Az elsőbbség közlekedésben használatos fogalmát már viszonylag kis korban a gyerekek is megértik, hiszen a lényege nagyon egyszerűen megfogalmazva annyi: melyik közlekedő haladhat el először egy forgalmi helyzetben. A szabályok ennél persze jóval bonyolultabbak, gyakran a felnőttek sincsenek mindig tisztában minden előírással, és bizonytalanok, mit kellene tenniük egy-egy szituációban. Az elsőbbségadás egyik mumusa a jobbkéz-szabály, ezért most ezt mutatjuk be.  Ha nincs tábla, nézz jobbra A KRESZ meglehetősen egyértelműen fogalmaz a jobbkéz-szabályról: Az útkereszteződésben a járművel elsőbbséget kell adni a jobbról érkező minden jármű és a balról érkező villamos részére. Persze a fenti szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha olyan útkereszteződéshez érünk, ahol a továbbhaladást nem határozzák meg közúti jelzőtáblák. Vagyis ha a kereszteződésben nincs stoptábla, elsőbbségadás kötelező vagy főútvonalat jelölő tábla, a jobbkéz-szabály értelmében kötelesek vagyunk elengedni a tőlünk jobbra lévő járművet és balra lévő villamost. Nem számít, hogy merre megy Fontos tudni, hogy a jobbkéz-szabály az egyenrangú utak kereszteződésében attól függetlenül érvényes, hogy a járművek milyen irányban haladnak tovább. Nem számít, hogy a jobbról érkező jármű egyenesen szeretne továbbhaladni vagy balra kanyarodik, nekünk ugyanúgy elsőbbséget kell adnunk számára.  Ha mi kis ívben, jobbra szeretnénk kanyarodni, akkor egyenrangú kereszteződésben nem kell figyelembe vennünk a többi járművet, mert minden esetben nekünk van elsőbbségünk, legalábbis a szabályok szerint. Kivéve, ha megkülönböztető jelzést használó jármű érkezik.  A legtöbbször nincs kitáblázva, hogy egyenrangú utak keresztezik egymást (Fotó: Wikipédia) Az elterjedt mondás szerint csak akkor van valakinek elsőbbsége, ha meg is adják neki; ez a jobbkéz-szabályra fokozottan érvényes. Nem elég jobbra nézni, jön-e valaki, balra is mindig nézzünk szét, akkor is, ha tudjuk, hogy nekünk van elsőbbségünk, nehogy baleset legyen a vége. Sosem tudhatjuk, hogy a másik tisztában van-e a szabállyal, vagy ismeri-e a környéket, és elég figyelmesen vezet-e.  Gyakran előfordul, hogy ha az első kereszteződés jobbkezes egy úton, akkor számítani kell arra, hogy esetleg a többi is az lesz. Az is lehetséges, hogy az egyik kereszteződésben nekem kell elsőbbséget adnom, a következőben pedig nekem adnak elsőbbséget, ha egyirányú utcák keresztezik egymást, mint például Budapest belvárosában. És hogy ne legyen annyira egyszerű, ugyanazon az úton haladva lehet, hogy találkozunk egy elsőbbségadás kötelező táblával is.  Jobbkéz-szabály a nagyáruházak parkolóiban Budapesten számos olyan kereszteződés van – főleg a kertvárosi részeken és a kisebb forgalmú utakon –,  ahol a jobbkéz-szabály szerint kell elsőbbséget adni, de természetesen más városokban is vannak ilyen utcák, területek. A hipermarketek, nagyáruházak parkolói általában a közforgalom számára megnyitott magánutak, ahol a KRESZ rendelkezései érvényesek, a rendőrség pedig ugyanúgy intézkedhet ezeken a helyeken is. Ezekben a parkolókban sokan elfelejtik, hogy az általános közlekedési szabályok érvényesek, pedig valahol ki is írják, hogy a KRESZ előírásai az irányadóak.  Mégis, sokan úgy közlekednek, mintha a parkoló kiemelt és alsóbbrendű utak hálózata lenne. Pedig a legtöbb sor végén nincs elsőbbségadás kötelező tábla, így a jobbról érkezőket el kell engedni. Sajnos ezt nem mindenki teszi meg, de mivel ezeken a helyeken lassabban haladnak a járművek, szerencsére kevés baleset történik a hipermarketek parkolóiban, ha mégis, az jellemzően anyagi kárral szokott járni, személyi sérülés csak ritkán szokott előfordulni.  Vannak, akik eltörölnék A jobbkéz-szabály arra jó, hogy ahol semmilyen tábla vagy más jelzés nem mutatja az elsőbbségi viszonyokat a forgalomban, ott is legyen egy szabály, amely biztonságossá teszi a közlekedést. Kérdés, hogy ez mennyire működik a gyakorlatban. A jobbkéz-szabály ellenzői szerint sokan nincsenek tisztában vele, túl bonyolult, és jobb lenne táblákat tenni minden kereszteződésbe.  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

