Vezetés közben nem szabad mobilozni – ezt a szabály mindent ismeri, még akkor is, ha nagyon sokan nem tartják be. Pedig valószínűleg azzal is tisztában vannak, hogy mennyire balesetveszélyes fél kézzel kormányozni, vagy az út helyett a telefon képernyőjét bámulni. De nézzük meg alaposabban, pontosan mit szabad, és mit nem! A KRESZ szerint az autó vezetője kézben tartott mobiltelefont nem használhat. Ez nemcsak a telefonálást és az üzenetküldést jelenti, hanem bármit, ami miatt a kezünkbe vesszük a készüléket. Vagyis tilos netezni, facebookozni, de még egy bejövő hívást sem utasíthatunk el, ha ahhoz meg kell fognunk a telefont. Viszont ha kapunk egy piros lámpát, vagy forgalmi okok miatt megállunk, lehet nyomkodni a mobilt. (De csak az autósoknak, a motorosoknak ez tilos.) Nincs mese, be kell szerezni egy kihangosítót vagy headsetet, pár ezer forintért már egészen használhatót lehet kapni. Ingyenes és azonnali megoldás vezetés idejére bekapcsolni az automatikus válaszüzenetet, hogy éppen nem vagyunk elérhetők. A lényeg, hogy ne mobilozzunk vezetés közben, mert ellenkező esetben a gyerek természetesnek veszi, hogy apa vagy anya akkor is nyugodtan a füléhez tartott telefonnal beszélget, mikor éppen egy kamiont előz az országúton. Ha pedig csörög a telefon, és nincs kihangosítónk, egyszerűen mondjuk meg a gyereknek, hogy most nem vesszük fel, mert vezetünk. A statisztikák szerint Európa-szerte egyre több a halálos baleset történik a mobilozó sofőrök miatt. Több olyan eset fordult elő Magyarországon is, amikor a sofőr a Facebookon élőzött, nem figyelt a forgalomra, és tragédia lett a közvetítés vége. A mobiltelefon-függőségünk egyre veszélyesebbé válik az utakon: míg régebben az emberek főleg telefonáltak vezetés közben, ma már chatüzenetekkel vagy fotók segítségével kommunikálnak, ami jóval nagyobb veszélyforrást jelent. Amerikában évről évre többen halnak meg azért, mert mobiloztak vezetés közben. Indiana állam egyik megyéjében még azt is kimutatták, hogy a Pokémon go megjelenése óta több baleset történt, mert az emberek a népszerű telefonos játékkal játszottak, és autóvezetés közben is gyűjtögették a pokémonokat. Bár a KRESZ nem tiltja, jó tudni, hogy a telefonálás akkor is elvonja a sofőr figyelmét, ha nincs a kezében a mobil. Ilyenkor sokkal kevésbé koncentrál a forgalomra, kevésbé veszi észre a balesetveszélyes helyzeteket, vész esetén pedig megnőhet a reakcióidő. Jóval nagyobb esélyünk van egy balesetre, ha chatelünk vagy SMS-ezünk akár még annál is nagyobb, mint amikor valaki ittasan ül a volán mögé. Azzal se nagyon nyugtatgassuk magunkat, hogy csak gyorsan elolvasom ezt az üzenetet vagy megnézek valamit a neten, aztán leteszem a telefont, pár pillanat az egész, úgysem lesz semmi baj. Az autós baleseteknél az ütközések többsége 3 másodpercen belül következik be, miután a vezető figyelme elkalandozott. Egy üzenet elolvasása általában ennél tovább tart – egy SMS átlagosan 5 másodpercig –, ez idő alatt pedig a sofőr vakon vezet. Óránként 90 kilométeres sebességnél egy focipálya hosszának megfelelő távolságot is haladhatunk anélkül, hogy bármit is látnánk a környezetünkből. Ez könnyen ráfutásos balesetekhez vezethet. Ráadásul ha kapunk egy rossz hírt, az üzenet elolvasása vagy a telefonbeszélgetés vége után még sokáig az információk hatása alatt maradhat a sofőr, és nem tud az útra koncentrálni. De nem csak autóvezetés közben veszélyes a mobilozás. Biciklin ülve is ugyanazokkal a kockázatokkal kell szembenézni: egy kézzel sokkal nehezebb irányítani a bringát – gondolj csak arra, hogyan vészfékeznél –, ha pedig a képernyőt nézed a forgalom helyett, könnyen baleset lehet a mobilozás vége. Nem véletlen, hogy az egyik legkerékpárosabb országban, Hollandiában hamarosan tilos lesz bringázás közben telefont használni. Mobilt nyomkodva még gyalogosan is könnyen balesetet szenvedhetünk. Az még a szerencsésebb eset, ha lehajtott fejjel, a képernyőt bámulva csak egy oszlopnak vagy táblának mész neki. De ha a mobilozásba belefeledkezve nem nézel körül, figyelmetlenül akár az úttestre is leléphetsz.  

