Évtizedek óta megszokott az a gyakorlat, hogy húsvét idején a rendőrség az ittas járművezetők kiszűrésére koncentrál. Az elmúlt években az ittas járművezetők által okozott balesetek száma csökkent, ami azt mutatja, hogy a közlekedők többsége tisztában van az ittas vezetés kiemelt veszélyességével. A rendőrségi bizalom nem jelenti azt, hogy ha a közúti ellenőrzések során ittas járművezetőt állítanak meg, akkor az elkerülheti a felelősségre vonást. Most a közúti koncentrált ellenőrzések irányultsága változik meg, azaz az ittas vezetés helyett a biztonsági öv használatának az ellenőrzése kerül előtérbe. De azt mindenképpen észben kell tartani, ha valakit ittas járművezetésen tetten érnek, akkor továbbra is számíthat a határozott és következetes rendőri fellépésre.  Baleset-megelőzési szempontból kiemelt fontosságú a biztonsági öv használata. Jelentősége nem a baleset elkerülhetőségében, hanem a már bekövetkezett baleset következményeinek csökkentésében mutatkozik meg. Hatásmechanizmusa alapján egyrészt megvédi a vezetőt és az utasokat a „kirepüléstől”, másrészt csökkenti a jármű és tartozékai okozta sérüléseket. A biztonsági öv használata kötelező. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Állandó vita zajlik az autós közösségekben, hogy vajon mi lehetne a legjobb alternatív hajtáslánc megoldás a jelen és a jövő kihívásaira, amikkel szembesül az autóipar. Noha csak kevesen értenek mélyrehatóan ezekhez a hajtáslánc típusokhoz, általában két részre oszlik a tömeg: vannak, akik az akkumulátor táplálta elektromotorokban hisznek, mások pedig a hidrogén üzemanyagcellában látják a jövőt. Kinek van igaza? Ezt sajnos egy jó ideig még biztos nem tudjuk meg, és ennek a cikknek sem célja igazságot tenni. Érdemes viszont ütköztetni olyanok véleményét, akik nálunk sokkal jobban beleásták magukat a témába. Egyik oldalon ott van Mr. Technokirály – nem vicc, tényleg ez mostantól a hivatalos beosztása –, azaz Elon Musk akit senkinek sem kell bemutatni, már csak abból a nem elhanyagolható tényből kifolyólag sem, hogy már hivatalosan is ő a világ leggazdagabb embere. Ő volt az első ember, akinek sikerült rajongótábort építenie a villanyautók köré, és fáj kimondani vagy sem, jelenleg az ő Teslája az egyetlen, aki érdemben fejleszti az akkumulátorokat, önvezető rendszerük kiforrottsága pedig messze megelőzi a legtöbb hagyományos autógyártóét. A másik sarokban Sae Hoon Kim, a Hyundai vezető üzemanyagcella mérnöke és kutatási vezetője, aki 2003 óta tölti be ezt a posztot, és úgy gondolja: „az emberek egyszer rájönnek, hogy a hidrogén jelenti a valódi választ a károsanyag-kibocsátási szabályozásokra.” Ugyanakkor Elon Musk „oltári hülyeségnek” tartja a hidrogént, mivel előállításához túl sok energia szükségeltetik. Musk szerint „a hidrogén csak egy energia tárolási mechanizmus. Nem energiaforrás. Szóval ki kell termelned azt a hidrogént valahonnan. Az elektrolízis rendkívül hatástalan energia feldolgozási folyamat.” Összehasonlításként a következő példát hozta fel a Tesla-vezér: „Legalább fele annyira hatékony folyamat a víz szétválasztás, hidrogén befecskendezés, oxigén elvonás, majd hidrogén kompresszió extrém magas nyomáson, mint a napelemből közvetlenül felhasznált villamos energia, amivel az akkumulátorokat töltöd. Szörnyűek az üzemanyag-cellás megoldások. Nincs értelme.” És jelenleg ez az a gondolatmentet, amit a legtöbb kormány is támogat. Mivel egyelőre meglehetősen gyér a hidrogén töltőhelyek száma, és sokkal nagyobb befektetéssel járna kiépíteni a hidrogénes infrastruktúrát, logikusnak hangzik, hogy az olcsóbb, kiforrottabb technológiát pártolják. Ugyanakkor Kim szerint „jelenleg a műtrágya és az olajfinomítás melléktermékeként keletkezik hidrogén. Ami megnehezíti ennek az energiaformának a széleskörű elterjedését, az a magas kezdő befektetés szükségessége. Az akkumulátoros technológiáknál mindössze egy inverterre van szükséged. Az üzemanyagcellánál sokkal több komponensre van szükség, de mind a Hyundai, mind a Toyota erősen hisznek a hidrogénben, más autógyárókkal ellentétben. A teljes emissziómentességet nehéz elérni kizárólag akkumulátorokkal” Korábban ez nem igazán volt téma. A 20. század elején elmozdult az autóipar az olcsóbban, könnyebben, gyorsabban