Fotó:  LeasePlan Így sajátítsuk el a megfelelő vezetői magatartást Ügyeljünk a forgalomra: ellenőrizzük gyakran a visszapillantó tükröket, és próbáljuk meg felmérni a többi autóvezető várható manővereit.   Időben jelezzük a manővereket: időben jelezzük a többi vezetőnek, amikor szeretnénk kanyarodni vagy sávot váltani, hogy ennek megfelelően tudjanak reagálni.   Ne blokkoljuk a kereszteződéseket: mindig hagyjuk szabadon a kereszteződéseket arra az esetre, ha a jelzőlámpa pirosra vált.   Figyeljünk a jelzőlámpák fázisaira: ha a lámpa sárgára vált, és még elegendő hely van a biztonságos fékezéshez, akkor álljunk meg. Ha áthajtunk rajta csak azért, hogy egy-két percet nyerjünk, azzal veszélyeztethetjük a kerékpárosok, gyalogosok és más járművezetők testi épségét.   Engedjük be magunk elé a többi járművet: ne felejtsük el, hogy velünk is bármikor előfordulhat, hogy be kell kéredzkednünk egy sávba, ezért legyünk előzékenyek.   Tartsunk elegendő távolságot az előttünk haladó járműtől: tartsuk be a KRESZ által előírt biztonságos követési távolságot, hogy hirtelen fékezés esetén is legyen legalább 2-4 másodpercünk reagálni. A felfestett útburkolati jelek segítségével könnyen kiszámíthatjuk ezt a távolságot. Sávváltásnál is figyeljünk rá, hogy ne csökkentsük veszélyes mértékben a mellettünk lévő sávban haladó autós féktávolságát.   Tartsuk be a sebességkorlátozásokat a lakóövezetekben: ezeken a területeken gyerekek játszhatnak az utcán, és hirtelen kiszaladhatnak az útra anélkül, hogy észrevennék az elhaladó járműveket. Ezért a lakóövezetekben különösen oda kell figyelnünk rájuk.   Legyünk türelmesek az idős, a fogyatékkal élő vagy a műszaki hibás autót vezetőkkel: tartsunk nagyobb követési távolságot tőlük és legyünk elnézőek, hiszen előfordulhat, hogy lassabban tudnak haladni vagy bizonyos helyzetekre reagálni.   Könnyítsük meg a vészhelyzeti és betegszállító járművek gyors haladását: a KRESZ egyértelműen kiköti, hogy a megkülönböztető jelzéseket – villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést – használó gépjármű részére mindenkinek és minden helyzetben elsőbbséget kell adni, valamint akadálytalan továbbhaladását – félrehúzódással és szükség esetén megállással – lehetővé kell tenni. Ezt mindig tartsuk észben, és ne akadályozzuk a megkülönböztető jelzést használó járműveket.   Ezeket a közlekedési szokásokat kerüljük el Ne mobilozzunk vezetés közben: sok autóvezető kihasználja a forgalomban töltött időt arra, hogy e-maileket olvasson és válaszoljon meg, üzeneteket küldjön, vagy telefon- és videohívásokat intézzen, sok esetben kihangosító nélkül. A telefonhasználat elvonja a vezető figyelmét, amivel saját és mások életét is veszélyezteti. A figyelmetlen vezetés a közúti balesetek egyik leggyakoribb oka, ezért a volán mögött ülve mellőzzük ezeket a tevékenységeket.   Ne hagyjuk figyelmen kívül a sebességkorlátozásokat: a gyorshajtás kétségkívül a balesetek legfőbb okozója szerte a világon. Nemcsak veszélyes, de drága „mulatság” is: minimum 30, de akár 300 ezer forintos közigazgatási bírság járhat érte. Bármekkora rohanásban is vagyunk, minden esetben tartsuk be a sebességkorlátozást, és ne száguldozzunk az utakon még akkor se, ha nincs forgalom. Ne feledjük azonban, hogy a túl alacsony sebességgel történő vezetés is kockázatos és balesetveszélyes.   