Akkor vagyok a legnehezebb helyzetben, amikor barátaim vesznek használt autót. Ha meg is bíznak a kiszemelt használt autó(k) vásárlás előtti átvizsgálásával, akkor legizgalmasabb, mert mekkora blamázs lenne már nem észre venni valami égbekiáltóan nagy hibát egy barát autóján. Húsz évre visszatekintő barátságom felesége autócseréhez érkezett. A két hónapos procedúra minden részleténél jelen voltam, mármint telefonon, vagy élő videókapcsolatban. Készítettünk együtt checklistet és töviről hegyire átbeszéltük, mire figyeljenek a hirdetésekben, a telefonos egyeztetésen és – ha eljutnak odáig – a személyes megtekintés alkalmával. Trükköket és keresztkérdéseket tanítottam meg nekik, hogy feketeöves átverés-elhárítóként mozogjanak a számukra kb. 10 évente előforduló közegben. Átvettük együtt a DOT szám fogalmát, a karosszériaelemek közötti hézagok kérdését, az elemek rögzítő csavarjainak vizsgálatát, a Járműszolgáltatási Platform értő használatát, a hazai vs. import kérdést, röviden minden olyan dolgot, amelyet műszerek nélkül, maguk is meg tudnak vizsgálni. Gyorsan kellett lépni Amennyire nem gondolnánk, annyira pörög a kapós használt autók piaca így a pandémia – umberufen – vége felé közeledve. A használt autó piacon ugyanis drasztikusan lecsökkent a kínálat, főleg, ha valaki olyan megtervezett feltételrendszer alapján keres autót, mint Melinda, a kétgyermekes családanya, aki 12 év után keresett „új” autót magának. A csökkenő kínálat az árak emelkedését hozta. A tavaly ilyenkori árszínvonalhoz képest most 15-20%-al drágább ugyanaz az autó, egészen egyszerűen azért mert nincs kínálat. A drágulás jelentősebb a fiatal, keveset futott autóknál, ezekre gyakorlatilag azonnal lecsapnak a vevők. Emiatt esélytelen volt, hogy akár 1-2 napos reakcióidő esetén is külön erre szakosodott céget bízzanak meg a használt autó vásárlás előtti állapot felvételével. Melinda saját szavaival összefoglalta nekünk, hogyan jutott el végül a mostanra birtokába került Hyundai i30-ashoz, milyen buktatókba botlott, hány autóról pattant le és hány mellébeszélést fülelt le nagyon egyszeren elsajátítható módszerekkel. Következzen most Melinda története, amelybe a jobb érthetőség kedvéért helyenként bele-belenyúltunk. Képi illusztrációként a megvásárolt autó fotóit adjuk. (Tudom, hogy „TLTR”, de érdemes végigolvasni!) „Amit te szeretnél, az nem létezik!” - hányszor hallottam ezt a mondatot az autókhoz jól értő barátaimtól, ismerőseimtől abban a két hónapban, amit az autót keresek projekttel töltöttem! (12 év közös autózgatás után megérett a cserére a régim, mert egyszerűen kinőtte a család.) Merthogy most a járvány idején nem pont ugyanazok a lehetőségek, mint korábban – de erről majd később. A számunkra méretében, kivitelében és árában is legmegfelelőbb típust nagyjából egy hét alatt sikerült kiválasztani. Megnéztem dizájnra mi tetszik és mi fér bele a keretbe, majd a leszűkített négy típusról (Ford Focus, Honda Civic, Hyundai i30, Kia C’eed) elolvastam mindent egy felhasználói tapasztalatokat gyűjtő portálon – szerintem ez a legbiztosabb forrás, igaz, ez is torzít, hiszen a rossz véleményét, bosszúságait dühből sokkal hamarabb leírja valaki, mint azt, hogy minden oké a kocsijával. Végig böngésztem az autós teszteket, aztán meghallgattam az olyan ismerőseim tapasztalatait, akik valamelyik típusnak már egy ideje a gazdái. Summáztam a jó fogyasztás - okos helykihasználás - vezetési élmény - alacsony fenntartási költségek