A közlemnény szerint a háború miatt más országok fuvarozói jellemzően elkerülik Ukrajnát. A létfontosságú élelmiszer-, gyógyszer- és egyéb áruszállításokról így szinte kizárólag az ukrán fuvarozók gondoskodhatnak. Adminisztratív kötelezettségeik teljesítése azonban súlyos nehézségekbe ütközik, sok esetben ellehetetlenült. A teherforgalom és az áruellátás biztosítása érdekében az ukrán fuvarozók április végéig fuvarozási engedély nélkül hajthatják végre a Magyarország és Ukrajna területét érintő kétoldalú és tranzit fuvarozási műveleteiket. Az átmeneti mentesség ideje alatt az előzetes regisztrációt sem kell elvégezniük az erre szolgáló BiReg elektronikus rendszerben - írták. Az ukrán fuvarozók által végzett, de Ukrajna területét nem érintő, Magyarországon áthaladó tranzit és a harmadik országos fuvarozási műveletek továbbra is engedélykötelesek - hívta fel a figyelmet az ITM. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Semmi. Vághatnánk rá elsőre, hiszen a Dacia nem csinál mást, mint pont annyit kínál, amennyi elég. Elég a hétköznapi közlekedéshez és élethez, de egy grammal sem többet. Miközben minden gyártó egyre drágább autókat kínál a forszírozott villanyosítás és egyéb technikai elvárások miatt, addig a Dacia meg tudott maradni a megfizethető, logikus talajon. Azonban emögött komolyabb munka van, mint azt elsőre gondolnánk. 2021-ben már a félmillió eladott példányt is átlépte a Dacia Európában: egészen pontosan 537 095 példányt értékesítettek, ami a piac 6,2%-át jelenti. Ezzel a román gyártó a top három márka között találta magát – ehhez a sikerhez nagyban hozzájárult az új Sandero érkezése, ugyanakkor boldogan tartja második helyét a Duster is a kínálatban. Tavaly bevezették első teljesen elektromos modelljüket is a Spring személyében, amiből máris 27 876 darab fogyott. Alacsony értékesítési áraik ellenére ne gondoljuk, hogy a profit kicsi lenne az autókon, és pont itt van a Dacia recept sava-borsa. Mivel a Renault Group korábbi sikeres padlólemezeit és technológiáit használják újra, ezért megspórolnak egy rakás fejlesztési költséget, tehát a margin továbbra is nagy tud maradni. Ráadásul szinte kizárólag olyan opciós kiegészítőket kínálnak autóikhoz, amik feltétlenül fontosak. Mármint, ki szeretné egy lemezfelnis, lízingfehér autóval szállítani a családot a Balatonra, amikor néhány tíz- vagy százezer forintért rendelhető hozzá ülésfűtés, tolatókamera és csinos felni is? Ugyanakkor pont, hogy az alacsony alapellátmány miatt éri a legtöbb támadás is a márkát. Egy két csillagos Euro NCAP törésteszt nem tesz túl jót a Dacia megítélésének, de érdemes hozzátenni, hogy ma már a biztonsági rendszerek is nagyban beleszólnak az értékelésbe, a kaszni teherbírása mára kevésbé mérvadó az összérték tekintetében. Úgy tűnik, hogy ezzel tisztában vannak a vásárlók is, ugyanis a román márka sikere töretlen. Ráadásul a kényszer-villanyosítással sem kell sietniük, hiszen a könnyű autóik könnyedén teljesítik az Európai Unió károsanyag-kibocsátási normáit. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A magyarországi háztartások 69 százaléka rendelkezik saját tulajdonú személygépjárművel. A megkérdezett magyar autósok 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudja elképzelni az életet saját autó nélkül. Ez egybecseng az európai tapasztalatokkal, a Bosch egy korábbi felmérése szerint az európai megkérdezettek 60 százaléka nem tud lemondani az autó nyújtotta előnyökről. A hazai válaszadók több mint kétharmada, 70 százaléka elsődlegesen a mindennapi élet során szükséges úticélok eléréséhez, azaz a munkahelyre, az óvodába, az iskolába eljutáshoz és a bevásárláshoz ül autóba. Ötödük használja munkavégzésre a gépkocsiját, míg a megkérdezettek 11 százaléka válaszolta azt, hogy elsődlegesen szabadidős célból ül autóba. A kutatás szerint minél több autó van egy háztartásban, annál jellemzőbb, hogy a gépkocsit elsődlegesen munkavégzés miatt használják. Ha valamilyen okból nem ülhetnek autóba, az autótulajdonosok 8 százaléka tekint az elektromos kerékpárra, az elektromos rollerre, vagy valamilyen más, elektromos hajtású járműre közlekedési alternatívaként. Az elektromobilitás azonos mértékben vonzó a férfiak és nők körében, de leginkább a 40 évnél fiatalabbak, a Budapesten élők és a diplomások nyitottak rá. A Bosch jelezte: a várakozások szerint 2035-ben az újonnan regisztrált járművek 60 százaléka elektromos lesz. A felmérést a Medián készítette 1000 fős véletlen mintavétellel; reprezentatív nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely tekintetében a 18 évnél idősebbek körében. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!