A kínai termékeket érintő vámeljárások száma tavaly – az év első kilenc hónapjának adatai alapján – kilenc százalékkal emelkedett, az ebből befolyó vámbevételek összege pedig közel 35 százalékkal nőtt. Kovácsics Iván, a kínai áruk vámkezeléséért felelős miniszteri biztos a konferencián hangsúlyozta, hogy a vám szakterületet kiszolgáló IT rendszerek továbbfejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő áruforgalom vámkezelése gyorsan megtörténhessen. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) 2019. január 31-és február 1. között tízedik alkalommal rendezi meg a Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferenciát. A rendezvény fókuszában a logisztikai iparág versenyképessége, a digitalizáció és a modern logisztikai megoldások állnak. Az elmúlt fél évtizedben folyamatosan nőtt a Kína és Magyarország közötti export-import forgalom. A Kínából Magyarországra behozott áruk értéke 2017-ben 200 milliárd forinttal bővült, és már közel 1460 milliárd forintot tett ki, míg az exportforgalom 735 milliárd forintra nőtt. Mára az Európai Unió legfontosabb harmadik országbeli külkereskedelmi partnere is Kína, az kínai behozatal a teljes EU import közel 25 százalékát teszi ki. Az unióba legnagyobb volumenben gépipari termékek érkeznek, de textiltermékek aránya is eléri 10 százalékot. Az elmúlt évben érdemben nőtt az Európai Unióba érkező, és Magyarországon közösségi szabadforgalomba helyezett kínai áru volumene, amely elsősorban a vámkezeléshez kapcsolódó tevékenységeken – munkahely és infrastruktúra-használati díj – keresztül jelentős költségvetési többletbevételt jelent. A kínai termékeket érintő vámeljárások száma 2018-ban (az első kilenc hónap adatai alapján) kilenc százalékkal, 174 ezerről 191 ezerre, az ebből származó vámbevétel pedig 34, 7 százalékkal, 22,2 milliárd forintról 34 milliárd forintra nőtt. A kínai áruk vámkezeléséből származó bevétel tavaly már az összes vámbevétel közel hat százalékát tette ki – mondta el a konferencián Kovácsics Iván. A kínai áruk vámkezeléséért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a növekvő forgalomban fontos szerepet játszik a magyar vámkezelés, amelynek jó a megítélése. Hozzátette, hogy Magyarország is érdekelt az „Egy övezet, egy út” sikerében, és szeretne részesülni a növekvő forgalomból. A miniszteri biztos elmondta, hogy becslések szerint 2027-re napi 321 konténer fog közlekedni az új selyemúton, és stratégiai cél, hogy Magyarországra is hetente legalább öt irányvonat érkezzen.   Ebben kulcsszerepe lehet a magyar vámkezelés hatékonyságának: kritikus pont a vámeljárások számának folyamatos növekedése – elsősorban az e-kereskedelem miatt – ha ezt nem tudjuk kezelni, akkor nem fog rajtunk keresztül menni az árui, hanem más útvonalat keres magának – hangsúlyozta Kovácsics Iván. Kifejtette, abban az esetben, ha az áru nem akad fenn a kockázati értékelésen, egy átlagos vámeljárás hossza ma mindössze 23 perc.  Amennyiben azonban kétség merül fel az áruval kapcsolatban, akkor azt manuális vizsgálat alá vetik, ami hosszabb, olykor hónapokig tartó folyamat.  A problémát elsősorban az alacsony vámértékű, kockázatos áruk – ruházati termékek, lábbelik - kezelése jelenti, ezért a vám szakterületet kiszolgáló IT rendszerek továbbfejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő áruforgalom (különös tekintettel az e-kereskedelemben beérkező áruk) vámkezelése gyorsan és kulturáltan megtörténhessen. Látványosan nőhet a magyar cégek bevétele Amennyiben a Távol-Keletről az Európai Unióba irányuló konténeres áruk nemcsak áthaladnak Magyarországon, hanem itt is vámolják el őket – azaz léptetik be hivatalosan az uniós piacra –, akkor a folyamatban résztvevő logisztikai szereplők jelentős, konténerenként mintegy 180-280 ezer forint plusz bevételre tehetnek szert – véli a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége. Fülöp Zsolt a Szövetség elnöke szerint, ha az egész folyamatot, háztól-házig magyarországi adózású logisztikai szolgáltatók szervezik, akkor ez az összeg még nagyobb – útiránytól és célállomástól függően – konténerenként akár 880 -1.700 ezer forint is lehet. (Még abban az esetben is, ha az adott áru vámmentesen érkezik az országba. Ha pedig az érkező áruk utáni vámfizetése is Magyarországon történik, akkor ezek a jövedelmek sokkal nagyobbak is lehetnek.) A konferencián Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára is kiemelte, a magyar kormány arra törekszik, hogy az Európai Unióba irányuló kínai konténeres áruforgalom minél nagyobb része érkezzen Magyarországra, és az árukat itt helyezzék közösségi szabadforgalomba. Ahhoz, hogy a vonatok ezt az útirányt válasszák, meg kell teremteni a szükséges feltételeit – tette hozá az államtitkár. 

