A gigaberuházást Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke és Robert Buttenhauser az Audi Hungaria motorgyártásért felelős igazgatósági tagja Budapesten a Külügyminisztériumban jelentette be.  A beruházást Magyarország kormánya 8,5 milliárd forinttal támogatja, s ezzel több mint 260 munkahely megőrzéséhez járul hozzá, és tovább erősíti Magyarország szerepét a világ járműiparában. Alfons Dintner Fotók: MTI/Balogh Zoltán és Audi Hungaria Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke beszédében felidézte, hogy a világ jármúgyártásában óriási átalakulás zajlik, a következő évtized az elektromobilitásról szól. „A járműipar átalakulásával összhangban számunkra is elengedhetetlen üzleti modellünk és termékportfóliónk átalakítása, hogy megőrizzük és tovább erősítsük versenyképességünket és hosszú távú munkahelyeket tudjunk biztosítani munkatársainknak. Jövőbe mutató termékeinkkel és kompetenciaalapú szolgáltatásainkkal továbbra is fontos szerepet töltünk be a Volkswagen-konszernben és hozzájárulunk Magyarország sikereihez a járműipar új korszakában”, mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke. Az új, úgynevezett MEB ECO (Modularer E-Antriebs-Baukasten – modulrendszerű elektromos hajtáskoncepció) hajtásokat a Volkswagen Konszern kis méretű elektromos autóiba építik. A gyártás a tervek szerint 2025-ben kezdődik Győrben, amelyhez egy új gyártóterületet alakítanak ki. Az új termék gyártása új kompetenciákat is jelent, hiszen a gyártási mélység növelésével az elektromos hajtáshoz szükséges lemezcsomagot és a forgóegységet (rotor) is a győri munkatársak fogják készíteni, valamint a későbbiekben a teljesítményelektronika gyártása is vállalatnál történik. Robert Buttenhauser „Vállalatunk több éves tapasztalattal rendelkezik az elektromos hajtások technológiája terén. A jelenlegi, évente mintegy százezres darabszámban készülő elektromos motorcsalád hamarosan kiegészül a következő elektromos motorgeneráció, a PPE hajtások gyártásával. A motorgyártásunk átalakulásának következő meghatározó lépéseként érkezik hozzánk az MEB ECO motorcsalád. A sorozatgyártás elindulásáig felkészítjük munkatársainkat az új technológiára, valamint hozzásegítjük őket az új alkatrészek gyártásához szükséges kompetenciák elsajátításához”, mondta Robert Buttenhauser, az Audi Hungaria motorgyártásért felelős igazgatósági tagja. Az Audi Hungaria az világ legnagyobb motorgyáraként évente mintegy 1,6 millió motort gyárt a Volkswagen és Audi-konszern márkái, köztük a Volkswagen, Audi, SEAT, CUPRA, Skoda, Lamborghini és Porsche modellek számára. A vállalatnál 2018-ban kezdődött az elektromos hajtások gyártása, nemrég készült el a 300.000. e-motor Győrben. Az Audi Hungaria nem csak gyártja az elektromos hajtásokat, hanem a folyamatok és a fejlesztési tevékenységek terén szerzett szaktudását is kamatoztatja a sorozatgyártásban lévő és az új termékek esetén. A vállalat már javában készül az új Premium Platform Electric (PPE) e-motorgeneráció gyártására. A Volkswagen-konszern világszerte négy gyártótelephelyen készíti az elektromos hajtásokat, melynek során a konszern márkái közötti technológia tudástranszfer és a szinergiák kihasználása központi szerepet játszik. Szijjártó Péter Szijjártó Péter beszédében úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság gerincoszlopát mára egyértelműen az autóipar jelenti, amely az elmúlt tizenkét év alatt rendkívüli fejlődésen ment keresztül. A szektor termelési értéke 2010-ben 3600 milliárd forint volt, míg 2021-ben 9400 milliárd forint. Az év első négy hónapjában elérte a rekordnak számító 3500 milliárd forintot. "Az az ország, amely az elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházásokat meg tudja nyerni, az a jövő gazdasági növekedésének lehetőségét is megnyeri magának" - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország már most is a globális autóipari átalakulás éllovasai közé tartozik, és a kormány azon dolgozik, hogy az elektromobilitás minden területén nagy kapacitások jöjjenek itt létre.  Sajtótájékoztató utáni csoportkép.  

