A sajtóügyeletes azt közölte, hogy az eset a Lovasvölgyi út egyik tanyáján történt. A rendőrség vizsgálja az ügy körülményeit. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Kiss Róbert elmondta, hogy ezen időszak alatt magyarországi úti céllal 574 209 tehergépkocsi lépett be az országba - írja az MTI. Az alezredes kiemelte, hogy az egyik legjelentősebb forgalmú osztrák határátkelőnél, Hegyeshalom autópálya-átkelőhelyen szeptember 1-je óta 191 571 tehergépjárművet léptettek be az országba, míg a másik legnagyobb forgalmú átkelőnél, a szlovák határszakaszon lévő rajkai autópálya-átkelőhelyen 344 178 jármű belépését biztosították. Kiss Róbert arról is beszélt, hogy a teljes schengeni belső határszakaszon 128 határátkelő van, ebből közúton 10 van nyitva személy- és teherforgalomra, kizárólag személyforgalom be-és kilépésére pedig 30 átkelő használható közúton, vízi úton pedig kettő. A többi 86 kisebb jelentőségű átkelő - ezek erdei dűlőutakon, turistautakon, kavicsos- és földutakon találhatók - továbbra is le van zárva. Beszámolt arról is, hogy Horvátország csütörtöktől változtatott a belépési szabályain, már nemcsak negatív PCR-teszttel lehet beutazni az országba, hanem elfogadják az Európai Unióban alkalmazott antigénalapú tesztet is. Karanténkötelezettség nélkül beléphet továbbá Horvátországba az, akinek van oltási igazolása, aki orvosi igazolást tud felmutatni arról, hogy a koronavírusos megbetegedésből meggyógyult, továbbá nem kerül karanténba az a 7 évnél fiatalabb gyerek sem, aki nagykorú kísérőjének van negatív tesztje. Szerdán is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 80 esetben léptek fel. Az átutazókat tavaly szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 14 563-szor intézkedtek. A húsvéti hosszú hétvégével kapcsolatban elmondta: sokan indulnak útnak azért, hogy a szeretteikkel töltsék az ünnepet. Emlékeztetett: ebben az időszakban a rendőrök kiemelten figyelnek a balesetek megelőzésére, a közlekedés biztonságára. Mint mondta, húsvétkor is az utcákon, tereken lesznek a rendőrök és a közlekedésbiztonsági szabályok betartatása mellett a védelmi intézkedések betartását is ellenőrzik. Hozzátette: a védelmi intézkedéseket megszegőkkel szemben az ünnepek idején is határozottan, következetesen, arányosan járnak el. Kérte, hogy mindenki a saját és mások életének, testi épségének és egészségének érdekében tartsa be a védelmi szabályokat. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Karácsony Gergely elfogadta az új fővárosi klímastratégiát, valamint a fenntartható energia- és klíma akciótervet, amelyekben Budapest a szén-dioxid kibocsátásának legalább negyven százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig a 2015-ös évhez képest - írja az MTI. Karácsony Gergely a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörében eljárva hozta meg döntéseit és ezek között hagyta jóvá a klímastratégiát és az akciótervet. A budapest.hu oldalon közzétett, a klímastratégiát és az akciótervet magába foglaló 89 oldalas dokumentum szerint Budapesten 2015-ben az összes energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás 6.109.183 tonna volt. A legnagyobb szén-dioxid kibocsátás az épületek energiafelhasználásához köthető, a második legnagyobb kibocsátó a közlekedés. A dokumentum az akciók között jelöli ki az épületek, az ipari termelő és szolgáltató létesítmények energiahatékonyságának javítását, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növelését; a közlekedési infrastruktúrák energiahatékonyságának javítását és a környezetbarát közlekedési módok támogatását, fejlesztését; a zöldfelületek növelését és minőségének javítását; az adaptív csapadékvíz-gazdálkodást és a szélsőséges időjárási eseményekre, az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaira való felkészülést; valamint a szemléletformálást és klímatudatosságot. Számítások szerint a fővárosban a lakóépületek energetikai korszerűsítésével érhető el a legnagyobb kibocsátáscsökkentés, emellett a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a közlekedésből származó kibocsátáscsökkentési lehetőség is jelentős - olvasható. Mint írták, az összes intézkedés finanszírozási, illetve beruházási igénye körülbelül 2500 milliárd forintra becsülhető. Ez csak részben terhelné a fővárosi önkormányzat költségvetését, hiszen számos intézkedés - például lakóépületek energetikai korszerűsítése - csak különböző szereplők - lakosság, kerületek, pénzintézetek, kormány - együttes szerepvállalásával valósítható meg, különféle finanszírozási eszközök bevonásával - emelték ki. A Fővárosi Közgyűlés 2018-ban fogadta el a Budapesti Klímastratégiát. Ezt