Az ACEA európai szakmai szövetség csütörtökön ismertetett adatai szerint az Európai Unió 28 tagállamában augusztusban 819 126   új személygépkocsit helyeztek üzembe, ami tíz százalékos növekedés éves összevetésben. A főbb piacok közül Olaszországban 20,1 százalék, Spanyolországban 14,6 százalék, Németországban 8,3 százalék, Franciaországban 6,7 százalék, Nagy-Britanniában 3,3 százalék volt a növekedés. A szövetség számításai szerint az idei első nyolc hónapban az eladott gépkocsik száma éves szinten 8,1 százalékkal, mintegy 9 millió 787 ezerre emelkedett. Az ACEA adatai szerint Magyarországon augusztusban 7181 új személygépkocsit regisztráltak, 43,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az év első nyolc hónapjában 24,9 százalékkal, 61 ezer 214-re nőtt az értékesítés Magyarországon.   (MTI)

A ŠKODA Storyboard, mint a kommunikációs és marketing részlegek közös kommunikációs csatornája, mérföldkőnek tekinthető a márka tartalmi és internetes stratégiájának szempontjából. Ez a ŠKODA márka új online felülete, amely egy helyen egyesíti a legújabb információkat az érzelemgazdag háttérbeszámolók közvetítette üzenetekkel valamint a célcsoportra szabott történetekkel a ŠKODA világából. Az oldal ezen kívül videókat, képgalériákat, letölthető tartalmakat és linkeket is kínál a felhasználók számára, továbbá egyesíti a vállalat közösségi média csatornáit. A ŠKODA Storyboard felületén elérhető tartalmak további felhasználása is lehetséges a média képviselői számára. A platform célja az újságírók, véleményformálók, továbbá az ügyfelek és a ŠKODA márka rajongóinak kiszolgálása. „A ŠKODA Storyboard egy újabb fontos lépés és hatékony eszköz a vállalat számára a márka vonzerejének növelése illetve a média és a kommunikációs terület folyamatos digitalizációja szempontjából.” – emelte ki Peik v. Bestenbostel, a ŠKODA kommunikációs vezetője. „A Storyboard segítségével a marketing és kommunikációs részlegek egy közösen kifejlesztett, egységes kommunikációs koncepció mentén dolgozhatnak. Közös célunk a ŠKODA témák eredményes bemutatása és a meglévő tartalmak hatékony felhasználása.” A látványos és naprakész tartalmak mellett a ŠKODA Storyboard modern és felhasználóbarát felülete tökéletesen illeszkedik a vállalat kristályüveget idéző új formai nyelvezetébe. A Responsive Web Design segítségével pedig az oldal minden eszközön elérhető, legyen szó asztali számítógépről, tabletről vagy okostelefonról.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az 5506-os számú út 4-es kilométerénél 2016. szeptember 15-én 6 óra 10 perc körül eddig tisztázatlan körülmények között egy teherautó és egy lovaskocsi összeütközött. A balesetben ketten megsérültek. A rendőrök a helyszínelés és a műszaki mentés idejére a főutat teljes szélességében lezárták, kerülni a környező földutakon lehet.