Yaris Pürsün, a Daimler Truck hajtásalkatrészek globális gyártásának vezetője, és Martin Drasch, a Manz AG vezérigazgatója Fotó: Manz A Manz bejelentette, hogy a teherautógyártó tőkeemelés keretében 10 százalék körüli részesedést vesz át a társaságban. Miután az ügyletet a hatóságok jóváhagyták, a Daimler Truck egyenként 39,53 eurós áron szerzi meg az új részvényeket. A lítium-ion akkumulátorok gyártórendszereit gyártó gépipari cég a bevételből 30,6 millió eurót kíván további növekedés finanszírozására fordítani. Emellett mindkét cég együttműködési megállapodást írt alá stratégiai partnerségre. Dél körül a Manz részvénye bő 13 százalékkal 43,90 euróra emelkedett. "A Daimler Truck és a Manz közötti partnerség akkumulátorstratégiánk kulcsfontosságú sarokkövét alkotja" - mondta Andreas Gorbach, a Daimler Truck igazgatótanácsának tagja. A vállalat vezető szerepet tölt be az innovatív haszongépjármű-iparban. Ehhez elengedhetetlen a speciális követelményeknek megfelelő akkumulátorcellák gyártása a teherautókhoz és buszokhoz. Első lépésben a Daimler Truck mannheimi telephelyén lítium-ion akkumulátorcellák gyártására és akkumulátorok összeszerelésére szolgáló kísérleti részleget kell felállítani. A leendő partnerek egyesítik tudásukat, hogy közösen fejlesszék az innovatív akkumulátortechnológiát és a kapcsolódó gyártási folyamatokat teherautók és buszok számára. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A miniszter a német iparvállalatok szövetségének (BDI) éves tanácskozásán elmondta, hogy pártja, a szociáldemokratákkal (SPD) és a Zöldekkel kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elutasítja a belső égésű motorok "de facto betiltását", ezért az országot az EU-ban képviselő szövetségi kormány nem tudja támogatni az erről szóló uniós jogszabályjavaslatot. A piacgazdaságot a "technológiai nyitottság" élteti, és ezt az elvet nem szabad feladni, egy mégoly "nemes cél" érdekében sem - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az ökológiaiag fenntartható gazdaság kialakítása eleve hatalmas feladat, és nem szabad még nehezebbé tenni egy lehetséges technológia kizárásával. Aláhúzta: nem lehet előre tudni, hogy kínálkoznak-e majd olyan megoldások, például a szintetikus üzemanyagok területén, amelyekkel ma még senki sem számol. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A kedd délelőtti adatok szerint a londoni metró tízezer, az országos vasúti vállalatok 40 ezer alkalmazottja csatlakozott a sztrájkhoz. A munkabeszüntetést a közlekedési alkalmazottakat képviselő legnagyobb brit szakszervezet, az RMT kezdeményezte, miután a munkáltatókkal hétfő este megtartott utolsó tárgyalás is eredménytelenül végződött. Az RMT legalább 7 százalékos béremelést követel a tömegközlekedési dolgozóknak, arra hivatkozva, hogy még ez is csak részben fedezné az idei évre várható inflációt. A szakszervezet tiltakozik a brit kormány által a londoni tömegközlekedési vállalat (Transport for London, TfL) költségvetésében követelt több százmillió fontos megtakarítás ellen is, mivel az RMT szerint ez tömeges elbocsátásokhoz vezet. A tervek szerint a keddi országos vasutassztrájk után csütörtökön és szombaton ismét sztrájkba lépnek a brit vasúti infrastruktúra fenntartásáért felelős cég, a Network Rail, valamint tizenhárom vasúti vállalat munkavállalói Angliában, Walesben és Skóciában. A Network Rail becslése szerint a sztrájkoktól nem érintett köztes napokon is legfeljebb a vasúti menetrendben szereplő járatoknak a hatvan százaléka közlekedik majd. Az országos vasúti és a londoni metróközlekedés nem állt le teljesen, de a TfL kedd délelőtti adatai szerint a sztrájk a 400 kilométeres, 12 fővonalból és számtalan elágazó mellékvonalból álló londoni metróhálózat mindegyik vonalát érinti, és a részlegesen működő vonalakon is alig néhány szerelvény közlekedik. Hasonló a helyzet a Network Rail keddi adatai szerint az országos vasúthálózaton. A nagy londoni pályaudvarokról a fővonalakon elindult néhány vonat, de például Skóciában a hálózat 90 százalékán leállt a forgalom. A sztrájk érinti a londoni városi vasúti hálózatot (London Overground) és a brit uralkodóról elnevezett, II. Erzsébet királynő által alig néhány hete személyesen felavatott új fővárosi gyorsvasúti vonal, az Elizabeth Line forgalmát is. Legutóbb 1989-ben volt példa Nagy-Britanniában egyidejű országos vasúti és londoni metrósztrájkra. A Transport for London arra hívta fel az utasok figyelmét, hogy a keddi londoni metrósztrájk után a forgalom szerdán is csak a délelőtti órákban állhat helyre, és még akkor is késések várhatók. A sztrájk más ágazatokat is sújt: a brit vendéglátószektor legnagyobb érdekvédelmi szervezetének (UK Hospitality) vezérigazgatója, Kate Nicholls a BBC brit közszolgálati rádió keddi hírmagazinjának nyilatkozva kijelentette, hogy a koronavírus-járvány sokkjából éppen talpra állni próbáló brit éttermeket, pubokat és egyéb vendéglátóhelyeket várhatóan 500 millió font (233 milliárd forint) veszteség éri a sztrájkok miatt. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!