A legtöbb tömeggyártó természetesen biztonsági játékot játszik, amikor új típus fejlesztésére adja a fejét, hiszen széleskörben elfogadható kinézetű autót kell alkotniuk, amit nagy számban fognak megvenni. Bár nem is gondolnánk, de a dizájn igenis fontos szempont autóvásárláskor. Gyakran még a technikai paramétereket vagy a megbízhatóságot is felül tudja írni, hogy tudunk-e érzelmileg vonzódni az autónkhoz vagy sem, és ebben a kötődésben nagy szerepet kap a formavilág is. Ugyanakkor vannak gyártók, akik mertek néha letérni a kitaposott ösvényről, és, ha a maguk korában nem is, utólag megkapták a nekik járó elismerést. Belőlük szemezgetünk most.
Renault Avantime
Mégis mi mással kezdődhetne ez a lista, ha nem a Renault legfurcsább és egyben mégis legpraktikusabb egyterűjével, az Avantime-mal. 1999-ben a francia gyártó úgy gondolta, hogy képes lesz ötvözni a kor két sláger termékét: egy egyterűt és egy kupét. Ebből született meg az Avantime, ami egyszerre akar sportos lenni oldalanként egy-egy hatalmas ajtóval, és praktikus is lenni hatalmas ablak felületekkel, kényelmes fotelekkel. Mindez egyébként mai szemmel egész jól sikerült is neki, ám a maga korábban nem voltak tőle elragadtatva a vásárlók, ezért mindössze 8000 darabot adtak el belőle 2001 és 2004 között.
BMW Z3 M Coupé
Talán, ha többen tudják, hogy future classic, és mennyit fog érni 25-30 évvel később, többet vesznek belőle. Ugyanakkor a maga korábban inkább bohóccipőnek csúfolták az BMW Z3 M kupé változatát, amit nyugodt szívvel hívhatunk shooting brake-nek is. A 90-es évek végén és 2000-es évek elején nem csak a gyerekszobák falán, de az utcán is találkoztunk szép számmal Z3-mal, hiszen kicsi, könnyű és megfizethető volt prémium létére. Ugyanakkor a Coupé változat már sokkal ritkább volt, jómagam is csak 5-6 évvel ezelőtt láttam egyet élőben először. Mai fejjel a bitang hátsó szélesítésnek és a tetőformának is megvan a maga bája.
Ford Focus Mk1
Egy autóipari legendát, a Ford Escortot váltotta le a Focus modell család, így nem csoda, hogy eleinte nem voltak elragadtatva sem a külsejétől, sem a jelenlététől a piacokon. Pláne az olyan fontos piacon, mint a brit is, ahol kis túlzással minden második autó Escort volt. Szóval körbe lengte valamiféle furcsa viszolygás az első Focus érkezését, ami csakhamar le tudta győzni ezt praktikus és megfizethető kialakításával, tudásával. Ez volt az első modell, amin debütált a Ford mára legendás New Edge formanyelve, és minden évben egyre vonzóbb a szemnek minden aránya, éles törése, újító beltere.
BMW E60
Bevallom, én továbbra sem vagyok oda a Bangle korszak BMW modelljeiért, de az egyszeri újságíró megpróbál független maradni, így mindenképp szerepelnie kell itt az E60-nak, ami egyre többek kedvenc 5-ös generációja. Ahogy manapság az egyre nagyobb vesékkel fűti az érzelmeket a BMW, úgy a 2000-es évek elején egy Chris Bangle nevű fickó furcsa vonulataival tette ugyanezt a bajor gyártó. Semmihez sem hasonlító formákat alkotott, amiket két generációval később is igyekeztek kisimítani a formatervezők. A maga korábban túl harsály, túl gömbölyített volt, azt ugyanakkor alá kell írni, hogy mai fejjel is modernnek hat a Bangle 5-ös, dögös idomokkal, és az egyik legszebb hátsó lámpával valaha.
Lancia Thesis
Sokáig elemezhetnék az ezredforduló Lancia modelljeit, hiszen mind hozott valamilyen váratlan megoldást a maga nemében, de mind közül kiemelkedik a Lancia Thesis. Amíg az 5-ös BMW-nek vagy az E-osztálynak megvolt a maga presztízse, és a forgalom csak úgy széttartott előttük, addig ugyanezt a magabiztosságot már nem hordozta magában a Lancia Thesis. Bár formailag hozta az elegáns olasz kliséket, és mai fejjel szörnyen menő az elől buborék, hátul vékonyra húzott lámpatesteivel, de egyszerűen nem volt elég megnyerő a megjelenése. Nem véletlen, hogy 8 éves pályafutása alatt mindössze 16 ezer darabot adtak el belőle, mostanra viszont vágyott jövőbeli klasszikus, amiből remek veterán lesz.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!