Az autógyártók egyre inkább saját töltőállomásokat használnak. Az e-töltőhálózat bővülése továbbra is elmarad az elektromos autók növekvő számától. 2021 elején például még 14 elektromos autó jutott egy töltőpontra, de a német autóipari szövetség (VDA) adatai szerint a legutóbbi számláláskor már 23. Bár a német kormány lépéseket akar tenni, hogy ez a szám csökkenjen, több autógyártó nem akar kizárólag a politikára hagyatkozni, és saját maga is fejleszti a töltőinfrastruktúrát. Csütörtökön a Mercedes-Benz is bejelentette, hogy az évtized végére világszerte 10 000 töltőpontos hálózatot hoz létre. A stuttgarti cég milliárdos összeget akar befektetni. "Nem akarunk tétlenül várni, hogy megépüljön. Ezért építjük ki mi magunk a globális gyorstöltő hálózatot" - mondta a Mercedes főnöke, Ola Källenius. Markus Schäfer technológiai igazgató szerint kezdetben úgy gondolták, hogy más szereplők, például az energiavállalatok fogják kielégíteni a keresletet. De ez nem történt meg. Összehasonlításképpen, az amerikai autógyártó Tesla azt állítja, hogy világszerte 40 000 nagy teljesítményű töltőállomást üzemeltet - de ezek többsége még mindig a saját ügyfelei számára van fenntartva, bár a vállalat kilátásba helyezi a nyitást. A VW-csoport 2025 végéig világszerte jó 45 000 gyorstöltőpontot kíván partnerekkel együtt létrehozni. Egymillió nyilvánosan hozzáférhető töltőpont 2030-ig A Mercedes nem közölte, hogy hány töltőpontot építenek Németországban. Az azonban világos, hogy a stuttgarti vállalat tervei legfeljebb csepp a tengerben, ha a globális terjeszkedési célokról van szó - csak a német kormány egymillió nyilvánosan hozzáférhető töltőpontot szeretne 2030-ig. Källenius nem csinált titkot ebből a tényből, amikor újságírókkal beszélt. A cél inkább az, hogy több Mercedes-vásárlót vonzzon. Például a foglalás révén kedvezményes használatot kell biztosítani számukra. Sokkal nagyobbak azok a töltőhálózatok, amelyeket az autógyárak együttműködési megállapodások révén biztosítottak. Källenius elmondta, hogy világszerte körülbelül egymillió töltőpont áll a Mercedes vezetőinek rendelkezésére. A Digital Charging Solutions (DCS) hálózat, amely a BMW kezdeményezésén alapul, és amelyben a Mercedes és a BP olajtársaság is részt vesz, Japánban több mint 400 000 töltőpontot üzemeltet Európában. A Mercedes többek között a BMW-vel, a VW-vel, a Forddal és a Hyundaijal együtt működteti az Ionity konzorciumot, amely eddig 480, akár 350 kilowatt töltési teljesítményű gyorstöltőpontot hozott létre Németországban. A páneurópai autógyártó Stellantis 2021-ben Olaszországban is megkezdte gyorstöltő hálózatának kiépítését. Az Atlante projekt mellett, amely Dél-Európára korlátozódik, a TheF Charging szolgáltatóval is együttműködnek, hogy 2025-ig több mint 15 000 helyszínt és kétmillió parkolóhelyet tartalmazó hálózatot építsenek ki.VDA: "Alle Akteure müssen Verantwortung übernehmen" VDA: "Minden szereplőnek felelősséget kell vállalnia". Tehát a politika az elmúlt években annyira elaludta a töltőinfrastruktúra bővítését, hogy az autóipar a saját kezdeményezésében látja az egyetlen kiutat? Hildegard Müller, a VDA elnöke így fogalmaz: "A töltőinfrastruktúra bővítése közös feladat, amely csak akkor lehet sikeres, ha minden szereplő viseli és vállalja a felelősséget". Mindenkinek hozzá kell járulnia - és természetesen az autóipar is részt vesz benne. A számadatokból kiderül, hogy a kormány céljai még messze vannak. A Szövetségi Hálózati Ügynökség 2022. november eleji adatai szerint a töltőpontok száma egy év alatt mintegy 17 000-rel, összesen 72 000-re nőtt. Ha ez az ütem folytatódna, az egymillió töltőpontos célt tisztán matematikailag csak 2077-ben érnénk el. A folyamat felgyorsítása érdekében a kabinet októberben döntött egy "töltési infrastruktúra mestertervről", és 6,3 milliárd eurót kíván befektetni ebbe. Ez legalább azt mutatja, hogy a szövetségi kormány tudatában van a herkulesi feladatnak - mondta az ADAC. A 2022-es bővülés ütemét az autóklub viszonylag pozitívan értékelte. Legalább a töltőpontok száma tavaly lépést tartott az újonnan regisztrált e-autók számával, dicsérte Müller, a VDA vezetője. De: "A kínálatnak meg kellene előznie a keresletet, hogy az emberek bizalma az e-mobilitás iránt tovább növekedhessen." Németország még messze van ettől. Ezért gyors ütemben kell haladni, különösen a gyorstöltők területén. Az e-autók elfogadottsága a jobb töltőinfrastruktúrával nő Németországban