A rendőrök a Hegyalja út, Bajcsy-Zsilinszky út, Andrássy út, Közraktár utca, Budaörsi út, Bartók Béla út és Gellért tér, Báthory utca buszsávjaiben ellenőrizték az illegális használatot. A két napon összesen 73 esetben intézkedtek a rendőrök. A buszsáv jogosulatlan használata miatt 57 alkalommal helyszíni bírságot szabtak ki, illetve egy esetben szabálysértési feljelentést tettek az egyenruhások. Öt járművezető lejárt műszaki engedéllyel való közlekedés, egy-egy autós kerékpársávon motorkerékpárral való közlekedés, záróvonalon áthaladás, valamint kézben tartott mobiltelefon használata miatt kapott helyszíni bírságot. Biztonsági öv használatának elmulasztása miatt szintén öt autóst sújtottak közigazgatási bírsággal. Szabálysértési feljelentést három esetben tettek a rendőrök; egy fővel szemben busz forgalmi sáv jogosulatlan használata és forgalomból kivont gépjárművel közlekedés, egy másik emberrel szemben szabálytalan rakomány rögzítése, egy fővel szemben pedig forgalomból kivont gépjárművel közlekedés miatt. Az akció során egy férfit engedély nélküli vezetés miatt állítottak elő az egyenruhások. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A vád szerint a 72 éves férfi 2022. május 12-én egy 8 motorkerékpárból álló csoport utolsó tagjaként közlekedett Jászladány felől Szászberek felé. Előttük haladt egy több autóból álló járműoszlop, melyek előzésébe a motorosok belekezdtek. A csoport utolsó tagjaként a vádlott is megkezdte a járműoszlop előzését. A motorossal szemben közlekedett egy kocsi, akinek a sávjába a vádlott behaladt, ezzel arra kényszerítve a szemből szabályosan érkező járművezetőt, hogy az ütközés elkerülése érdekében jobbra kormányozzon. A manőver után az autó jobb oldala az útról lehaladt, majd a sofőr visszakormányzása miatt sodródni kezdett és a másik sávba áttérve összeütközött a szabályosan közlekedő sértetti járművel. A balesetben a sértett életét vesztette.  A vádlott motoros szabálytalan előzését a szemből érkező férfi által vezetett autó fedélzeti kamerája rögzítette. A videó itt tekinthető meg:   A járási ügyészség vádiratában fogházbüntetés és közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására tett indítványt. A vádlott bűnösségéről a Jászberényi Járásbíróság fog dönteni.

A technológiai fejlődés már az autópályáink ajtaján kopogtat, azt ígérve, hogy a megszokott táblákat lecserélhetjük, hogy helyet biztosítsunk egy rugalmasabb és intelligens rendszernek. Az alapötlet egyszerű, de forradalmi: a körülményektől függetlenül már nem a KRESZ szab statikus korlátot, hanem egy algoritmus, amely valós időben elemzi az úton zajló eseményeket. Ha az autópályán a forgalom gyér és az időjárás kedvező, lehet gyorsítani; ha a forgalom erőteljes vagy esik az eső, a sebességhatár automatikusan csökken. Ez a forgatókönyv, amely tegnapig futurisztikusnak tűnt, Európa néhány országában már valósággá vált és hamarosan hazánkban is azzá válhat, vitát nyitva közúthálózatunk biztonságáról és hatékonyságáról. AZ ALGORITMUS KEZELI A SEBESSÉGET AZ AUTÓPÁLYÁKON Számos autópályaszakasz Németországban és Franciaországban már használja ezt a technológiát és most Spanyolország is elkezdett kísérletezni vele, Katalóniában az AP-7 autópálya mentén. Itt a Közlekedési Hatóság úgy döntött, hogy a mesterséges intelligenciát bízza meg a sebességkorlátozások kezelésével egy körülbelül 150 kilométeres stratégiai szakaszon. A rendszer nem csak baleseteket jelent, hanem eldönti, hogy a járművek milyen gyorsan haladhatnak. Az igazi újdonság a maximális küszöbértékben rejlik: abszolút biztonsági körülmények között a határ a klasszikus 120 km/óráról 150 km/órára emelkedhet. HOGYAN MŰKÖDIK A RENDSZER? E rugalmasság mögött