„Az elektromobilitás és a Porsche tökéletesen illenek egymáshoz: nem csupán a kimagasló hatékonyság okán, de sportos karakter tekintetében is,” magyarázta Oliver Blume, a Porsche AG vezetőségének elnöke. „2022-re már több mint hatmilliárd eurót fektetünk az elektromos mobilitásba, és 2025-re az összes új Porsche gépjármű fele elérhető lesz elektromos hajtáslánccal. Továbbá a következő tíz évben a még tovább optimalizált benzinmotorokra, a konnektoros hibrid modellekre és a tisztán elektromos sportautókra egyaránt koncentrálunk. Célunk, hogy technológiai értelemben úttörő szerepet vállaljunk magunkra, és ennek érdekében folyamatosan a jövő mobilitásának irányába haladjunk vállalatunkkal.” A Porsche lipcsei gyára A döntés, miszerint a Macan következő generációjának gyártása a vállalat lipcsei gyárában készül, múlt év júliusában született meg. Az elektromobilitásba való befektetés a lipcsei gyárban lehetővé teszi, hogy a jövőben a jelenlegi gyártószalagon teljesen elektromos gépjárművek készüljenek. A Macan következő generációja a villanyautózás számára padlógázas előrelépést hoz el. A Taycan-hoz hasonlóan az új kompakt SUV is 800 V-os technológiát használ majd, és a Porsche Audi AG-vel közösen fejlesztett PPE (Premium Platform Electric) platformjára alapul. Az új modell gyártásával a lipcsei gyár bizonyítja jövőbeli fenntarthatóságát, a beruházás pedig tovább fokozza a termelés rugalmasságát és hatékonyságát. A Porsche Leipzig GmbH a Cayenne SUV sorozatgyártását 2002-ben csupán 259 alkalmazottal kezdte meg. Azóta a gyár folyamatos továbbfejlesztésével az autóipar egyik legfejlettebb és legjobb fenntarthatósággal rendelkező termelői egysége lett. A Macan modell gyártása forradalmat hozott 2011-ben, igazi sikertörténetet írva: bemutatásakor a lipcsei helyszín „teljes értékű gyárrá” bővült, amely magában foglalta a karosszéria- és a fényezési műhelyt. 2014 februárjában a kompakt SUV termelését évi 40.000 példányra állították be – mára a gyár már évente 90.000-et készít a globális autópiac számára. A legutóbbi kibővítési fázis két évvel ezelőtt kezdődött, és lehetővé tette, hogy a Panamera modellsorozat is teljes mértékben Lipcsében készüljön, 4000 fölé növelve az alkalmazottak számára. A 2000 februárjában történt alapkőletétel óta a Porsche már több mint 1,3 milliárd eurót fektetett be a lipcsei gyár fejlesztésébe.

Év végén 36.102 elektromos autót tartották nyilván a norvég fővárosban, az autópark 12 százaléka villanyos meghajtással működik. A városban 1300 köztéri töltőoszlopnál köthették ingyenes áramra autóikat a tulajdonosaik. Hétfőtől azonban fizetni kell az áramért. Nappal óránként egy eurót, éjszaka ennek a felét, ötven centet. Napközben Oslóban lehetetlen szabad töltőoszlopot találni, a fizetős szolgáltatás bevezetésétől azt reméljük, hogy a rotáció gyorsabb lesz – nyilatkozta Christina Bu, a Norvég Elektromos-autók Szövetségének főtitkára az egyik helyi lapnak. Norvégiában az állam adókönnyítésekkel támogatja az e-autók terjedését, idén az összes üzembe helyezett új autó fele elektromos lehet – írja az automobilwoche.de