az új dokumentumban frissítették és összehangolták a Budapest Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvel, amely a korábbi terv átdolgozott, adaptációs résszel kiegészített 2030-as célévre kiterjesztett változata. A főpolgármester a közgyűlés hatáskörében eljárva elfogadta a főváros zöldinfrastruktúra fejlesztési és fenntartási akciótervét is, amelyet a Fővárosi Kertészeti Vállalat 1962 és 1984 közötti vezetőjének, a Levegő Munkacsoport és a Budapesti Városvédő Egyesület egykori szakértőjének tiszteletére Radó Dezső Terv nevet viseli. A terv átfogó céljai között szerepel az egészséges várost segítő zöldinfrastruktúra fenntartása; a klímatudatos zöldinfrastruktúra üzemeltetés; a biodiverzitás szinten tartását és lehetőség szerinti növelését segítő városi zöldinfrastruktúra fenntartása és fejlesztése, valamint az okos zöldinfrastruktúra szolgáltatások bővítése. Kiemelt célként fogalmazták meg, hogy 2030-ig az egy főre jutó zöldterületek - parkterületek - mennyiségét a jelenlegi 6 négyzetméterről 7-re növeljék. Ez a vállalás 2020. évi lakossági adatokkal számolva összvárosi szinten 226 hektár új parkterület, azaz több mint két Margitszigetnek megfelelő új közparkot jelent - olvasható az elfogadott javaslatban. A terv célkitűzése szerint 53 projekten keresztül 115 milliárd forintnyi zöldfejlesztést hajtanának végre Budapesten a következő hét év során. A projektek között szerepel a Népliget felújítása, a belvárosban a Városháza park kialakítása és a Jókai tér komplex megújítása is. A tervben szerepel az alternatív temetkezési módok ösztönzése is, amelyhez erdei temetkezésre vagy fával temetkezésre alkalmas fővárosi területek kijelölése szükséges. A 300 millió forintos projektként megjelölt Budapest Emlékerdő alternatív - ökologikus - temetkezési módok számára biztosítana helyszínt miközben a terület a hely méltóságát szem előtt tartó rekreációs funkciók számára is helyet biztosíthatna. A főpolgármester döntött arról, hogy létrehozzák a "TRAMBULIN" Fővárosi Tehetséggondozó Ösztöndíj Programot középiskolások számára. A pályázat keretösszege a 2021/2022-es teljes iskolai tanévben összesen 50 millió forint. Karácsony Gergely engedélyezte a BKV-nak, hogy 30 milliárd forint fejlesztési hitelt vegyen fel az autóbuszflotta-megújítási programjára azzal, hogy megkötendő hitelkeretszerződések hatályba lépésének feltétele a kormány előzetes hozzájárulása. A főpolgármester elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV 2021-es üzleti tervét. Ez utóbbi az idei évre vonatkozóan bérfejlesztést nem tartalmaz. A főpolgármester döntött arról is, hogy a 3-as metró Göncz Árpád városközpont és a Határ út metróállomáshoz kapcsolódó gyalogos aluljáró felújítására és felszíni akadálymentesítésre feltételes közbeszerzési eljárást indítson a BKK. Karácsony Gergely elfogadta továbbá az új területfejlesztési programot, valamint a Gellért-hegyre vonatkozó stratégiai tervet, amely szerint a fejlesztési koncepció iránya elsősorban a minőségi fejlesztés és nem a funkcióbővítés. A határozatok között szerepel az is, hogy a Váci útnál lévő, a Nyugati pályaudvar melletti tér Puczi Béla nevét veszi fel. Puczi Béla az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A SEAT a terveknek megfelelően folytatja járműveinek elektrifikációját, még nagyobb hatékonyságot kínálva ezzel az ügyfeleknek. A folyamat már elkezdődött és most a márka egy második hálózatról tölthető (plug-in) hibrid modellel bővíti a kínálatot. A SEAT Tarraco e-HYBRID modellben pedig egyúttal a márka első, elektromos üzemmódban is használható SUV modelljét köszönthetjük. A SEAT Tarraco már eddig is vonzó ajánlat volt szegmensében, a hálózatról tölthető (plug-in) hibrid hajtás elérhetővé tétele pedig tovább erősíti a nagyméretű SUV piacon elfoglalt pozícióját, még kiegyensúlyozottabb megközelítést képviselve a dinamizmus és a hatékonyság között. “A SEAT Tarraco e-HYBRID modellpalettánk fontos modellje, mivel ez a második hálózatról tölthető (plug-in) jármű a SEAT márka kínálatában.” – nyilatkozta Wayne Griffiths, a SEAT és a CUPRA elnöke. “A hálózatról tölthető (plug-in) hibrid technológia bevezetésével a Tarraco kínálatában a SEAT egy még hatékonyabb modellt kínál, a célunk pedig az, hogy az idei évben kiszállított Tarraco modellek 25 százalékát a hálózatról tölthető változat tegye ki.” A SEAT központjában, Martorellben tervezett és fejlesztett SEAT Tarraco e-HYBRID modellt Wolfsburgban gyártják. Az ötüléses kivitelben, elsőkerék hajtással készülő hálózatról tölthető (plug-in) hibrid Tarraco európai kiszállításai ebben a hónapban indulnak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!