szenzorok, kamerák és meteorológiai állomások széles körű hálózata áll, amelyek folyamatosan táplálják a „központi agyat”. A mesterséges intelligencia elemzi többek között a jármű helyzetére, láthatóságára, sőt a levegő minőségére vonatkozó adatokat. Az új határértékeket változó üzenetpaneleken keresztül közlik az autósokkal. A kitűzött cél a hirtelen fékezés okozta balesetek megelőzése és a sebesség bizonyos időpontokban történő növelése a forgalmi dugó kialakulásának csökkentésére is szolgál. MAGYARORSZÁG KILÁTÁSAI: KÉSZEN ÁLLUNK? A dinamikus „felfelé” korlát bevezetése nemcsak az intelligens infrastruktúrába és a hálózat digitalizálásába való hatalmas beruházást, hanem kulturális változást is igényel. A kihívás annak megértése lesz, hogy a gyakran túlterhelt és számos építési terület által érintett autópályáink profitálhatnak-e egy olyan rendszerből, amely milliméteres pontosságot és állandó felügyeletet igényel. Forrás: sicurauto.it  

2026. május 22-én immár harmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti Közlekedési Központ a Balázs Mór Konferenciát, amely az elmúlt években a fővárosi közlekedés egyik fontos szakmai találkozóhelyévé vált. Az idei esemény fókuszában a közlekedésbiztonság állt: az, hogy milyen eszközökkel lehet csökkenteni a súlyos és halálos balesetek számát, és hogyan lehet biztonságosabbá tenni a fővárost minden közlekedő számára. A konferencia lehetőséget adott arra, hogy a főváros, a BKK, a rendőrség és a közlekedésszakmai szereplők közösen tekintsék át az elmúlt időszak eredményeit, a legfontosabb kockázatokat és a következő évek feladatait. A Vision Zero nem politikai jelszó, hanem szemléletváltás Karácsony Gergely főpolgármester nyitóelőadásában arról beszélt, hogy a főváros számára a közlekedésbiztonsági adatok kiemelt jelentőségűek. Mint fogalmazott, ha Budapest valóban elkötelezett amellett, hogy az emberi élet védelme elsődleges szempont, akkor a halálos közúti balesetek száma az egyik legfontosabb mutató. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a Vision Zero nem egyszerű kommunikációs üzenet, hanem egy új gondolkodásmódot és rendszerszemléletet jelent a városi közlekedésről. A biztonságosabb Budapesthez a közlekedési rendszer egészét kell másképp kezelni, beleértve a sebességet, az ellenőrzést, az infrastruktúrát és a közlekedők felelősségét is. A főpolgármester szerint a közlekedésbiztonsági célok eléréséhez döntésekre és kompromisszumokra is szükség van. Ilyen például az, hogy bizonyos helyeken lassabban kell közlekedni. Kiemelte azt is, hogy a rendőrséggel való együttműködés kiváló, és teljes egyetértés van köztük abban, hogy Budapesten további sebességmérő kamerákra van szükség. Fontos kiemelni, hogy míg a Főváros és a kerületek fizették a kamerák és traffiboxok kihelyezését, az ebből befolyó bevétel nem a Fővároshoz, és mint később a rendőrség jelezte, nem is a BRFK-hoz, hanem a központi költségvetésbe érkezik, így az egyébként hatékonyan működő rendszer bővítése nem fedezhető ebből a forrásból. Kedvező adatok, új kockázatok Dr. Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya előadásában arról beszélt, hogy a közlekedésbiztonsági célok ambiciózusak, de nem irreálisak. Elérésükhöz ugyanakkor sok, egymásra épülő feladatra van még szükség. A rendőrfőkapitány felhívta a figyelmet arra, hogy 2025-ben modernkori szempontból kiemelkedően kedvező adat született. Amióta rendelkezésre állnak a mai értelemben vett közlekedésbiztonsági statisztikák, ilyen kevesen még nem haltak meg Budapest közútjain. Ez fontos eredmény, de nem jelenti azt, hogy a munka véget ért volna, hiszen a cél továbbra is az, hogy senki ne veszítse életét a fővárosi közlekedésben. Terdik Tamás szerint