1-es naptár legrövidebb helyszíne, vonalvezetését 1950 óta ötször módosították. A korábban egyenes rakparti szakaszon az 1970-es években tervezték át először az Uszoda-részt, később megjelentek a sikánok, majd 1997-ben újra áttervezték az Uszodát, 2004-ben pedig teljesen átalakították a boxutcát is, amit szintén a kikötőből nyert terület révén valósítottak meg. 2015-ben kisebb változtatást a Tabac- és az Uszoda-kanyaroknál vittek véghez. Albert herceg szerint fontos, hogy pályájuk a hozzá kapcsolódó hagyományok ellenére haladjon a korral, mert csak így maradhat hosszú távon az F1 része. „A Monacói Nagydíj egy biztos pontja a sportág történelmének, amely nélkül lehetetlen elképzelni egy bajnoki szezont” – állapította meg, hozzátéve, Monaco sem lenne Monaco a Forma–1 nélkül. „A barátaim mesélték, hogy ha olyasvalakivel találkoznak, akinek fogalma sincs Monacóról, csak meg kell említeniük neki anyám nevét (Grace hercegnő – a szerk.) vagy a versenyt, és máris képben vannak.” Forrás: m4sport.hu

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B Terminálján a helyszíni intézkedés véget ért. A balesetben összesen 9 személy sérült meg, közülük 1 fő súlyos, 8 fő könnyű sérülést szenvedett. A baleset körülményeit a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság vizsgálja. - Kilenc embert vittek kórházba a mentők a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren vasárnap délelőtt történt baleset helyszínéről, jellemzően zúzódásokkal, de több sérült esetében felmerült a csonttörés lehetősége - tájékoztatta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója az MTI-t. Elmondta: már a repülőtéri mentők elkezdték az elsősegélynyújtást, majd a mentőszolgálat négy egységgel érkezett a helyszínre. A képre kattintva videót indíthat Kilenc embert kellett kórházba vinni, mindannyian felnőttek, különböző nemzetiségűek; életveszélyes sérült és gyerek nem volt a sérültek között - tette hozzá. Közölte: a sérülteknek jellemzően zúzódásaik vannak, de több embernél felmerült a csonttörés lehetősége. Két fővárosi traumatológiai osztályra, az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetbe, valamint a Merényi Gusztáv kórházba vitték őket. Korábban írtuk: Hardy Mihály, a Liszt Ferenc-repülőteret üzemeltető Budapest Airport kommunikációs vezetője az MTI megkeresésére elmondta, a balesetben Malév Ground Handling két busza érintett, amelyek a Wizzair Bukarestből érkező járatáról vitték az utasokat a terminálhoz. Az egyik jármű hátulról hajtott bele az előtte haladóba. Hardy Mihály nyolc, főként román állampolgárságú sérültről számolt be, akik közül egyikük nyaki-, illetve gerincsérülést szenvedett. Korábban írtuk: Az elsődleges információk szerint a balesetben 2 ember súlyos, 8 fő könnyű sérülést szenvedett. A Hír TV információi szerint a buszokon a Wizz Air légitársaság bukaresti járatával érkező utaztak, amikor az egyik jármű hirtelen fékezett, a másik pedig hátulról beleütközött. A rendőrök a szemlét megkezdték. Kilenc napja is súlyos baleset volt Ferihegyen. Egy repülőgépeket mozgató jármű műszaki hibája miatt sűrű füst árasztotta el egy repülő utasterét, amelyből vészcsúszdákkal kellett menekíteni az utasokat, ekörzben egy 39 éves izraeli nő  súlyosan megsérült, állapota ma is válságos.