A miniszter a német iparvállalatok szövetségének (BDI) éves tanácskozásán elmondta, hogy pártja, a szociáldemokratákkal (SPD) és a Zöldekkel kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elutasítja a belső égésű motorok "de facto betiltását", ezért az országot az EU-ban képviselő szövetségi kormány nem tudja támogatni az erről szóló uniós jogszabályjavaslatot. A piacgazdaságot a "technológiai nyitottság" élteti, és ezt az elvet nem szabad feladni, egy mégoly "nemes cél" érdekében sem - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az ökológiaiag fenntartható gazdaság kialakítása eleve hatalmas feladat, és nem szabad még nehezebbé tenni egy lehetséges technológia kizárásával. Aláhúzta: nem lehet előre tudni, hogy kínálkoznak-e majd olyan megoldások, például a szintetikus üzemanyagok területén, amelyekkel ma még senki sem számol. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A kedd délelőtti adatok szerint a londoni metró tízezer, az országos vasúti vállalatok 40 ezer alkalmazottja csatlakozott a sztrájkhoz. A munkabeszüntetést a közlekedési alkalmazottakat képviselő legnagyobb brit szakszervezet, az RMT kezdeményezte, miután a munkáltatókkal hétfő este megtartott utolsó tárgyalás is eredménytelenül végződött. Az RMT legalább 7 százalékos béremelést követel a tömegközlekedési dolgozóknak, arra hivatkozva, hogy még ez is csak részben fedezné az idei évre várható inflációt. A szakszervezet tiltakozik a brit kormány által a londoni tömegközlekedési vállalat (Transport for London, TfL) költségvetésében követelt több százmillió fontos megtakarítás ellen is, mivel az RMT szerint ez tömeges elbocsátásokhoz vezet. A tervek szerint a keddi országos vasutassztrájk után csütörtökön és szombaton ismét sztrájkba lépnek a brit vasúti infrastruktúra fenntartásáért felelős cég, a Network Rail, valamint tizenhárom vasúti vállalat munkavállalói Angliában, Walesben és Skóciában. A Network Rail becslése szerint a sztrájkoktól nem érintett köztes napokon is legfeljebb a vasúti menetrendben szereplő járatoknak a hatvan százaléka közlekedik majd. Az országos vasúti és a londoni metróközlekedés nem állt le teljesen, de a TfL kedd délelőtti adatai szerint a sztrájk a 400 kilométeres, 12 fővonalból és számtalan elágazó mellékvonalból álló londoni metróhálózat mindegyik vonalát érinti, és a részlegesen működő vonalakon is alig néhány szerelvény közlekedik. Hasonló a helyzet a Network Rail keddi adatai szerint az országos vasúthálózaton. A nagy londoni pályaudvarokról a fővonalakon elindult néhány vonat, de például Skóciában a hálózat 90 százalékán leállt a forgalom. A sztrájk érinti a londoni városi vasúti hálózatot (London Overground) és a brit uralkodóról elnevezett, II. Erzsébet királynő által alig néhány hete személyesen felavatott új fővárosi gyorsvasúti vonal, az Elizabeth Line forgalmát is. Legutóbb 1989-ben volt példa Nagy-Britanniában egyidejű országos vasúti és londoni metrósztrájkra. A Transport for London arra hívta fel az utasok figyelmét, hogy a keddi londoni metrósztrájk után a forgalom szerdán is csak a délelőtti órákban állhat helyre, és még akkor is késések várhatók. A sztrájk más ágazatokat is sújt: a brit vendéglátószektor legnagyobb érdekvédelmi szervezetének (UK Hospitality) vezérigazgatója, Kate Nicholls a BBC brit közszolgálati rádió keddi hírmagazinjának nyilatkozva kijelentette, hogy a koronavírus-járvány sokkjából éppen talpra állni próbáló brit éttermeket, pubokat és egyéb vendéglátóhelyeket várhatóan 500 millió font (233 milliárd forint) veszteség éri a sztrájkok miatt. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A töltési infrastruktúra megléte elengedhetetlen, ha az elektromos autók terjedése a cél. Miután az Európai Parlament megszavazta, hogy 2035 után nem helyezhető forgalomba belső égésű motorral hajtott autó (persze az Európai Tanács még beleszólhat, de lényegi változás nem várható), addigra minden európai országnak készen kellene állnia egy gyakorlatilag hibátlan töltőinfrastruktúrával. Bizonyos államok egész jól állnak: Hollandia, Németország és Franciaország minden bizonnyal 2035-nél korábban is képes lesz fenntartani egy országnyi elektromos autót. Náluk van a legtöbb töltő, a számukat tekintve egyértelműen ez a három ország jár az élen Európában. Persze nem mindegy, milyen töltőkről van szó. Európában átlagosan 5 gyorstöltő található 100 kilométerenként, Magyarországon ez a szám nem éri el a kettőt. Ebből a szempontból az Egyesült Királyság Európa éllovasa, közel 20 gyorstöltő található az ország úthálózatán 100 kilométerenként. Az Unióban Hollandia áll a legjobban, őket követi Németország és Svédország. Érdekesség, hogy bár Franciaország nagyon jól áll a töltők számát illetően, a gyorstöltőkből  van még hova fejlődniük: nagyjából az európai átlagot, 5 gyorstöltőt találunk 100 kilométerenként a francia utakon. Szintén érdekes megvizsgálni, hogy hány elektromos autó jut egy töltőre. Franciaországban például nagyjából 5, míg Svédországban például 13. Ez nem azt jelenti, hogy a svéd töltési infrastruktúra sokkal rosszabbul állna, mint a francia, a helyzet inkább az, hogy Svédországban rengeteg elektromos autót adnak el és a hálózat fejlesztése egyelőre nem tudta tartani az ütemet. Magyarországon nagyjából kilenc e-autó jut egy töltőre, ami nem hangzik rosszul, de a tanulsága az, hogy minden szempontból le vagyunk maradva: kevés elektromos autóra jut még kevesebb töltő. Európa legtöbb országa 5-10 elektromos autó/töltőnél tart, ez az a szint, amit a többség tartani tud. Északi országokban jellemző, hogy ennél több autó jut egy töltőre, ott szinte túl népszerű az e-mobilitás a lakosság körében. A klasszikus tyúk vagy tojás analógia itt is áll: több töltő kell Magyarországon, hogy az emberek bátrabban válasszanak elektromos autót, vagy több elektromos autó, hogy a szolgáltatók is belehúzzanak a töltők telepítésébe. Egyelőre inkább előbbi az irány, kérdés, a lakosság felveszi-e a ritmust. Európaszerte jellemző probléma, hogy a nagyvárosokban sok töltőpont van, míg vidéki régiókban nagyon kevés. Így van ez Magyarországon is, Nógrád és Tolna megye lemaradása jelentős, de európai szinten általános jelenség. Portugáliát számos ország követhetné, ha a szolgáltatás mínőségéről van szó. Az országban egy nagy szolgáltató fogja össze a számos szereplő által üzemeltetett töltőket, így a töltés egyszerű: egyetlen kártya vagy applikáció szükséges és az ország bármelyik elektromos töltőjét igénybe veheti a felhasználó. Magyarország és számos másik európai ország teljesen más, kevésbé felhasználóbarát megoldást használ: szinte minden szolgáltató saját applikációt használ, ami jelentősen megnehezíti az elektromos autót használók mindennapjait. Magyarországon a terv 18.000 töltő 2030-ra, ami már jelentős szám, a mai elektromos autók számának kétharmada. Egyelőre persze nagyon messze vagyunk a céltól nagyjából 1.700 darab töltővel, de az utóbbi hónapokban számos kezdeményezés indult, hogy behozzuk a lemaradásunkat. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az ORFK-OBB 2022. június 14–16. közötti időszakra hirdette meg a „Zebra terv” elnevezésű balesetmegelőzési akcióját. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket ellenőrizték a rendőrök, amely során testkamerát, civil járműveket és drónokat is bevetettek. Az egyenruhások kiemelt figyelmet fordítottak mind a gyalogosok, mind a járművezetők szabálykövető magatartására. Az ellenőrzés során a járművezetők esetében 697 személlyel szemben közigazgatási bírságot, 1 313 fő esetében szabálysértési bírságot szabtak ki a járőrök, 606 sofőrt figyelmeztetésben részesítettek, míg 198 alkalommal feljelentést tettek. Emellett az egyenruhások 173 gyalogost helyszíni bírsággal sújtottak, 535 személyt figyelmeztetésben részesítettek és 23 alkalommal történt feljelentés. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!