A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) hétfőn közölte: éves összevetésben 2 százalékkal kevesebb, 2,31 millió új autó került ki a forgalomba tavaly. Ennél gyengébb adatot utoljára 2013-ban mértek. Európa második legnagyobb autópiacán a 2016-os csúcs után már a harmadik egymást követő évben csökkent az új autók értékesítése tavaly. 2016-ban még 2,69 millió új autót vásároltak a fogyasztók. Fotó: Bentley Mike Hawes, az SMMT vezérigazgatója rámutatott: minden kétséget kizáróan továbbra is nagyon gyenge a nagy értékű termékek iránti kereslet Nagy-Britanniában. Az autógyártó- és kereskedő ágazatot továbbra is a Brexit aggasztja leginkább - mondta Hawes, hozzátéve, hogy 10 százalékos vámtarifa terhelheti az autók exportját és importját 2021-től, ha a brit kormány és az Európai Unió nem tudja megkötni a Brexit utáni kereskedelmet szabályozó megállapodást. Ilyen magas vámteher mellett egy sor autó gyártása gazdaságtalanná válna Nagy-Britanniában, és emiatt a kockázat miatt számos autógyártó felfüggesztette beruházásait. Az autógyártás adja a brit feldolgozóipar 9 százalékát, az exportnak pedig a 14 százalékát, az ágazatban dolgozók száma megközelíti a 168 ezret. MTI

A gumiabroncsok havas útviszonyok között történő viselkedését a svájci Ulrichenben, míg száraz és vizes időjárási körülmények terén bemutatott teljesítményét pedig a németországi Contidrom tesztpályán vizsgálták. Az abroncsteszt lebonyolításához minden esetben VW Polo típusú autót használtak. A Continental AllSeasonContact négyévszakos abroncs összesen 241,1 pontot ért el a Motor tesztjén. A szakemberek szerint a vizsgált abroncsok közül az AllSeasonContact a legjobbnak bizonyult a vizes és havas úton mutatott teljesítmény, a gördülési ellenállás és tapadás terén. A Continental négyévszakos gumiabroncsának a titka, hogy keverékének magas szilika-tartalma, valamint a különleges gyantáknak köszönhetően az abroncs minden időben megőrzi rugalmasságát. Ez az alkalmazkodóképesség biztosítja az AllSeasonContact kiváló teljesítményét a hóval borított és vizes téli utakon.  

A kötelező érvényű fúziós előszerződés elfogadásával a két közepes méretű autógyártó konszern újabb nagy lépést tett a világ negyedik legnagyobb, mintegy 47 milliárd dollár tőkeértékű autóipari csoportjának létrehozására. A szükséges engedélyek beszerzése után 12-15 hónapon belül mehet végbe a fúzió, amelynek révén a Volkswagen, a Renault-Nissan és a Toyota után a világ negyedik legnagyobb autógyártója jön létre. Legutóbb ilyen volumenű egyesülést 1998-ban jegyeztek, akkor a Daimler és a Chrysler egyesült. Annak nem lett jó vége. Mi várható ezúttal? Tények és vezérek A két vállalat október 31-én jelentette be, hogy tárgyalásokat indított az egyesülésről. Az 50-50 százalékos tulajdoni részarányú fúzióval egy több mint 400 ezer munkavállalót foglalkoztató, évente 8,7 millió gépjárművet gyártó és közel 170 milliárd eurós bevételt és 11 milliárd eurós profitot (2018-as adatok alapján számolva) termelő óriásvállalat jön létre. Az egyesüléstől jelentős hatékonyságnövekedést várnak a felek, az ötödik évben már 3,7 milliárd eurós megtakarítással számolnak a szinergia következtében. Mintegy 40 százalékkal csökkenhet a termékekkel kapcsolatos kiadás, 40 százalékkal olcsóbb lehet a beszerzés és 20 százalékot takaríthatnak meg a szolgáltatásokon (marketing, IT, logisztika). Az új vállalat székhelye Hollandiában lesz, de részvényeit