Ne vezessünk alkohol vagy kábítószer hatása alatt: az alkohol vagy bármilyen pszichoaktív anyag, például kábítószer hatása alatt történő vezetés növeli a halált, illetve súlyos sérüléseket okozó balesetek kockázatát. Ezenkívül ez a halálos kimenetelű balesetek második leggyakoribb oka, és a közúti közlekedésről szóló törvények világszerte büntetik. Ezért soha ne igyunk alkoholt vezetés előtt vagy közben, és ne fogyasszunk semmilyen kábítószert.   Ne mulasszuk el a jármű karbantartását: a rossz állapotú abroncsok vagy az üzemanyaghiány miatti meghibásodások, hirtelen leállások balesetet okozhatnak, de legalábbis feltarthatják a többi járművezetőt. Előzzük meg ezeket autónk rendszeres karbantartásával.   Ne vezessünk agresszíven: ne a volán mögött ülve vezessük le az otthoni vagy a munkahelyi problémák miatti negatív érzelmeinket. Egy türelmetlen és feszült sofőr potenciális veszélyt jelent az utakon, ezért viselkedjünk higgadtan és megfontoltan. Ha gépjárművezető társainkon tapasztalunk türelmetlenséget vagy figyelmetlenséget, akkor is legyünk mi az okosabbak, és a lehető leghamarabb vonjuk ki magunkat a szituációból, előzékenységünkkel pedig mutassuk példát a kevésbé szabálykövető autósoknak.   Ne felejtsük el előre megtervezni az útvonalat: ha vezetés közben kezdünk el babrálni az útvonaltervezővel a telefonon vagy a GPS-en, akkor nem tudunk kellő mértékben az útra és a forgalomra koncentrálni, így a figyelmetlenségünk komoly következményekkel is járhat. Tápláljuk be ezért még indulás előtt a kívánt címeket, hogy ne útközben kelljen vele foglalkozni.   Ne váljunk ingerültté a volán mögött: a dugókkal tarkított nagyvárosi forgalom és a csúcsidők váratlan késéseket okozhatnak a tervezett programunkban. Ilyenkor is próbáljunk meg elfogadók lenni, és ne hágjuk át a közlekedési szabályokat a késéssel járó idegeskedés miatt. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!                                           

Románia Kormánya a magas járványügyi kockázatú országok piros zónájába sorolta be hazánkat. Erre tekintettel, a Magyarországról Románia területére érkező oltatlanok 2021. november 8-án 0 órától főszabályként kötelesek 14 napra karanténba vonulni. Fotó: police.hu Mentesülnek a karantén-kötelezettség alól: ·       akik igazoltan megkapták a koronavírus elleni oltás második dózisát (egyfázisú oltás esetén az egyetlen dózist) és annal időpontjától eltelt legalább 10 nap; ·       minimum 15, legfeljebb 180 napja a koronavírus betegségen átesett személyek; ·       akik 72 óránál nem régebbi negatív PCR teszteredménnyel rendelkeznek és csak 72 óráig tartózkodnak az országban (ezután karanténba kerülnek); ·       a 12 évnél fiatalabb gyermekek ·       a 12-16 év közötti gyermekek, akik 72 óránál nem régebbi, negatív PCR teszttel rendelkeznek ·       átutazók, ha a belépéstől számított 24 órán belül elhagyják Románia területét; ·       határmenti ingázó munkavállalók, amennyiben szerződéssel igazolják munkaviszonyukat a másik országban; ·       a tanulók/egyetemi hallgatók, akik tanulmányi, illetve vizsgázási céllal lépnek be Románia területére (kiskorúak esetén ideértendők a kísérő hozzátartozók is); ·       munkavégzés céljából utazó, 2,4 tonnánál nagyobb megengedett össztömegű teherszállító vagy 9 főnél nagyobb személyszállító járművet vezető hivatásos sofőrök, amennyiben fel tudnak mutatni egy 72 óránál nem régebbi negatív PCR tesztet (amennyiben más kivétel nem vonatkoztatható rájuk – pl. nincsenek beoltva); ·       sportversenyen, kulturális vagy művészeti rendezvényen résztvevő delegációk tagjai, akik 72 óránál nem régebbi negatív PCR teszteredménnyel rendelkeznek és kizárólag az adott eseményen vesznek részt. A felhasznált oltóanyagra nézve továbbra sincs megkötés. Az oltottságot, a betegségen való átesést, illetve a negatív PCR tesztet az uniós digitális Covid-igazolvánnyal lehet igazolni. