Nagy Márton köszöntőjében rámutatott: folyamatosan növekszik a légi közlekedés szerepe az országok versenyképességének és konnektivitásának erősítésében, ezt felismerve döntött a kormány Magyarország légi kapujának a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek a visszavásárlásáról. A nemzetgazdasági miniszter kifejezte reményét, hogy a nemzetközileg sikeres magyar Aeroplex regionális terjeszkedése nem áll meg Bukarestnél, kétoldalú együttműködések révén egész Kelet-Közép-Európára kiterjeszti légijármű-karbantartási szolgáltatásait. Elmondta: a bukaresti bázissal egy új, kiemelt jelentőségű piacra lépett be a Aeroplex: Romániában ugyanis 17 nemzetközi repülőtér működik és 11 légitársaság rendelkezik székhellyel. Másrészt a cég így jelentősen növeli szakképzett munkaerő kapacitását is. A magyar közmédiának nyilatkozva Nagy Márton rámutatott: "ez nem autójavítás", ebben az ágazatban nagyon kevés szakember van, nagy a kereslet irántuk, ezért is fontos az Aeroplex számára megtartani a Romaero szakembereit. "Itt egy kelet-közép-európai együttműködésnek lehetünk a szemtanúi, a magyar-román kapcsolatok növekedésének egy olyan üzletágban, ami a jövő üzletága. Tudjuk nagyon jól, hogy a repülőgép-forgalom - mind az utasforgalom, mind az áruszállítás - növekszik, tehát az ilyen típusú repülőknek a karbantartása emelkedni fog" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ezt a piaci igényt tovább növeli az, hogy az új repülők előállítása lassul, mind a Boeing, mind az Airbus esetében. Stefan-Radu Oprea román gazdasági, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter köszöntőjében rámutatott: sokan szerették volna megkaparintani a bajba jutott Romaero "ingatlanpiaci kincsét" Bukarestben, ugyanis a román főváros legkeresettebb északi térségében található, de a cég vezetőivel együtt azért kértek csődvédelmet, hogy az évszázados múltú Romaerot meg tudják tartani a repülőgépipar számára. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Fotó: MTI/Barayi Ildikó Örömét fejezte ki, hogy a magyar állami vállalattal "szerencsés pillanatban" megvalósult összefogás révén sikerült megmenteni a román állami tulajdonban lévő Romaerot. A román tárcavezető szerint a vállalat "részvényeseinek", vagyis a román adófizetőknek is az az érdekük, hogy a Baneasa repülőtér melletti telken repülőgépeket és ne irodaházakat építsenek. Az Aeroplex májusban kötött megállapodást a Romaeroval, melynek értelmében az Aeroplex a ROMAERO bukaresti Baneasa repülőtéren található infrastruktúráját, létesítményeit, eszközparkját és szakembergárdáját bevonva hajt végre karbantartásokat megrendelői részére. Az Aeroplex első bukaresti kliense a litván KlasJet charter-társaság, amely négy repülőgép karbantartására kötött szerződést, az elsőnek, amelyen októberber elsején kezdtek dolgozni, már be is fejeződött az átvizsgálása.  

Ha a rendelési helyzet nem javul, a saarbrückeni munkahelyek csaknem fele veszélybe kerül. Barke gazdasági miniszter ismét hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell az elektromos autók iránti keresletet. A Saarbrücker Zeitung cikke. Képernyőfotó A ZF saarbrückeni üzemében először a vezetőket tájékoztatták, majd az alkalmazottakat is: 2025 végére 1800 saarbrückeni munkahely szűnik meg. Ha továbbra is ilyen nehéz lesz a rendelési helyzet, 2028 végéig még több munkahely szűnhet meg, összesen akár 4500. Jelenleg körülbelül 10 000 ember dolgozik a ZF saarbrückeni gyárában. A megszüntetés a kölcsönzött munkavállalókat érinti. Az első 1800 munkahely megszüntetését 2025 végéig elsősorban a határozott idejű szerződések lejártával kívánják elérni.  

  A böngésződ nem támogatja a hanglejátszást. Kérjük, próbáld másik böngészővel.   A HangZóna korábbi adásait itt találja, a legújabbal pedig jövő héten csütörtökön várunk minden kedves hallgatónkat! Kérdéseket, észrevételt, témajavaslatot a hangzona@autoszektor.hu email címre várjuk. További autós tartalmakért kövessen minket Facebook oldalunkon is.                

Az újabb modellpárról vajmi kevés részlet ismert, a japán szaksajtóból csak azt lehet kihámozni, hogy a Toyota-Subaru házasságnak bizonyosan lesz újabb ikergyermeke, és 2026 januárjában születik, mármint akkor dobják piacra.   Míg a 2022 májusa óta forgalmazott Toyota bZ4X-et és a Subaru Solterrát a Toyota aicsi üzemében gyártják, az új, meg nem nevezett modell várhatóan a Subaru jacsimai gyárában fog készülni, amely havi gyártókapacitása húszezer autó. A világ legnagyobb autógyártója, a Toyota húszszázalékos részesedéssel rendelkezik a Subaruban.   Az új elektromos járművet nem a nulláról fejlesztik, egyes részegységeket a meglévő elektromos SUV-októl fogják kölcsönözni, ami nyilván felgyorsítja a fejlesztést, és csökkenti a költségeket. A cél havi 15-20 ezer darab gyártása. Az új elektromos páros állítólag Észak-Amerikát, Európát és Japánt célozza meg, de gyaníthatóan Ausztráliában is piacra dobják. Egyelőre az ára sem ismert. Ami a két futó modell népszerűségét illetti az amerikai piacon, erről a versenytársak eladásaival összehasonlítva lehet pontos képet kapni. Az idei év első kilenc hónapjában a Toyota 13 577 darab bZ4X-et adott el az Egyesült Államokban, míg a Subaru Solterrából lényegesen kevesebb, 9137 darab kelt el. Ami a versenytársakat illeti: a Hyundai 30 318 Ioniq 5-öt adott el  ugyanebben az időszakban, és a  Kia EV6 is felülmúlta a japán „testvérpárt” 15 985 eladott elektromos crossoverrel. A Honda Prologue is előrébb tart náluk, szeptemberi számok szerint 14 179  ilyen autó kelt el az amerikai piacon.