továbbra is a párizsi, a milánói és a New York-i tőzsdén jegyzik. Az összevont csoport elnöke a 43 éves John Elkann, az FCA jelenlegi elnöke, az alapító Agnelli család örököse lesz, míg a vezérigazgatói tisztségbe a 61 éves Carlos Tavares, a PSA jelenlegi vezérigazgatója kerül. Az FCA jelenlegi vezérigazgatója, az 55 éves Mike Manley várhatóan ügyvezető igazgatói posztot kap. Az igazgatóságban tizenegyen kapnak helyet, köztük Tavares és egy-egy szakszervezeti képviselő, öt tagot a PSA, ötöt pedig a Fiat Chrysler jelölhet. A közös vállalat főrészvényese az Exor lesz, amely több mint 14 százalékos tulajdonnal bír. Az Exor az Agnelliék cége, a család az FCA részvényeinek 29,2 százalékát birtokolja. A Peugeot családnak csak hat százalék jut, ugyanennyit jegyez a francia állam a BPifrance befektetési bankon keresztül. A kínai Dongfeng 12,2 százalékról 4,5 százalékra csökkenti tulajdonrészét, hogy az üzletet az amerikai pénzügyi és kereskedelmi felügyelet se vétózza meg.  Ezt a részt várhatóan a Peugeot jegyzi majd.     Korábbi közlések szerint a PSA és a Fiat Chrysler Automobiles megtartaná összes autómárkáját az egyesülést követően is, és nem tervezik egyetlen egy gyár bezárását sem. Kérdések és veszélyek A közös közlemény és a jövedelmező jövőt szövő tervek egyike sem tér ki arra, mi lesz a közös vállalat sorsa, ha motorja, Carlos Tavares távozik az éléről. Az sem világos, milyen terv van a 14 millió autós közös termelési potenciál kiaknázására (az LMC Automotive előrejelzése alapján). Ez majdnem a duplája a jelenlegi termelésnek, azaz óhatatlan, hogy gyárakat kell bezárni - vélik iparági elemzők. Érzik ezt a kormányok (olasz és francia) és a szakszervezetek, akik már jó előre jelezték, hogy ellenállnak minden leépítési kísérletnek. Melyik márka marad? Az új csoportnak összesen 14 autómárkája lesz. Bár Tavares azt nyilatkozta, hogy mind megmaradnak, azt nem közölte, hogy milyen formában.  Az biztos, hogy a termelés kétharmadát a jövőben két közös platformra terelik. Mindkettő francia és mindkettő igen sikeres. Az EMP2 platform a kompakt és középkategóriás modellek alapja, ezekből várhatóan évi 3 milliót gyártanak majd. Többnyire szabadidő-autókról beszélünk: Peugeot 3008, 5008, a Magyarország Autója 2020 díjra jelölt Citroen C5 Aircross, DS 7, Opel Grandland X. A Peugeot 508 az első nem SUV, ami erre a padlólemezre épül. Az EMP2 alkalmas dízel, benzines és plug-in hibrid hajtásláncok befogadására egyaránt, de a jövőben teljesen elektromos autók is épülhetnek rá. A másik PSA platform, a CMP, a kisautó szegmensben sikeres, várhatóan évi 2,6 millió ilyen autót gyártanak, köztük az új, Magyarország Autója 2020 díjra jelölt Peugeot 208-ast és 2008-ast, valamint a szintén erre a díjra jelölt Opel Corsát és DS3 Crossback modellt. Itt is alap a benzines és dízel hajtás, és lehetőség az akkumulátoros villanyos hajtás. A PSA már bemutatta az Év Zöldautója 2020 díjra jelölt Corsa-e, illetve e-208 modelleket is, de a DS3 Crossback is érkezik elektromos kivitelben. A Fiat jövőbeli modelljei ezekre a platformokra épülnek majd, a Ram pikcupok és a Jeep terepjárók FCA alapokon maradnak. Az első FCA modell, amely a CMP alapot kapja a 2022-ben érkező kis méretű Alfa Romeo SUV lesz, amely elektromos hajtással is elérhető. Az elektromos Fiat 500e márciusban mutatkozik be Genfben, ezt a modellt még nem érinti az átalakulás, változatlanul az FCA módosított kisautó platformján készül a torinói gyárban.  