a Szövetségi Hálózati Ügynökség eddig mintegy 12 000 ilyen töltőt számolt össze, amelyek a 22 kilowattnál nagyobb töltési teljesítményű gyorstöltő pontok közé tartoznak. Ezeknek körülbelül egynegyede éri el a legmagasabb, 300 kilowatt feletti teljesítménykategóriát. A Mercedes is ebbe a tartományba akar lépni új infrastruktúrájával. Az akkumulátor tízről 80 százalékra tölthető körülbelül fél óra alatt. "Ezt jelentősen lerövidítjük" - jelentette be Schäfer technológiai főnök a Las Vegas-i CES technológiai vásáron. A jobb töltőinfrastruktúrával az elektromos autók elfogadottsága növekedni fog. A karlsruhei EnBW energetikai vállalat becslése szerint 2030-ra országszerte mintegy 130-150 ezer gyors töltőpontra - és egymillió, túlnyomórészt lassú normál töltőpontra - lesz szükség a német kormány által megcélzott 15 millió elektromos autó ellátásához. Az EnBW maga körülbelül 30 000 ilyen erőművet akar építeni. A csoport 2800 töltőpontjával már most is Németország legnagyobb gyors töltőhálózatát üzemelteti. A bővülési számok egy dolog - de mi a helyzet a felhasználóbarátsággal a rengeteg szolgáltatót tekintve? Az ADAC arra panaszkodott, hogy egy e-autó vezetője gyorsan elveszítheti a nyomvonalat. Néha töltőkártyára van szüksége, néha egy alkalmazásra. Az egyik töltőállomáson okostelefonnal fizet, egy másikon pedig a hónap végén számlával. Egyes szolgáltatók alapdíjat számítanak fel, mások pedig a töltőállomáson töltött bizonyos idő után percenkénti felárat számítanak fel. A teljesen elektromos mobilitás felé vezető úton tehát még sok a tennivaló. Cs.A.-Ő.P. Cikkünk megírását az InterCars támogatta.  

A Budapesti Rendőr-főkapitányság III. Kerületi Rendőrkapitányság az egyik leggyakoribb baleseti veszélyforrás, a sebességtúllépések visszaszorítása érdekében tartott célellenőrzést 2023. február 5-én délutántól éjszakáig. A Szentendrei út, Bécsi út és Vörösvári út helyszíneken tartott akció hét és fél órája alatt a rendőrök 70 gyorshajtót mértek be, akik közigazgatási bírságra számíthatnak. A legnagyobb mért sebességtúllépés 104 km/óra volt 50-es korlátozás mellett, amiért 90 ezer forint közigazgatási bírság jár. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Számtalanszor megkapja kritikának a Forma-1, hogy a nevelőszériákból érkező pilótáknak nem jut elég hely az elitben, ahogy az új csapatoktól is erősen elzárkóznak, pedig több autó akár jobb versenyeket is képes lenne összehozni. Ez persze a külső szemlélő szemszöge, de akik mélyen benne vannak a sportban, azok másképp látják, és talán joggal. Bombaként robbant a hír év elején, hogy az Andretti Global és a General Motors közösen adták be kérelmüket az FIA felé, hogy szeretnének csatlakozni tizenegyedik csapatként az F1 rajtrácsához. Azonban az FIA elnökének legnagyobb meglepetésére ezt nem fogadták túl jól az F1-es csapatok. A General Motors a Cadillac márka alatt szállt volna ringbe, azonban az F1-es csapatok túlnyomó többsége, igazából az Alpine kivételével mind ellenezték a csapat érkezését, hiszen nem szeretnék, hogy még több csapattal kelljen osztozniuk a Forma-1 által évvégén osztott díjakon és egyéb szponzorpénzeken. Toto Wolff még a Miami Nagydíj alatt nyilatkozta, hogy a sport egyik legnagyobb értéke az exkluzivitása, és butaság lenne a bajnokság részéről, hogy extra csapatokkal csökkentené saját értékét. Mi több, maga a Forma-1 vezetése sem lát olyan mértékű extra értéket egy tizenegyedik csapat érkezésében, ami megérné ezt a lépést. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Hétfő este 19 óra 15 perc körül a gyorshajtó az A2 Südautobahnon, Alsó-Ausztriában, Wiener Neudorf közelében egy másik autó hátuljához nagyon közel hajtott nagyon nagy sebességgel. Ezután felvillantotta a fényszórókat, hogy a sofőrt kikényszerítse az előtte lévő sávból, majd ismét lenyomta a gázpedált. A Heute cikke. Képernyőfotó. De ezután sem jutott sokra, mert az autóban civli ruhás rendőrök ültek, akik azonnal üldözni kezdték az autóst. A garázda autós (24) és két utasa a megengedett 130 km/h helyett 159 km/h-val mentek, majd Guntramsdorfnál megálltak. Az ellenőrzés során a hatóságok megállapították, hogy a szintén 24 éves osztrák utasra 25 ezer euró körüli közigazgatási bírságot szabta ki, de nem fizette. Letartóztatták, a sofőrt pedig feljelentették. Ahogy Magyarországon, úgy Ausztriában is egyre több civilnek álcázott rendőrautót használ az Osztrák Rendőrség, hogy kiszűrjék az utak szélhámosait.