Egyre több elektronikus segédeszköz segíti a biztonságos közlekedést, de ezek nem egyik pillanatról a másikra kerülnek be az autókba, hanem hosszú kutató és fejlesztőmunka után válnak érdemessé arra. Magyarországon több nemzetközi cég is végez ezirányú fejlesztéseket, közülük a Continental Automotive mérnöke, Borbás István válaszolt az Autószektor kérdéseire. - A számítástechnika fejlődése nagyban felgyorsította az autók, pontosabban azok részegységeinek a tervezési folyamatát. A papír alapú, szabadkézi, illetve vonalzókkal segített, alapvetően a mechanikai alkatrészekre vonatkozó tervezés helyét a számításokon alapuló, gépi vette át. A gép azonban csak azzal az információval tud kalkulálni, amit paraméterként megkap, de ez ma sem lehet teljes körű. A tesztelési fázis ezt hivatott pótolni. Hogyan épül fel ma egy elektronikus modul fejlesztése? - A kezdeti ötlet eredetével nem foglalkozva, miután megszületik a döntés a létrehozásáról, az adott feladat végrehajtásához szükséges inputok és outputok meghatározása következik. Ez után kerül sor a beérkező adatok feldolgozási rendjének kidolgozására, ez maga a programozás, majd a „végeredményként” a mechanikai funkció végrehajtása. Mindez a valóságban nagyon összetett folyamat, hiszen több mérnöki terület párhuzamos, de szoros együttműködésben történő tevékenységét jelenti. Amiben nagyon sokat változott a tervezési folyamat az elmúlt évtizedekben, az az egyes elemeinek a hossza. Ma sokkal több időt fordítunk a koncepció fázisra, mely során a lehető legtöbb kérdésre még elméleti szinten keressük a válaszokat. A szoftver modul teszteléséhez még egyetlen prototípusra, mechanikus alkatrészre sincs szükség, minden számítógépeken történik. Régen ez az időszak a rajzolásé volt, ami alapján elkészültek a prototípusok, amiket működés közben tudtak vizsgálni. Különböző szakmérnökök foglalkoznak már ekkor is a témakörrel, mindannyian a saját szempontjaik szerint vetnek fel problémákat és keresik rá a megoldást. A „több szem többet lát” elv maximálisan érvényesül. Ennek köszönhetően amikor elkészül az első prototípus – mechanikai alkatrész és szoftver egyaránt – már sokkal kiforrottabb, mint régen volt. A szimulációs fázisban már mindennek „üzemszerűen” kell működnie, kivéve, hogy nem egy autóba építve, hanem továbbra is a fejlesztő központban, a külvilágot – az inputokat – szimulálva folytatódik a tesztelés. Sok apró dologra, vagy időnkét nagyobbakra is ilyenkor derül fény, amikre valamiért a tervezés során nem került kellő figyelem. Egészen „életszerűtlen” vizsgálatokra is sor kerül ilyenkor. Közérthetően fogalmazva olyan jellegűeket is, mint pl. egy városi kisautó ESP vezérlője hogyan viselkedik 300 km/h-s sebességnél. A következő lépés az, amikor valós körülmények között, egy prototípusba építve, vagy egy aktuálisan futó, de az új alkatrészhez, funkcióhoz átalakított autóban történik a tesztelés. Ebben a szakaszban már a megrendelők – az autógyárak – is részt vesznek, adott esetben nem csak a konkrétan ezzel foglalkozó, hanem más területen dolgozó munkatársaik a mindennapi közlekedésük során is tesztelnek. Ezt lehetne béta-tesztnek is hívni, de természetesen a közel végleges változattal kerül rá sor, már csak a finomhangolás, illetve az autó többi rendszerével való együttműködés vizsgálata van hátra, a közlekedés biztonságát semmilyen módon nem veszélyeztetheti. - Egy-egy autóban több beszállító terméke is megtalálható, amiknek adott esetben egymással összhangban is kell működjenek. Ezeket a feladatokat az autógyártók végzik el? - Részt vesznek a megrendelők is ebben a folyamatban, de inkább csak koordinátori feladatot látnak el, a beszállítók közötti kapcsolatot alakítják ki, a konkrét feladatmegoldás a két, vagy több – egyébként konkurens – beszállító