négyszöget, és a Hyundai-ra esett a választásom. Amit kerestem: 4-6 éves, legfeljebb 100 ezer kilométert futott, nem törött, nem horzsolt, nem összelegózott, patyolat állapotú, 3 és fél millió körüli árért hirdetett és a kategóriájában közepes felszereltségű Hyundai i30, szívó benzinmotorral, kézi váltóval. A napomat a legnépszerűbb használt autó hirdetési portálon kezdtem, ott fejeztem be, és azért napközben is rá-ránéztem az új ajánlatokra egyszer. Emellett a közösségi oldalak hirdetéseit is pörgettem, de sokkal vacakabb keresővel találkoztam, így a türelmem is hamar elfogyott. A beállított és elmentett keresési paramétereim alapján nagyjából 30-36 autó adódott, naponta 1-2-vel változott a számuk, nem jött be túl sok újdonság, pedig az egész ország területén keresgéltem, a távolság nem volt akadály, ha valami szépet találok. A nagy felbontású képnézegetési lehetőségnek hála, elég alaposan végig tudtam nézni az autók állapotát, már amit megfotóztak. Sokszor már itt kiszúrtam, ha egy elem újra volt fújva, vagy irreálisan kopottak voltak a pedálok, vagy a váltógomb. A harmadik keresgéléssel töltött hét után kezdtem azt érezni, hogy az autókhoz jól értő barátaim nem pesszimisták, hanem inkább realisták, és igazuk van, amit én keresek, az valóban az Unikornis. Licitálás öt perc alatt Ugyanis a jelenlegi gazdasági helyzetben nem sokan adnak el itthon egy négy-ötéves autót, ha minden rendben van vele. Egyrészt mert nem biztos, hogy le tudják cserélni újabbra, szebbre, mint pár éve. Másrészt jóval kevesebben használják a négy kereket a „home office” idején. Kevesebb a napi ingázás a munkába, gyerekkel az iskolába, ritkábbak lettek a vidéki rokonlátogatások, a wellnes hétvégék, vagyis nem szaporodnak benne úgy a kilométerek, és az emberek egy jelentős hányadának nem az most a legnagyobb gondja, hogy autót keresgéljen a vírus miatt. Akik 4 évesen mégis lecserélik, azok jórésze flottaautó volt, és jóval 100 ezer kilométert futott, vagy látszott rajta, hogy valaki nem a sajátjaként szerette, csak használta. A két-három naponta felbukkanó új eladó autók nagy része pedig külföldről, jellemzően Németországból, Ausztriából behozott autók voltak – persze a hirdetésbe ez ritkán van feltüntetve, de hamar rá lehetett jönni, ha például nincsen rajta rendszám, vagy nem látszik a szélvédő jobb alsó sarkában a magyar regisztrációs matrica a fotókon. És hogy ez miért baj? Alapvetően nem az, hiszen logikus, hogy ott, ahol nagyobb a jólét a Covid helyzetben is, simán le tudják cserélni az autókat, csakhogy – tapasztalataim szerint – ha import autóról van szó, onnantól kezdve homályba vész az előélete. Ha ugyanis van rajta rendszám, akkor legalább a magyarországi történetét nyomon követheted, de a külföldinél a vezetett szervizkönyvön is sokszor láttam, hogy egyfajta tintával és kézírással volt végig vezetve mind az 5-6 éve – ez pedig lássuk be, elég valószínűtlen. (Igen, ilyeneket is érdemes nézni ám!). A három – egyébként nagyon szimpatikus kereskedő, ahol személyesen is jártam – elmesélte, hogy ezeket a sérült, törött autókat csupán fotók alapján veszik meg itthonról egy zárt rendszeren keresztül az interneten, ahová beugró díjat fizetnek – vagyis halandó nem kerülhet be ide csak úgy. Németországban és Ausztriában nagyon drága az javítók óradíja. (Ez mára jellemzően nettó €100+ / óra – a szerk.) Ha Hans vagy Ingrid összetöri a szép kis autóját mondjuk Münchenben, nagy valószínűséggel nem csináltatja