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Nem rémhír, de rémes hír kelt rémületet: csökken az AdBlue gyártása, máris vannak ellátási nehézségek, pánikvásárlások, nagy a fejetlenség – most mi lesz? Nézzük meg először, milyen anyagról van szó. A belsőégésű motoros járművek károsanyag-kibocsátását lépésről-lépésre szorítják le Európában. A 2009-ben megjelent Euro 5-ös fokozat a katalizátoros kipufogógáz-kezelés (SCR – selective catalytic reduction) mellett előírta a nitrogénoxidokat vízgőzzé és nitrogénné átalakító karbamid vizes oldatának befecskendezését a kipufogócsőbe. A karbamid szerves vegyület, az emlősök és az ember fehérje-anyagcseréjének végterméke, a vizelettel választódik ki, egy felnőtt ember karbamid-ürítése körülbelül napi 25-30 gramm. Az oldat iparilag gyártott és benzinkutaknál árusított termékneve az AdBlue. Egyike az autó üzemanyagainak, de fogalomként külön kell választani a tüzelőanyagtól (benzin, gázolaj), amelyeknek nem adaléka, nem is jut be a motorba, hanem külön tartályból adagolja egy saját vezérlésű rendszer. Fogyasztása jelentéktelen, személyautók 13-19 literes AdBlue tartálya nagyjából húszezer kilométerre, átlagos futással egy évre elég. A vezető a műszerfalon kap jelzést, hogy kevés a folyadék, ilyenkor fel kell tölteni. Ha elmarad, előfordulhat, hogy letilt az elektronika, csökkentett teljesítménnyel lehet eldöcögni egy benzinkútig, vagy beindíthatatlanná válik a motor. Olyan ritkán kell foglalkozni vele, hogy sokan talán el is felejtik, hogy van ilyen berendezés a kocsijukban. Ám ha valakinél éppen mostanában jött el az idő, ijedten láthatja, hogy ellátási nehézségek vannak, AdBlue-pánik tört ki. Hogy lehet ez? Az AdBlue gyártásának legfontosabb alapanyaga a nemzetközi feszültségeket kiváltó és függőségeket okozó földgáz – gondoljunk csak a mostani szenvedélyes külpolitikai vitákra, nyomásgyakorlásokra, amelyekből kiderült az EU súlytalansága az orosz gázcsap kezelőjével szemben –, és amelynek jócskán, az elmúlt időszakban 70 százalékkal emelkedett a világpiaci ára. Ráadásul szén- és atomerőművek leállítása után az eddiginél nagyobb szükség van a földgáz-erőművekre. Mindezek hatására földrészünk több AdBlue gyártóüzeme teljesen leállt, vagy csak kapacitásának töredékével termel, mint például a legnagyobb, a szlovák Duslo, Vágsellyén. A szlovák kormány exporttilalmat lengetett be. Mi lesz ebből? Magánautósok mellett tehergépkocsik és autóbuszok üzemeltetőit érintheti az ellátás akadozása, áruhiányt okozva üzletekben és megbénítva például Budapest tömegközlekedését. Egyes cégek leállásra kényszerülhetnek, mások árnövekedéssel számolhatnak, amit át kell hárítani megrendelőikre. Ha pedig teljesen leül az AdBlue-utánpótlás, összeomolhat a közúti áru- és személyszállítás, sőt a mezőgazdaság is, hiszen a traktorok és kombájnok dízelmotorjai is rá vannak utalva (ezek jelenlegi emissziós szabványa a Tier5). Mindezek következményeit meg sem lehet jósolni, de sejthető, hogy messze meghaladja a