A világ legnagyobb autógyártójaként ismert Toyota tavaly egészen kivételes módon három reklámmal is képviseltette magát, amelyek a társadalmi felelősségvállalásra igyekeztek felhívni a figyelmet. Idén két reklámmal készül a döntőre a Toyota, amelyek közül az egyik a Saatchi & Saatchi által jegyzett, Wizard (Varázsló) című reklám lesz, amelyben a 17 év után visszatérő sportautólegenda, a Toyota Supra játssza majd a főszerepet. Egyelőre csupán annyit tudni, hogy a reklám alapötlete egy életnagyságú flippergép, de ma este a döntőben a részletekre is fény derül majd. A Super Bowl nem csupán az amerikai sportrajongók ünnepe, hanem egyben a világ reklámszakmájáé is. Minden valamirevaló marketinges és kreatív arról álmodik, hogy egyszer majd az általa jegyzett reklámot vetítik a mérkőzés szünetében…épp úgy ahogy rengeteg zenész álma is, hogy egyszer az NFL döntő során léphessen fel. Ez ugyanis a világ legnagyobb színpada, több, mint 100 millió nézővel, ám a döntőt követő hetek során is rengeteg elemzés jelenik meg az ott debütáló reklámokról és fellép zenészekről. A világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójaként ismert, a társadalmi felelősségvállalás számos területén is aktív Toyota ezúttal is kitesz magáért, a tavalyi rekordszámba menő három reklám után idén két filmmel készül a Toyota, amelyek közül az egyik a nagy visszatérő Toyota Supra sportautólegendának állít emléket. 20 éve már annak, hogy a Suprát az USA-ban árusították, de az autógyár most arra számít, hogy a modell diadalmasan tér vissza az amerikai piacra. A Toyota ezt persze nem bízza a véletlenre, ezért egy egyperces reklámfilmet készítettek a hatalmas nézettségű Super Bowl alkalmára. Bár a Saatchi & Saatchi filmjét csak a félidei show után vetítik le először, néhány dolog már tudható róla: a címe ‘Wizard’, és egy életnagyságú flippergépben játszódik, sőt az is valószínű, hogy a elhangzik majd benne egy zene a The Who zenekartól. Az idei döntőben a Toyota két reklámfilmet is lead; a másikat a Burrell Communications készítette Antoinette “Toni” Harris, a fiatal női amerikaifocista főszereplésével. Az 1978-ban piacra lépő Supra négy modellváltást is megélt, mielőtt 1998-ban  a Toyota befejezte amerikai forgalmazását. Néhány évvel később Japánban is véget ért a Supra gyártása és forgalmazása. Hatalmas szenzáció volt tehát amikor az autógyártó bejelentette a modell visszatérését, amelynek sorozatgyártásra érett változatát végül a most januári Detroiti Autószalonon láthatta először a nagyközönség. A Supra visszatérését Európában is hatalmas várakozás övezi, az első darabok pedig várhatóan nyár végén érkeznek majd a márkakereskedésekbe. Bár a reklámfilmet egészen a Super Bowl-ig nem láthatjuk, érdemes visszatekinteni a tavalyi évre, amikor a Toyota három reklámot is levetített a döntő idején, amelyek közül alighanem a Aoife McArdle által rendezett “Good Odds” volt a legemlékezetesebb, amiben a nyolcszoros paralimpiai aranyérmes, Lauren Woolstencroft szerepelt. A film az alábbi linken tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=sefscV3GvWM  

Egyedül a Porsche tudta növelni eladásait. Januárban 5419 sportautót adtak el az USA-ban, ami 12,5 százalékkal több, mint az elmúlt év első hónapjában. A Daimler 23.804 értékesített autója 13,8 százalékkal kevesebb az elmúlt év azonos időszakához képest. A BMW 18.102 autóval 4,8 százalékkal múlta alul 2018 januárját. A Volkswagen az USA-ban januárban 23.074 autót adott el, a visszaesés 6,7 százalékos. Nem csak a német, hanem a japán gyártók is megszenvedték az amerikai ügyfelek visszafogottságát. A Toyota januárban 156 ezer autót szállított ki az Egyesült Államokban, a visszaesés 6,6 százalékos, ha tavaly januárhoz viszonyítunk. A Nissan és a Mazda is rosszul indította a januárt az USA-ban, előbbi 19, utóbbi húsz százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni – írja az automobilwoche.de