a hagyományos kockázatok – például a személyautókhoz köthető balesetek – bizonyos területeken visszaszorulóban vannak, miközben az új közlekedési módok új típusú kockázatokat is hoztak. Ilyen például a rolleres közlekedés, amelynek terjedésével együtt a kapcsolódó balesetek száma is emelkedett. Előadásában elhangzott, hogy a rolleres balesetek száma 42 százalékkal nőtt, ami összefügg azzal is, hogy egyre többen választják ezt a közlekedési formát. A rendőrfőkapitány külön kitért az illegális gyorsulási versenyekre is. Mint mondta, ezek száma Budapesten továbbra is túl magas, a rendőrség pedig zéró toleranciát alkalmaz ezen a területen. Az elmúlt két évben csaknem 250 olyan autót szűrtek ki az ellenőrzések során, amelyet szabálytalanul, nagyobb teljesítményre alakítottak át. Ezek a versenyek jellemzően éjszaka zajlanak, és komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelentenek. Terdik Tamás előadásának egyik fontos üzenete az volt, hogy a sebességmérő kamerák hatása egyértelműen látszik az adatokban. A fővárosi tapasztalatok szerint 2024 novembere óta több mint negyedére csökkent a sebességtúllépések száma az érintett helyszíneken. A technológia segít, de a sebesség döntő tényező Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mobilitási vezérigazgató-helyettese előadásában a közösségi közlekedés szerepéről és a BKK és a fővárosi cégek, intézmények közlekedésbiztonsági intézkedéseiről beszélt. Kiemelte, hogy Budapesten az elmúlt időszakban 50 százalékkal csökkent a közúti közlekedés halálos áldozatainak száma, miközben országosan 24 százalékos volt a csökkenés. Az adatok azt mutatják, hogy a sebesség csökkentése és annak rendszeres ellenőrzése Budapesten is a leghatékonyabb eszköz a súlyos és halálos balesetek megelőzésében. A BKK javaslatára a Budapest Közút számos forgalmas úton csökkentette a maximális megengedett sebességet, a kerületi önkormányzatok pedig 9,5 négyzetkilométerrel növelték a forgalomcsillapított övezetek területét. Bodor Ádám szerint a budapesti tapasztalatok világosan jelzik, hogy a sebességmérő kameráknak és a következetes ellenőrzésnek mérhető hatása van, így például a Váci úton a felére csökkent a balesetek száma. Előadásában elhangzott az is, hogy a közösségi közlekedés járműveinek megújítása közlekedésbiztonsági kérdés is, hiszen a korszerűbb járművek a biztonsági rendszereik – a holttérfigyelő rendszerek, a kamerák, a radarok és az elektromos alkoholszondák – révén hozzájárulhatnak a balesetek megelőzéséhez. A stratégia 2023-as elfogadása óta beszerzett 290 új busz már ezekkel felszerelve álltak forgalomba. A konferencia programjában Dr. Berta Tamás, a KTI közlekedésbiztonságért felelős igazgatóhelyettesének előadása is helyet kapott, aki a KRESZ városi vonatkozásairól, a közlekedésbiztonság tágabb szakmai összefüggéseiről beszélt. Az előadásokat követően a konferencia résztvevői szakmai szekciók és kerekasztal-beszélgetések formájában folytatták a közös gondolkodást. A résztvevők többek között arról egyeztettek, hogyan lehet a közlekedésbiztonsági célokat a mindennapi városfejlesztési, közlekedésszervezési és rendészeti gyakorlatban érvényesíteni, milyen szerepe lehet az adatoknak és az új technológiáknak, valamint hogyan lehet a közlekedőket is bevonni a biztonságosabb Budapest megteremtésébe. A főpolgármester szerint az elmúlt időszak eredményei biztatók, és azt mutatják, hogy a Vision Zero célkitűzés nem elérhetetlen. Budapest célja, hogy 2050-ig nullára csökkentse a közúti balesetek halálos áldozatainak számát. Karácsony Gergely szerint ez elsőre távoli, akár futurisztikus célnak tűnhet, de több európai példa is igazolja, hogy következetes munkával komoly előrelépés érhető el.