A mini autó szegmensből távozik a Fiat, nem fejlesztik tovább az 500-ast, a jelenlegi formában a Pandának és a Lancia Ypsilonnak sincs jövője. De a PSA sem tervezi egyik minijének sem az utódját, így kiesik a kínálatból a Citroen C1, a Peugeot 108, amelyeket jelenleg a Toyota Aygóval közösen a csehországi Kolinban szerelnek össze. A PSA még az idén kivonul az együttműködésből, a gyárat 2021-től a Toyota egyedül üzemelteti. Mintegy 3 millió példány készül a nagytestű modellekből, 2018-ban 720 ezernél is több Ram pickupot, 730 ezer Chrysler és Dodge szedánt, egyterűt és szabadidő-autót gyártottak. Külön platformon készül a Jeep Wrangler és Gladiator, megint másikon a Jeep Grand Cherokee és a Dodge Durango, és még ott vannak az Európában igen sikeres Citroen, Peugeot és Fiat kisteherautók. A Peugeot tervez egy Dongfenggel közös pickupot is, bár ez utóbbi kérdéses, ahogy a két vállalat egysége felbomlani látszik. Kedvencek és lemaradók Abarth: Tavares autóversenyző, korábban az Alpine feltámasztásában is részt vett, így minden bizonnyal ragaszkodik az 1949-ben alapított márkához. Elektromos modell nélkül azonban nincs sok esélye a szigorodó környezetvédelmi normák miatt. Alfa Romeo: az FCA ékköve évtizedek óta bajban van. Ma csupán három modellt kínál a Giulietta kompakt csapotthátút, a középkategóriás Giulia szedánt és a Stelvio szabadidő-autót. Bár 2018-ban kedvező eladásokat ért el a márka, idén gyengén szerepel, főleg fő piacán, Európában. Fejlesztésekre nincs pénz, a márka jövője borús. Citroen: az 1919-ben alapított francia márkát sikeresen strukturálta át a PSA vezetése. Európában pang az autói iránti kereslet, Kínában pedig nem tudta megvetni a lábát a márka. Chrysler: az 1925-ben alapított amerikai márka lecsúszó ágban van, csupán két modellt kínál, a 300-as nagy négyajtóst és a Pacifica egyterűt, amely plug-in hibrid hajtással is elérhető. DS Automobiles: a PSA 2014-ben alapított prémium márkája főleg Kínában népszerű, jelenleg 2 modellt sorol a kínálata: a DS 3 Crossback és a DS 7 Crossback szabadidő-autókat. Tavares szerint a kis darabszám ellenére profitot termel a DS, Genfben új zászlóshajót mutatnak be. Dodge: az 1900-ban alapított amerikai márka ma nagy teljesítményű autóiról híres, legkeresettebb terméke a Charger szedán és a Challenger kupé, a palettán azonban szabadidő-autót, crossovert és egyterűt is találunk. Új modellek nem várhatók 2020-ban. Fiat: az idén 120 éves márka tavaly 1,38 millió autóját értékesítette, az új csoport második legnagyobb darabszámban értékesített márkája. Komoly értékesítési és gyártási kapacitásai vannak Európában és Latin-Amerikában, külön kiemelendő a Fiat Professional néven működő haszonjármű üzletága. A Fiatnak nincs kínai jelenléte és az USA-ból is kivonul. Az öregecske 500-as a Fiat bestsellere, de utódot várhatóan nem kap. A Panda minden bizonnyal a PSA CMP platformján folytatja. Jeep: az elmúlt évszázadban sok tulajdonban megfordult a márka, amikor a Fiat 2014-ben átvette, egymillió autót értékesített. Tavaly már 1,55 millió Jeep talált gazdára, a sikeres márkát a világ 10 országában szerelik össze. Legkeresettebb modellje a Compass, amelyből 413 ezer fogyott 2018-ban. 2022-ben érkezik a Renegade-nél kisebb B-Jeep, amitől nagy értékesítési darabszámot várnak Európában. Lancia: a csupán egyautós patinás márka komoly veszélyben van, bár a DS-hez hasonlóan prémium márkaként újjászülethet. Maserati: A PSA-FCA egyesülés egyetlen igazi prémium márkája gyenge eredményeket ért el tavaly és idén sem remekel, ennek ellenére 2020 és 2023 között hét új modellel jelentkezik, mindegyikük elérhető lesz teljesen elektromos változatban is. Opel: a német márka jó úton jár, miután a PSA átvette és átalakította, hozza a jó számokat, főleg, ami a hatékonyságot és a jövedelmezőséget illeti. Modelljei többsége már PSA-alapokon fut, a motorkínálat is többnyire francia. A jelenleg csakis Európában népszerű márka kilép a nemzetközi porondra, elsőként az orosz piacon erősíti állásait. Sokat várnak a frissen megújított Corsától, amely már elérhető elektromos hajtással is. Peugeot: a több mint 200 éves márka a legnagyobb a csoportban, tavaly 1,74 millió autót értékesítettek. Főként Európában népszerű, ahol a VW, a Renault és a Ford után a negyedik a darabszámokat tekintve. Legkeresettebb modellje a frissen megújult 208-as, amelynek elektromos változata is kapható. Kínában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten visszaesés várható, ami beárnyékolja a közeljövőt. Ram: a Jeeppel együtt a Ram az FCA fejős tehene. A harmadik negyedévben 2,02 milliárd eurós profitot termelt, ami 10,6 százalékos nyereségmutatónak felel meg. A Ram 2009 óta önálló brand, még Marchionne tette azzá. Vauxhall: az 1857-ben alapított vállalatot 1925-ben szerezte meg a General Motors, az utóbbi évtizedekben kizárólag Nagy-Britanniában gyárt és értékesít autót. Jól jöhet ez majd a PSA-FCA csoportnak a Brexitet követően. B. Cs.

Hamarosan új korszakba lép Olaszországban a vonat, illetve az autós közlekedés közötti hagyományos rivalizálás. Az olasz állami vasúttársaság feketén-fehéren felvázolta e „harc” lehetséges jövőbeni kimenetelét. Úgy számolnak, hogy a 2023-ig mintegy 400 ezer gépjármű tűnik majd el az olasz utakról a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt. A vasúttársaság szerint a kieső szállítási kapacitást a legegyszerűbben a vonatközlekedés fejlesztésével lehet helyettesíteni. Azaz a személyszállításban fellépő megnövekvő igényeket a vasút tudja a leghatékonyabban és a legzöldebb módon kielégíteni. Erről a Ferrovie dello Stato vezérigazgatója, Gianfranco Battisti beszélt az Olasz Gyáriparosok Szövetsége, a Confindustria által szervezett konferencián. Az eseményen részt vett az infrastruktúra-fejlesztéséért felelős miniszter, Paola De Micheli is. A vasúttársaság vezetője úgy fogalmazott: a vonatközlekedés a fenntartható fejlődés szempontjából a leghatékonyabb, legkörnyezetkímélőbb közlekedési eszköz. Ezt fogalmazta meg az Európai Parlament fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiája is. Az éghajlatváltozás nyomán kialakult vészhelyzet kapcsán megszavazott állásfoglalással arra kötelezi az EU-tagállamokat, hogy fektessenek be a fenntartható közlekedésbe. Az olasz állami vasút olyan beruházási tervet dolgozott ki, ami a környezetvédelmi célok teljesülését szolgálja. Olaszország számos nagyvárosában belvárosában már most korlátozott forgalmú zónákat alakítottak ki, és vannak téli tilalmak is. Ezek az Euro 0-2-es dízelekre és Euro 0-s benzinesekre vonatkoznak. A téli időszakban (október 1-től március 31-ig) az Euro 3-as dízeleket is érinti a szabályozás. Milánóban a város területének 72%-át érintő Area B zónában egész évben hétfőtől péntekig, reggel 7.30-tól este 19.30-ig el kell kerülniük a területet az Euro 0-3-as dízeleknek és Euro 0-s benzineseknek.