meg, hanem kifizeti a biztosító, vesz másikat, ezt meg a biztosítója ezen a zártkörű aukción elárverezi és jellemzően elindul kelet felé az autó. Itthon a magyar autószerelők szépen megcsinálják sokkal kevesebb munkadíjért. A kereskedők nagy részének megvan erre a csapata, kifizetik a renoválást, és még így is marad hasznuk a kinn „lebiztosítózott” járművön. Így viszont ők sem látják olyan alaposan az autót, mint itt a vevőjelölt a kereskedésben. Egy fotó alapján percek alatt kell eldönteniük a számítógép előtt ülve, hogy kell-e nekik a törött autó és megéri-e megcsináltatni a stábjukkal. Aztán már csak itthon dől el, hogy jó üzlet volt-e. Ha igen, akkor egy-két hét alatt eladják – főleg a mostanában nagyon keresett dél-koreai autókat, mint a Hyundai és a Kia. Azt is megtudtam, hogy ezeken a licitoldalakon nem kényeztetik el a vevőket részletes leírásokkal, például az autó pontos felszereltsége sokszor csak akkor derül ki, amikor a tréler leteszi a kereskedés előtt. Ilyenkor hiába csináltatják meg szépen a törést, de az árához képest például nagyon fapados az autó felszereltsége, akkor hónapok után is rajtuk marad – ilyenbe is belefutottam. A 4. héten kezdtek elfogyni a szóba jöhető autók, napokig nem volt egy új sem a kínálatban, és már egyre inkább a kihívást láttam abban, hogy csak azért is megtaláljam azt, ami nem „lebiztosítózott”, törés utáni import. (Hozzáteszem, nem olyan nagy baj, ha sérült volt valamikor egy elem, de szépen lett megcsinálva, viszont mivel volt időm keresgélni, és tudom, hogy én milyen igényes voltam az összes eddigi autómmal az elmúlt 24 évben, hát nem adtam fel!) Az őszinteség felbecsülhetetlen Az utolsó kis autómnak 12 évig voltam a gazdája, mindent tudtam róla, mindenből a legjobbat kapta tőlem, gondos kezek javították. Ugyanilyen alaposan szervizelt autót kerestem én is, de rá kellett jönnöm, hogy általában nem figyelnek oda ennyire az autójukra az emberek, sokaknak csak egy darab vas, munkaeszköz, ami elvisz A-ból B-be. A hirdetésekben olyan fotókra írták rá, hogy hibátlan állapot, törésmentes karosszéria, ahol már a HD-re felnagyított képekben láttam, hogy egyes elemeknél nem párhuzamosak az illesztések, ergo, volt leszedve és javítva-fényezve. Ettől persze még lehet príma az autó, de nekem sokkal tisztább, ha valaki őszintén beírja a hirdetésbe, hogy mi a helyzet a portékával. (És ez nem csak süketelés a részemről, az első érdeklődő megvette az én régi autómat, mert mindent becsülettel leírtam róla, és a valóság, illetve a hivatalos papírok pontosan azt tükrözték, mint a hirdetésben volt. Ezt a vevő külön ki is emelte, hogy az elmúlt hónapokban, mióta keresgélt, nem tapasztalt ilyet. Szóval érdemes.) Ezzel szemben futottam bele olyan kereskedőbe, aki a hirdetésben kerek egy évvel fiatalabbnak írta le az autót, mint amennyi volt. Elkértük telefonon a rendszámot, az alapján megnéztük a hivatalos rendszerben (Járműszolgáltatási Platformban), és mikor felhívtuk, hogy az autó idősebb, mint a hirdetésben, csak szánalmasan hablatyolt. Ezután nem mentem el megnézni az autót, mert ha már az elején megy a süketelés, akkor élőben is megy majd, és bár sok mindent kiszúrok, de azért biztos, hogy át tudnak vágni, akik jobban értenek hozzá, mint én. (Zárójelben jegyzem meg, hogy bár szóltunk a kereskedőnek, hogy írja át a hirdetést, nem tette meg napok múlva sem.) Szóval a rendszámot mindig kérjük el, ha lehet és ha nem adja oda, akkor kezdjünk el gyanakodni. Ez