kivitelezhető belsőégésű motorok felé, ám ahogy feléltük a Föld adta nyersanyagok jó részét, új megoldás felé kellett fordulnunk, amit csak meggyorsítottak a különböző kormányzati rendeletek és szigorítások. Kapkodás helyett azonban lehet, hogy megérte volna hosszútávon gondolkozni, és egy olyan alternatív hajtáslánc megoldást támogatni, ami nincs kiszolgáltatva a keleti lítiumnak. Noha egyre többen hátrálnak ki a hidrogénes fejlesztésekből, a Hyundai, a Honda és a Toyota továbbra is foglalkozik a témával, és mind egyetértenek, hogy az üzemanyagcella széleskörű elterjedését mindössze a mennyiség gátolja. Mi van, ha mindössze azért lettek elvetve a hidrogénhajtások, mert senki sem volt hajlandó beletenni a kezdőtőkét és időt. Vajon hogy fog vélekedni erről a jövő? Tényleg a jó döntést hoztuk, amikor a belsőégésű motorokat villanymotorokra és akkumulátorokra cseréltük? Meglátjuk! További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Toyota Systems tavaly októberben kezdte meg az új digitális fizetőeszköz próbaüzemét házon belül, amely a tervek szerint április végéig tart. A tesztet a DeCurrettel együttműködve folytatják le, utóbbi a blokklánc-alapú kripto-infrastruktúrát biztosítja a cég számára. A bejelentés szerint a Toyota Systems valamennyi alkalmazottja részt vesz a tesztben, ami azt jelenti, hogy 2500 embernek van lehetősége kipróbálni és napi rendszerességgel használni a vállalat új digitális fizetőeszközét. Az együttműködés értelmében az alkalmazottak a kialakított infrastruktúrán keresztül olyan blokklánc-alapú funkciókat hajthatnak végre, mint például a digitális fizetőeszköz-alapú fizetési tranzakciók kezdeményezése, valamint fizetési feladatok automatizálása. A szolgáltatás talán legfontosabb újdonsága, hogy a Toyota Systems alkalmazottai a béren kívüli juttatásaikat is digitális token formájában kapják meg, amit aztán egyéb kedvezményekre válthatnak. A digitális token nem cserélhető japán jenre, vagy más valutára, tehát a visszaélés kizárt. A blokklánc alapú fizetési megoldások óriási jövő elé néznek, a Forbes legutóbbi kutatása szerint 2040-re a világ fizetési szolgáltatásainak mintegy harminc százaléka már ilyen rendszerű lesz. A blokklánc alapú fizetés terjedését csak tovább gyorsította a pandémia, melynek hatásaként egyre többen használnak valamilyen elektronikus fizetési megoldást és egyre kisebb mértékű a készpénzhasználat a mindennapok során. Ennek a fejlesztésnek a tapasztalatait felhasználva a Toyota megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként lehetne egy digitális token-rendszert integrálni a saját ökoszisztémájába nagyvállalati felhasználás során. Egyébként nem ez az első eset, hogy a Toyota befektet a blokklánc-technológiába: még 2020 márciusában – a technológiában rejlő kiaknázatlan potenciál kutatásának részeként – elindítottak egy blokklánc-laboratóriumot, melynek tapasztalatait a jelenlegi projektben is hasznosítják. Emellett a Toyota már 2016 óta tagja az R3 konzorciumnak, amelyet 75 vezető ipari és pénzügyi cég az új blokklánc-technológia integrálása és kihasználása érdekében alapított. Az úgynevezett konzorcium rendszerű blokkláncokról azt kell tudni, hogy sokkal gyorsabban működnek, mint a nyilvános társaik, mert a cégek egymást elég jól ismerik, és a „bizalmi” modell miatt egyszerűsített algoritmusokat futtatnak egymás közt, így akár öt-hatszor annyi tranzakció is végrehajtható bennük egységnyi idő alatt, mint a nyílt rendszerekben. Más autógyártók is ismerkednek már a blokklánc-technológia alapú kriptovalutákkal, azonban közel sem olyan előrehaladott állapotban vannak ezek a fejlesztések, mint a Toyotánál. A kezdeményezések között említésre érdemes a BMW Korea által tervezett kísérleti token-rendszer bevezetése, vagy a Renault blokklánc projektje, amellyel a járműalkatrészek megfelelőségi tanúsítványainak kiadását szeretnék felgyorsítani. Idén februárban pedig a Tesla jelentette be az amerikai tőzsdefelügyeletnél (SEC), hogy 1,5 milliárd dollárt fektetett a bitcoinba. Jelentésükben azt írják, hogy ha rendeződnek a legismertebb kriptovaluta körüli szabályozási bizonytalanságok, akkor tervezik, hogy autóikat és szolgáltatásaikat is megvásárolhatóvá teszik ezen a fizetőeszközön is. Fotó: Toyota