dolga. - Az utóbbi években megjelent, vezetőt támogató rendszerek között melyik volt olyan, amit a gyakorlati tesztek miatt alaposan át kellett dolgozni ahhoz képest, ahogy a koncepció fázisban meghatározták? - Anélkül, hogy konkrét példát említenék, elmondhatom, hogy az ütközésmegelőző rendszerek pl. ilyenek. A különböző közlekedési kultúrával rendelkező térségek, az ezekből származó tesztelők eltérő előzési szokásai, ezek különbözősége jelentett nehézséget. Azokban az országokban, ahol nagyobb a forgalom, rövidebbek az egyenes szakaszok, előzés előtt szokás „rágyorsítani” az elől haladóra. Ha ezt irányjelzés nélkül teszi meg a vezető, az bizony kihívást jelent az ütközésmegelőző számára. Egyébként az ilyen és ehhez hasonló esetek miatt a mai rendszerek mind rendelkeznek felülbírálási lehetőséggel. Hiába nem használja az irányjelzőt valaki, de kellően nagy erőt fejt ki a kormányra, hiába megy közel az előtte haladóhoz, ha kellően mélyre nyomja a gázpedált – egy kis pöccintés azonban nem elég! –, sem a sávtartó, sem az ütközésmegelőző nem fog működésbe lépni, és ütközésre kényszeríteni az autót. Mindig az emberé a végső szó, az ő döntése az irányadó. Ez csak a teljesen önműködő közlekedés esetén változhat meg, amikor az autók nem csak a saját szenzoraikra, hanem a környezetből érkező egyéb információkra is támaszkodhatnak. - A teljesen önvezető autó még a jövő, de mit tekintenek az ehhez vezető út első lépéseinek? - Ilyen funkció az elektromos rögzítőfék, az volt talán az első ilyen jellegű fejlesztés. Ez ugyan nem az autó menet közbeni „önállóságát” szolgálja, de segítségével nagyon sok paraméter figyelésével az elindulása akadályozható meg. Nagyon látványosak még ma is az automatikus parkolórendszerek, melyek kezdetben a párhuzamos parkolás során a beállásra voltak képesek, ma meg derékszögben is, 45 fokos szögben is be-, illetve kiparkolnak. Az input oldal – különböző érzékelők – fejlődése, valamint a feldolgozási sebesség növekedése tette ezt lehetővé, és ez kell a további fejlődéshez is. Ma már 10 milliszekundum a rendszerek működési ideje, és folyamatosan csökken. - A Continental Automotive helyzete azért különleges, mert egy másik, gumiabroncsos üzletága is van csoportnak. Várható, hogy a közeljövőben nem csak a kerekek gördüléséből – azok megállásából – juthat információhoz az autó vezérlője, hanem már korábban, amikor még nem is következet be semmilyen irányváltoztatás (beleértve a gyorsulást is)? - Folynak ezirányú fejlesztések. - Azért is kérdeztem ezt, mert konzervatívan gondolkodva vannak olyan szituációk, melyekre nehéz elképzelni, hogy egy optikai vagy radaros érzékelő révén előre fel lehetne készülni. Gondolok pl. arra, hogy megváltozik az útburkolat minősége. Nem aszfaltról földre, vagy kockakőre váltásra gondolok, hanem az aszfalton belül is vannak eltérően tapadó keverékek. Sok esetben ezek színe között sincs sok eltérés – pláne vizesen –, a hőmérsékletük pedig jellemzően egyforma. Egy ember azonban a tapasztalata révén – még ha nem is járt arra konkrétan – ezt előre látja, fel tud rá készülni. Hogy tud erre reagálni a gép? - A saját érzékelői alapján előre valóban nehezen, de ebben lehet segítségére a pl. részletes térképadatbázis, ami ilyen információkat is tartalmaz, vagy a gépek közötti kommunikáció, ami révén a korábban arra haladó járművek jeleznek a mögöttük – akár nem is közvetlenül, hanem térben és időben is távolabb – haladók részére. Ezt egészítheti ki a gumiabroncsból érkező jel, ami a pillanatnyi állapotot közvetíti. Izgalmas jövő előtt áll a közúti közlekedés, de akárki, vagy akármi is – ember, vagy gép – vezesse a jövő járműveit, az emberre mindig szükség lesz – ha máshol nem, a rendszerek fejlesztéséhez, programozásához. (Illusztrációk: Continental Automotive)