nem titkos adat, de sok minden kiderülhet belőle. Például, mint egy másik autónál, amit magánszemély hirdetett. A „törésmentes”, és „magyarországi”-nak hirdetett autóról hullott le a lepel: lengyel volt az autó eredetileg, behozták, és fél éve törve is volt. Amúgy nem volt nagy a sérülés, egy második hívásnál a tulaj már bevallotta és kiderült, hogy fotója is volt róla, minek után szembesítettük, hogy a rendszám alapján kinyomozható a törés. Ha elsőre nem kummantja el a tulaj, és elmondja, hogy meghorzsolta, simán átutaztam volna érte az országot, merthogy a másik felében volt, de így, hogy már az első beszélgetésünkkor „csúsztatott”, kiesett a bizalom köréből. És a target Hogy mi kellett ahhoz, hogy végül meglegyen az Unikornisom? Kitartás, sok keresgélés, idő és hogy nem kötöttem kompromisszumot: arra figyeltem, mit keresek az autóban. Nyilván, ha sietnem kellett volna, mert időre kell, hogy meglegyen az autó, akkor hamarabb engedek az elképzeléseimből, de ideális esetben érdemes rá időt szánni. És ha megvan a kiszemelt, és biztosra akartok menni, kérjetek hozzá szakértőt, aki bevizsgálja, vagy legalább lásson el jó tanácsokkal egy autószerelő, amivel magabiztosan mész el szemlézni egyedül is. És adjatok időt magatoknak a helyszínen, hogy alaposan átnézhessétek az autót. Volt olyan kereskedő, aki azt mondta, nála nem szoktak próbakörre menni az autóval, mert az ő autói olyan jók... Aki ott liheg a nyakadban és percenként kérdezi meg, hogy na tetszik-e és minden oké-e, az terelni akar, ott biztos van valami, amit nem akar, hogy észre vegyél. A választásomnál a kereskedő magunkra hagyott minket, hagyta, hogy átvizsgáljuk az autót, mert tudta, hogy úgy sem találunk hibát. Látótávolságon belül volt, hogy ha felmerülne kérdésünk, és a próbakörön sem beszélt lyukat a hasunkba, de mindenre őszintén válaszolt, amit kérdeztünk. A barátunktól kapott checklistával mentünk, tételesen ellenőriztük a DOT számtól kezdve az ülésfűtésen át az olajszintet. Az Unikornisom azóta a garázsban áll, és visszakaptam a hitem, hogy kitartással ki lehet fogni ritka szép és jó autókat még nehezített terepen is, csak laikusként is felkészültnek kell lenni, amennyire csak lehet. Eddig a levél Melinda nem írta le végül, hogy milyen körülmények között vették meg az autót. Zárásképpen elmesélem, hogy azért némi szerencse is vegyült a sikeres végű történetbe. Tehát csütörtök éjszaka a munka végeztével még egyszer listázta a mentett keresés eredményeit és ott egy teljesen friss, minden paraméternek megfelelő autó bukkant fel, ráadásul néhány kilométerre a lakhelyüktől. Reggel épphogy elütötte a falióra az illedelmesség határát jelző 8 órát, Melinda máris kívta a kereskedőt, aki elmondta, hogy itt van az autó, de azzal egy kollégája megy húsvétozni vidékre. De azért meg lehet nézni, mert a telefontöltőt bent felejtette a munkatárs, úgyhogy déután 15 órától lenne egy fél óra, hogy megtekintsék. A következő momentum a barátom online videóhívása volt, így történt az első online vásárlási tanácsadás és vevői szem- és kézvezetés. Ez kb 10 percig tartott. Egy óra múlva jött a fotó, hogy a kereskedés munkatársa megy hétvégézni az autóval, hanem ők állnak az első benzinkútnál vele. Egy ilyen autóvásárláshoz rengeteg elszántság és annál is több idő kell. Ha úgy érzed, hogy neked ennyi időd nincsen a felkészülésre, akkor keress meg minket, tudunk segíteni! További autós tartalmakért kövesd az Autószektor Facebook oldalát!