közelmúlt szállítási nehézségeit, határidőnyúlásait. Hogyan jutottunk ide? Megint egyszer nyilvánvalóvá válik, hogy a reméltnél sokkal kisebb időtávlatban sem tartható fenn a jóléti országok ipari termelése, kereskedelmi árufuvarozása, luxusfogyasztása, amelynek egyik legfontosabb részeleme, egyben jelképe az automobilizmus. Ha a szokott módon akarunk megoldani problémákat – a technikai civilizáció betegségeit még több technikával kezelni –, újabb és újabb akadályokba ütközünk. Dízel helyett villanyautó? Kiszolgáltatottság az akkugyártás nyersanyagait birtoklóknak! Egyre több biztonsági, kényelmi és környezetvédő elektronika? Beüt a chiphiány! Kínából rendelgetünk? Keresztbe áll egy konténerhajó a Szuezi csatornában! AdBlue technológiával védenénk a levegőminőséget? Még túl is lőhetünk a célon, ha ezrével állnak le kamionok… Mit tehetünk? Az AdBlue kifogyásakor a motorindítást letiltó szoftvert meg lehet hekkelni, a piacon kapható egy cigarettásdoboznyi kütyü, amelyet a diagnosztikai aljzatba kell csatlakoztatni. Ám ez nemcsak törvénybe ütközik, esetleg érvényteleníti a forgalmi engedélyt, és a rendszámtábla elkobzásához vezethet, hanem drága is, mert tönkreteheti a katalizátort; nem tanácsos szakszerűtlenül belepiszkálni egy gépkocsi elektronikájába. Egyszerűbb ötlet, hogy ha már az AdBlue közel 70 százaléka víz, akkor töltsük fel tiszta csapvízzel a tartályt. Ekkor viszont az emissziót ellenőrző rendszer tilthat le, tehát nem mentünk semmire. Kézenfekvő ötletnek tűnik jó sok AdBlue felvásárlása, hogy legyen nekem, mikor másnak már nincs, és minél alacsonyabb áron jussak hozzá. Ez sem igazi kiút a kutyaszorítóból. Az egyébként erősen korrozív folyadékot nem olyan egyszerű tárolni. Mínusz tíz fok alatt befagy, és plusz harminc fölött elbomlik a vegyület. Nem is akármeddig áll el, a kanna tartalmát felbontás után 12 hónapig lehet felhasználni.   Egyéneknek, cégeknek nincs tanácsom, nagyobb léptékben gondolkodva is csak annyi, hogy az Anyatermészetet kizsigerelő életmódunkra figyelmeztető újabb jelzésként fogjuk fel az AdBlue-megrázkódtatást. A nemzetek feletti szervezetek pedig elgondolkozhatnának, hogy milyen negatív hatásokat idézhetnek elő egy-egy technikai megoldás jó szándékú, de nem kellően megfontolt kikényszerítésével – ez utóbbit magam sem merem várni…   Képek forrása: Daimler További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Citroën arra törekszik, hogy az elektromos autózás és a fejlődés mindenki számára elérhető legyen a szigeten, a közszolgáltatóktól kezdve Halki valamennyi lakójáig. Halki egyfajta „laboratóriummá” vált Európában, ahol az energetikai átállás számos partner együttműködésével valósul meg, akik mind vezető szerepet töltenek be saját területükön. „Szívügyünknek tekintjük, hogy az elektromos autózás mindenki számára elérhető legyen, és nagyon büszkék vagyunk, hogy hozzájárulhatunk Halkinak egy autonóm, hálózatba kapcsolt és fenntartható szigetté való átalakításához” – jelentette ki Vincent Cobée, a Citroën vezérigazgatója. „A projekt egyelőre csupán néhány ember életét fogja megváltoztatni, de ez még csak a kezdet. Azáltal, hogy segíti Halkit egy kibocsátásmentes, zöld gazdasággá való átalakulásban, a Citroën egy szebb jövő előtt nyit utat, és megmutatja, hogy a villamosítás az a pálya, amelyen tovább kell haladni” – tette hozzá Vincent Cobée. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!